Területi marketing, nemzetközi interregionális kapcsolatok
Területi marketing, nemzetközi interregionális kapcsolatok
A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének, de általában a gazdasági erőforrások mobilizálásának piaci eszköze a regionális marketing. A magyar régiók és megyék akkor képesek bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba és pozíciókat szerezni az európai régiók versenyében, ha termékeik, szolgáltatásaik és természeti értékeik értékesítését megszervezik, támogatják. A területi szereplőknek, különösen a kamaráknak, a megyei önkormányzatoknak és a megyeszékhelyeknek komplex marketing munkával kell vonzó képet kialakítaniuk és terjeszteniük térségükről. A területi marketing eszközeit és módszereit széles körben oktatni és terjeszteni kell, ezért a kormányzatnak is szerepet kell vállalnia e tevékenység meghonosításában, ezért a központi szerveknek is segíteniük kell a térségi propagandát. Az ország propagandában is célszerű támaszkodniuk a térségi szervek marketing tevékenységére.
Különösen fontos a marketingtevékenység a kelet-magyarországi régióban. Ennek érdekében szükséges a külföldi működő tőke országba vonzása jogi, gazdasági és műszaki feltételeinek megteremtése.
A regionális politika jövőbeli fejlődését szélesebb, nemzetközi összefüggésbe ágyazva kell szemlélni. A hazai régiók, megyék egyrészt az EU-hoz való csatlakozástól, másrészt közvetlen nemzetközi regionális kapcsolataiktól várhatják, hogy nemzetközi forrásokhoz jutnak térségük fejlesztésében. Miután Magyarország 1993-ban ratifikálta az 1980. évi Madridi Egyezményt az interregionális együttműködések támogatásáról, ezért mielőbb:
– megfelelő jogosítványokhoz kell juttatni azokat a területi szereplőket, (értelemszerűen a megyei önkormányzatokat), amelyek alkalmasak térségük politikai képviseletére, s egyben felelősek is a területfejlesztésért,
– ki kell dolgozni a határmenti együttműködési vegyes bizottságok új működési alapelveit, képviseletet biztosítva a helyi önkormányzatoknak,
– szabályozni kell a multiregionális együttműködési szervezetekben való részvételt, támogatni szükséges az együttműködésekhez kapcsolódó fejlesztéseket.
Az általános szabályozási és működési feltétrendszer kialakításához fel kell használni az Interreg PHARE–CBC-együttműködések, az Alpok-Adria illetve a Kárpátok eurorégió keretében folyt együttműködések tapasztalatait. Meg kell indítani az EU-csatlakozásra és az intenzívebb nemzetközi területfejlesztési együttműködésre irányuló előkészületi munkálatokat, megteremtve ennek szervezeti, személyi feltételeit is.
Kiemelt feladat a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása, ennek érdekében szükséges:
a kétoldalú kormányközi és az Európai Unió által támogatott:
– osztrák–magyar határmenti együttműködés folytatása;
– a már jóváhagyott román-magyar területfejlesztési program megvalósításának elkezdése és középtávú programként való folytatásának előkészítése;
– a szlovén-magyar. az osztrák–szlovén–magyar, az osztrák–szlovák–magyar és az ukrán–magyar területfejlesztési együttműködések beindítása;
– a meglévő regionális együttműködések (Alpok–Adria, Kárpátok eurorégió) hatékonyabb kihasználása;
– új térségi együttműködések (Alföld-Bánát-vajdaság, Tisza–Maros eurorégió) kialakításának elősegítése.
