Eurorégió a Duna–Maros–Tisza-tájon
Eurorégió a Duna–Maros–Tisza-tájon
1997. november 21-én Szegeden aláírták a Duna–Maros–Tisza regionális együttműködés létrehozásának jegyzőkönyvét. Az interregionális, határon átnyúló szerveződés dokumentumát a romániai Arad, Temes, Krassó-Szörény, Hunyad megyék tanácsainak, a magyarországi Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megyék önkormányzatai közgyűléseinek és a jugoszláviai vajdasági tartomány végrehajtó tanácsának elnöke látta el kézjegyével.
Ezzel közel ötéves előkészítő szakasz végére került pont, amelyben a határ menti térségek együttműködési szándékának ilyen módon való kifejeződését gátolta a politika, a nemzetközi helyzet, a jogszabályi akadályok egész szövevénye. Ennek feloldásában jelentős lépés volt a madridi (határon átnyúló kapcsolatok kérdésével foglalkozó) konvenció romániai elfogadása, illetve a román megyék nemzetközi kapcsolatok létesítésére való feljogosítása, valamint a Jugoszláviával szemben fennálló blokád felszámolása, mérséklése.
Az alulról épülő, interregionális kooperációnak voltak már kedvező hozadékai. Rendszeressé váltak és bővültek a különböző szervek, szervezetek és a lakosság közötti kapcsolatok, pl. a Csongrád megyében bejegyzett magyar–román vegyesvállalatok száma meghaladta a százhetvenet.
Közös pályázattal indult Temes és Csongrád megye az Agrinet falusi (mezőgazdasági) turisztikai pályázatán, sikerrel.
Megkezdődött – román-magyar határ menti PHARE–CBC-program részeként – a határ menti közös komplex fejlesztési koncepció elkészítése. Egyre több példa található a közös kulturális, művészeti akciókra, bemutatókra is. Egyre több kezdeményezés lát napvilágot a közlekedési kapcsolatok javítására, helyreállítására, új határátkelők megnyitására stb. Az aláírt dokumentum és ezek a már beindult és állandóan szélesedő kapcsolati rendszerek képezik a következő időszakban végzendő közös munkának az alapjait.
Az együttműködés irányító szerve az aláíró megyék (területek) elnökeinek a Fóruma. Az elnökök Fórumának ülései közötti időszakban az irányítást a soros elnök látja el, éves rotációban. 1998-ban a soros elnök Lehmann István, a Csongrád megyei Közgyűlés elnöke.
Az operatív munkát a titkárság és a később felállítandó munkabizottságok végzik.
A legsürgetőbb feladatok közül a legjelentősebb a Duna–Maros–Tisza regionális együttműködés stratégiai koncepciójának közös kialakítása és elfogadása lesz.
A műszaki infrastruktúrák közül a vasúti közlekedésben számtalan helyreállítható vasúti kapcsolat lehetősége merül fel (pl. Szeged–Kikinda–Temesvár, Bácsalmás–Szabadka stb.) Fontos az új határátkelők megnyitása (pl. Kiszombor–Csanád, Regőce–Gara stb.) a szomszédos térségek között. Az európai munkamegosztásba való bekapcsolódáshoz szükséges az autópálya-kapcsolatok (az európai transznacionális hálózatoknak megfelelően a IV. és a X/A európai folyosók). Valamennyi térség számára kiemelkedő jelentőségű a Tisza-völgy bekapcsolása az európai folyamhajózás rendszerébe, a Tisza nemzetközi vízi úttá nyilvánítása, a Kis-Körösökön, a Maroson és a Beg csatornán a hajózás újraindítása.
A gazdasági kapcsolatokban a vegyes vállalatok létesítése mellett a célok között szerepel közös integrációs rendszerek létrehozása (pl. összehangolt vetőmag-termesztési, mezőgazdasági minősítési és értékesítési rendszerek szervezése).
Az együttműködés jövőjét illetően meghatározó lesz az egyetemek közötti kapcsolatok fejlődése. Közös projektek körvonalazódnak – részben már folynak is előkészületek – európai stúdiumok oktatásában, informatikai rendszerek kiépítésében, eurorégiós dokumentumtár létrehozásában, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási programok kidolgozásában, távoktatás szervezésében stb.
A most létrehozott eurorégióban – ha jó a sorrendiség, a 150. Európában – három ország határainak találkozásánál, 9 területi egység mintegy 77 ezer km2 területen, az itt élő több, mint 6 millió lakos érdekében próbálnak együttműködni.
