Bács-Kiskun megye
Bács-Kiskun megye
Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű megyéje. 836o km2-en, az ország 9 százalékán mintegy 539 ezren élnek .Lakossága hazánk népességének nem egészen 5,4 százaléka.
A nőtöbblet a jellemző, csaknem egytizeddel több a lány, az asszony, mint a férfi . Szorongató az öregedési folyamat: Száz 15 éven aluli gyerekre száznyolc 60 évnél idősebb jut. Mindezekből következően kicsi a népsűrűsége. Egy négyzetkilométeren átlagosan 64-en élnek, ennél kevesebben csak Somogy megyében. A tanyák számának csökkenése ellenére itt laknak a legtöbben külterületen.
A népesség mintegy 6o százaléka, 350 100 ember él Bács- Kiskun 17 városi besorolásu településén. A külterületi lakosság erőteljes csökkenése ellenére minden nyolcadik-kilencedik Bács-Kiskun megyei lakos tanyákon él
Az országos átlagnál. valamivel kedvezőbb ugyan a születések száma, a halálozási arány azonban 1995 óta itt a legrosszabb. Tavaly mindössze 5200 – az előző évinél 10 százalékkal kevesebb, a negyedszázaddal korábbi alig több mint felényi – új élettel gazdagodott Bács-Kiskun.
Tetemes a magzati veszteség. 3926 – naponta átlagosan tíznél több – művi vetélést ezek között 7 esetben 14 éven aluli lányon – hajtottak végre az elmúlt esztendőben.
Egy ma Bács-Kiskun megyei városban született fiú – ha nem változnak lényegesen az életkörülmények, az életviteli szokások, az egészségügyi szolgáltatások – várhatóan 64-65 nyarat láthat, egy kislány 10-zel többet . A falun született és ott felnövő csecsemők várható élettartama csaknem 2, illetve majdnem 1 esztendővel rövidebb.
Szélső értékek között szóródik a megye lo-lo,5 C0. évi középhőmérséklete.A nagy homokfelületek miatt erős a napi hőingadozás. A légnyomás télen-nyáron viszonylag alacsony. Viszonylag gyakori a melegvagy a hidegrekord. 2000-nél több a napsütéses órák száma. (Baján 2071, Kecskeméten 205o.) Egyre nagyobb károkat okoz a csapadékszegénység. A sokévi csapadékátlag 500 mm-nél valamivel több. Különösen a kertészeti kulturákban. pusztít/hat/ a késő tavaszi, nyár eleji szárazság.
Mind aggasztóbb a csapadékszegénység, a csapadékos napok száma 83-9o. jónáhány évben még ennyi sem.
Az ország legfiatalabb, 1950. január elsejétől létező megyéjét részben a keleti tömb és Jugoszláviai közötti, háboruval fenyegető feszültség miatt szervezték. A határ közelsége miatt veszélyeztettnek vélték Baját, a mai BácsKiskun területének több mint egyharmadát kitevő, akkori formájában a Trianon után kialakult Bács-Bodrog vármegye székhelyét. /Bács-Bodrog megye 1802-ben jött létre, az államszervezés során kialakult 2 királyi, majd köznemesi megyéből. Trianonban területének négyötödét a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták./.Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéből a dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, kiskunhalasi járás, Lajosmizse,Ladánybene és a megyeszékellyé előléptetett törvényhatóságú jogú Kecskemét került az új közigazgatási egységbe
Területén. bizonyíthatóan legalább 18 ezer éve élnek emberek. Minden történelmi korszakból kerültek elő leletek. Itt volt az avar birodalom központja. Az Árpád-korban területének nagyobb része királyi birtok volt. A tatárjárás, következtében elnéptelendő vidékre kunokat, a törökdulás után németeket telepítettek le, sokezer délszláv talált keresett és talált itt új otthonra. A Jászkunság kerület kiváltságait 1876-ban szüntették meg.
Az 1990-es választásokon az országosnál jobb eredményeket értek el az önmagukat nemzetiként minősítő pártok. Négy év múltán a megye 10 választókerülete közül nyolcban a Magyar Szocialista Párt, egyben az SZDSZ jelöltje győzött, egy politikus több párt támogatásával jutott mandátumhoz.
