Részletek a Partnerség a békéért keretegyezményéből:
Részletek a Partnerség a békéért keretegyezményéből:
1. Az állam- és kormányfők felhívása nyomán...az Észak-atlanti Szövetség tagállamai az őket összefűző politikai és katonai szálak erősítése céljával – az Észak-atlanti Együttműködési Tanács keretei között – ezennel létrehozzák a Békepartnerség intézményét.
2. A Békepartnerség kifejezi azt a közös meggyőződést, hogy az európai és atlanti térség stabilitása és biztonsága csak együttműködés útján biztosítható. Alapját közös értékek képezik: az alapvető szabadságjogok és emberi jogok védelme és szavatolása, a szabadság, igazságosság és a béke demokratikus eszközökkel való biztosítása,... az aláíró államok kötelezettséget vállaltak a demokrácia fenntartására, szabadságuk megóvására minden fenyegetéssel és erőszakkal szemben, és arra, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi jog elveit. Tartózkodnak attól, hogy fenyegessék bármely más állam területi épségét vagy politikai függetlenségét, hogy erőszakot alkalmazzanak vele szemben, tiszteletben tartják a meglévő határokat, békés úton rendezik a vitás kérdéseket. Elkötelezetten betartják a Helsinki Záróokmány és minden azt követő EBESZ-dokumentum rendelkezéseit, valamint a leszerelési és fegyverzetkorlátozási megállapodásokat.
3. Az aláíró államok együttműködnek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével az alábbi célok érdekében:
a) – elősegítik a honvédelmi tervezés és költségvetés átláthatóságának megteremtését,
b) – a fegyveres erők demokratikus ellenőrzését,
c) – olyan katonai képességeket és készültséget alakítanak ki és tartanak fenn, amelyek lehetővé tesik a részvételt az ENSZ és/vagy EBESZ irányításával végrehajtott békefenntartó hadműveletekben, kutat-mentő vagy humanitárius akciókban,
d) – együttműködnek közös tervezés, kiképzés és hadgyakorlatok megszervezésében, hogy jobban megfelelhessenek a különböző békefenntartó, kutató-mentő és humanitárius akciók követelményeinek,
e) – hosszabb távon olyan haderő-egységeket alakítanak ki, amelyek alkalmasak közös tevékenységre a NATO haderőivel (interoperabilitás).
4. Az aláíró államok benyújtanak a NATO-nak egy felajánlási okmányt, amelyben összefoglalják, milyen lépéseket kívánnak tenni a Békepartnerség politikai céljai érdekében, illetve milyen katonai és egyéb eszközöket bocsátanak rendelkezésre. A NATO is javaslatot tesz a céloknak megfelelő közös hadgyakorlatokra és egyéb tevékenységekre. A felajánlási okmányok és a NATO-javaslatok alapján minden aláíró állam – a ANTO-val közösen – kidolgozza a maga Egyéni Partnerségi Prograját (IPP).
5. A program megvalósítására ... minden aláíró állam saját költségén összekötő irodát állít fel a brüsszeli NATO-közpotnban, ... s rendelkezésre bocsátja a végrehajtáshoz szükséges emberi és tárgyi eszközöket, lehetőségeket és képességeket. A NATO kellő módon segíti a programok megfogalmazását és végrehajtását.
A keretegyezmény rögzíti még, hogy a partnerországok készek részt venni a NATO kijelölt hadgyakorlatain, részvételüket maguk finanszírozzák, illetve vállalják a rájuk eső anyagi terheket, s azt is, hogy létesítenek állandó összekötő irodát a monsi főparancsnokságon is, ahol feláll egy Partnerségi Koordinációs Sejt (PCC) a programnak megfelelő közös katonai tervezésre. A keretegyezmény aláírásával a partnerországok kötelezettséget vállalnak arra hogy átteinthetővé teszik védelmi tervező munkájukat, katonai költségvetésüket, erősítik haderőik demokratikus ellenőrzését, keresik a közös kiképzés és gyakorlatozás lehetőségeit.
Végül – a 8. pontban – a NATO kötelezi magát, hogy konzultál partnereivel, ha azok bármelyike úgy találja, közvetlen veszély fenyegeti területi épségét, függetlenségét, vagy biztonságát.
