5. Katonai bűncselekmények
5. Katonai bűncselekmények
A katonai szolgálat alatt elkövetett normasértéseket az elkövetés súlyától és annak minősítésétől függően – az 1978. évi IV. törvény a Büntetőtörvénykönyv alapján – bűncselekménynek is minősíthetik és minősítik. A bűncselekményeket a katonai igazságszolgáltatás keretében bírálják el és szankcionálják.
Az ún. katonai bűncselekményeknek is két kategóriája van: a vétség és a bűntett. Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el, minden más bűncselekmény vétség.
A sorkatonák által leggyakrabban elkövetett katonai bűncselekmények:
a) szökés
– aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól kivonja magát, szolgálati helyét önkényesen elhagyja, vagy attól távol marad, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
b) önkényes eltávozás
– aki szolgálati helyéről önkényesen eltávozik, vagy attól távolmarad, és távolléte a 48 órát meghaladja, vétséget követ el. Ha a távollét tartama meghaladja a 9 napot, akkor a cselekmény már bűntettnek minősül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
c) kötelességszegés szolgálatban
– aki őr-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi, az vétséget követ el.
d) szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás
– aki fontos szolgálati feladat alól megtévesztéssel vagy távolmaradással kivonja, illetőleg annak teljesítésére képtelenné teszi magát, vétséget követ el. Ha a cselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár, abban az esetben már bűntett.
e) a szolgálat megtagadása
– aki a katonai szolgálat teljesítését megtagadja, bűntettet követ el.
f) szolgálati visszaélés
– aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetőleg jogtalan előnyt szerezzen, szolgálati hatalmával vagy helyzetével visszaél, amennyiben súlyosabb bűncselekményt nem valósít meg, vétséget követ el. Ha a cselekményből súlyosabb hátrány származik, abban az esetben már bűntett.
g) parancs iránti engedetlenség
– aki a parancsot nem teljesíti, vétséget követ el, ha az elkövetés csoportosan történik, abban az esetben már bűntett.
h) alárendelt megsértése
– aki alárendeltjét emberi méltóságában más előtt, vagy feltűnően durván megsérti, vétséget követ el. Ha a cselekményt aljas indokból, súlyos testi vagy lelki gyötrelmet okozva, illetve több alárendelt sérelmére követi el, abban az esetben már bűntett.