A területi listákra leadott 258 ezer érvényes szavazat révén az MSZP 2, az SZDSZ 1, az MDF, a FKgP, a KDNP 1-1 jelöltje kapott mandátumot.
A megyei közgyűlés tagjait a polgárok 2 választókerületben – 10 ezer lakos feletti és lo ezer lakos alatti települések – választották. Mindkét kategóriában az MSZP szerepelt a legjobban /25, illetve 28,8 százalék/, a nagyobb településeken az SZDSZ kapta a második legtöbb szavazatot /17,26/, a 10 000 lakosnál kisebb településeken a Független Kisgazdapárt /23,3/,mindkét kategóriában az MDF-KDNP végzett a harmadik helyen /l6,9, 14/
A 46 tagú testületben az MSZP 13, az FKgP lo, az SZDSZ 8, az MDF 4, KDNP 3, Fidesz-MPP 2, Munkáspárt 2,a Városi Polgári Kör l, .Nagycsaládosok Országos Egyesülete l, a Nyugdijasok Bács-Kiskun megyei szervezete 1 mandátumhoz jutott..
Összesen 1093 önkormányzati képviselőt válaaztottak.Ebből 92 az MSZP, 72 FKgP, 53 az MDF 17 a Fidesz-Magyar Polgári Párt, a KDNP listájáról indult.
A megyeszékhelyen az MDF, a KDNP, az FKgP és a Fidesz-Magyar Polgári Párt – a ciklus végére felbomlott – Polgári Szövetsége volt a közgyűlés legerősebb pártcsoportja. Az MSZP 9, az SZDSZ 7, a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja és a függetlenek egyaránt 2-2 képviselői helyhez jutottak
1997-ben az országban regisztrált gazdasági szervezetek csaknem 5 százaléka volt Bács-Kiskunban, számuk mintegy 36 000 .A működő ipartelepek száma 1990 óta óta több mint egyharmadával csökkent, jelenleg 470, több mint 9 tizedük megyei székhelyű gazdasági szervezethez tartozik.
Kedvezőtlen földrajzi adottságai, nehéz történelme miatt Bács-Kiskun lakossága számarányánál kisebb szerepet tölt be az ország gazdasági életében. Az elmúlt években tapasztalt visszaesés ellenére azonban a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó ipar részesedése nagyobb az átlagosnál.
A tervutasításos rendszerben tovább nőtt a megye gazdaságának viszonylagos elmaradottsága, mert évente csak 2-3 százalékot kapott a beruházásokra elkülönített erőforrásokból.
A mezőgazdaságot segítő, az agrártermékeket feldolgozó üzemek létesítésével kezdődött az iparosítás a két folyó között is. Csak a századforduló után alapítottak néhány kisebb, a nehéz és a könnyűipar más ágaiba sorolható gyárat. A lakossági foglalkoztatási gondok enyhítésére kezdődtek a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése utáni a többnyire „külterjes” tanácsi és tárcaipartelepítések. Mindezek következtében a rendszerváltás előtt az itt előállított termelési értéket tekintve Bács-Kiskun a megyék középmezőnyében foglalt helyet, az eszközfelszereltség alapján SzabolcsSzatmár megyével az utolsó helyen osztozott.
A megyében előállitott bruttó hazai termék az országos produktumnak 4 százaléka. Az egy főre jutó GDP előálítás 4-5 százalékkal elmarad a megyék átlagától /A statisztikák a főváros „javára” torzítanak, mert a budapest központú vidéki nagyüzemek teljesítményeit is fővárosi produktumként tartják nyilván./
Az 50 főnél nagyobb létszámú megyei székhelyű ipari vállalkozások termelése 1997-ben -110,7 milliárd Ft – összehasonlító áron némileg elmaradt az az előző évitől. Különösen az élelmiszeripar visszaesése – 13 százalék – jelentős. Kedvező azonban a külkereskedelmi mérleg. Az export 1997-ben kétszeszerese volt az importnak. Mindezeknek részben következménye, részben feltétele volt .az erőteljes koncentráció. Az 1996ban befizetett személyi adó négytizede, az általános forgalmi adó egyharmada a közel 40 000 adóalany 0,7 százalékától származik. Ebben a körben realizálódott az export árbevétel 6o százaléka.
Tíz kistérségi társulás szolgálja a nagyhagyományú BácsKiskun megyei településfejlesztés hatékonyságát, a kistérségi érdekek érvényesitését .Ezek nagyjából megfelelnek a statisztikai kistérségeknek. Ezek: a bajai, a bácsalmási, a kalocsai, a Kecskemét-tiszakécskei, a Kiskőrös-keceli, a kiskunfélegyházai, kiskunhalasi, kiskunmajsai, a kunszentmikósi és jánoshalmi körzet. A népességszám csökkenésével és elöregedésével együtt folyamatosan csökken a gazdasági aktivitás is. 1997-ben a megye lakosságának alig több, mint 38 százaléka volt gazdaságilag aktiv.
1997 végén 27 410 munkanélkülit – 46 százalékuk, az előző évinél 2 százalékkal több a nő – tartottak nyilván.a megyében.
A reálkeresetek 4 százalékkal haladták meg az előző évit A statisztikai hivatal számításai szerint. 23,4 százalékkal több volt a havi nettó jövedelem, mint 1996-ban.A fizikai munkakörben dolgozók keresete 2,5 százalékkal, a szellemi munkakörben tevékenykedők 6,4 százalékkal többet vihettek haza.
Havi bruttó átlagkeresetek a megyében. /A nettó keresetek ezek 69 százaléka./. Mezőgazdaság: 42 167, ipar: 47 607, építőipar: 39 579, kereskedelem, szolgáltatás: 49 454, közigazgatás: 57 358, oktatás: 46 684, egészségügy: 41708. Minden kategóriában elmarad az országos bérszinvonaltól, a legnagyobb mértékben /3o százalékkal/ az épitőiparban, de a hátrány a közigazgatást kivéve minden ágazatban csökkent. A pénzügyi területeken elhelyezkedők keresnek a legtöbbet.
A megye iparszerkezetét jelentékenyen módosította a századunk közepén Szank-Zsana térségében feltárt szénhidrogén-kincs.
Néhány nagyvállalat /kádgyár, Fémmunkás, Dutép, Bácsépszer/ felszámolása ellenére Kecskemét mind az az előállított termelési értéket/ /, mind az iparban foglalkoztatottak számát//, mind a tőkerőt, mind a termelési eszközök értékét tekintve továbbra is több termelési ágazatban a meghatározó. Ez még akkor is igaz, ha az iparban alkalmazottak ezer lakosra jutó mutatója alapján Kiskunmajsa térsége /l05/ a legjobb, Kecskemét /78/ és Baja /72/ előtt. Kunszentmiklós /4o/ és Bácsalmás /37/ zárja a sort.
A megyeszékhelyen összpontosult az élelmiszerfeldolgozás és a gépipar. A textilipar főként a megye déli részén /Baja, Bácsalmás/ helyezkedik el. Nagy kapacításúak a bajai és kiskunfélegyházi húsfeldolgozók. Viszonylag nagyobb faipari üzemek Kecskeméten, Kiskunhalason és Baján találhatók, a nyomda és csomagolóanyaggyártás egyik országos központja Kecskemét, újabban Lajosmizse nyomdászata is számottevő.
Az üzembe helyezett beruházások 85 százalékát jogi személyiségű vállalkozások, 12 százalékát költségvetési szervezetek és intézmények kezdeményezték 1996-ban, összesen. 31 118 millió Ft-ot.
A feldolgozóiparba fektettek a legtöbb pénzt. Teljesítményértékben 1992-ben 4794 , két év múltán 10 207 millió Ft-ot. Jelentős a kereskedelem, közúti jármű, és javító szolgáltatások fejlesztésére, bővítésére fordított, az előző évinek reálértékben csaknem háromszorosa: 6798 millió Ft. Viszonylag vonzó és emelkedő irányzatú a mezőgazdaság /halászat, vadés erdőgazdálkodás/. Teljesítményértékre 1992-ben 705 millió Ft, 1994-ben 949 millió, 1996-ban 1272 millió Ft volt
Kilencszáz külföldi érdekeltségű vállalkozás működik Bács-Kiskunban. Jegyzett tőkéjük meghaladja a 21,5 milliárd forintot.
1997 első kilenc hónapjában az újonnan alakult 61 külföldi érdekeltségű vállalkozás 243 millió forint jegyzett tőkével alakult, főként a kereskedelemben és a szolgáltatásban. A megyébe beáramló külföldi tőke az országosnak csak 0,23 százaléka, a jegyzett tőke alig haladta meg az egy évvel korábbi egyharmadát..
A külföldi befektetések csaknem kéharmada a feldolgozóiparban, egyharmada a kereskedelemben realizálódott.Tekintélyes tőkeemelést hajtott végre a Cofinec tulajdonba került Petőfi Nyomda.Több világcégnek – Henz, Thyssen, .Knorr Bremse – van kecskeméti érdekeltsége
Baja gazdasági életét néhány év óta angol, olasz, német, Kiskunfélegyházáét osztrák és német, Tiszakécskéét főként olasz, Lajosmizséét svájci tőke élénkíti-.
A megyei tanács erőfeszítéseinek köszönhetően a 80-as évek végére befejeződött a falu/tanya/villamosítási program. Ma már csak néhány távoli magányos tanyában nincs villany. A kisfeszültségű hálózat hossza 6700 km.Az áramfogyasztók száma 260 000. A villamosenergiafelhasználásban nőtt a lakossági fogyasztás aránya. főként több nagyüzem leállása, a termelés visszaesése miatt.
A megye déli részén /Bácsalmás térségében/ és néhány Duna menti kisközségben nincs még földgázszolgáltatás. Távfútés a megye lakásállománank 7 százaléka
1997-ben a befizetett adó: 38 518 000 000 Ft a visszatérítés 21 996 000 000 Ft volt .Az egyenleg, a nettó befizetés: 16 522 400 000 Ft, névlegesen 5 milliárddal több mint 1994ben. Ez a hazánkban azonos körből /társasági, személyi, jövedelem-, fogyasztási, általános forgalmi adó/ származó befizezetéseknek mindössze 1 százaléka.
A megye 855 ezer hektárnyi földterületének 9 százalékán folytatnak mezőgazdasági termelést. Ebből szántó 46,8 százalék, szőlő 4,4, /az országosnak csaknem 30 százaléka/.a gyümölcsös 1,1, az erdő 18,2, a többi gyep, halastó, kevéske /0,2 százalék/ kert.
1997-ben 450 hektárral /a továbbiakban ha/ nagyobbodott a mezőgazdasági terület. A növekményből 3oo ha gyep, 15o ha szőlő.
13 500 ha-val nőtt a vetésterület, így is csaknem 15 000 ha műveletlen maradt 26 000 ha-ral több kalászost vetettek, növekedett a kukorica, csökkent a napraforgó, a burgonya, a zöldségfélék vetésterülete. Évről-évre növekszik a mezőgazdasági vállalkozások száma. Az agrárművelésre alkalmas földterület 62 százaléka egyéni tulajdonban van.
Kiemelkedően jó termés volt kukoricából, lucernából és cukorrépából, jó a kalászosokból, rosszul fizetett a napraforgó.
1997-ben nagyon kevés, az előzetes összesítések szerint 141 tonna kajszi termett, az almaszüret mennyiségileg (4705 t) közepesnek, minőségileg gyengének mondható.
„Európa gyümölcstrónjáról” évről-évre messzebb kerül Kecskemét és kertészeti vonzáskörzete. A nagyüzemi kajszitermelés visszzaesése a legszembetűnőbb. 1994 óta a már korábban összezsugorodott termőterület is a felére csökkent. Gazdálkodó szervezetek (113 termelőszövetkezet és 45 gazdasági társaság) mindössze l60 ha-on termesztik. /A sorozatos rossz termések aligha növeli a telepitőkedvet./
Almát négyszer nagyobb területen – 660 ha-on – termesztenek túlnyomórészt /96 %/ társaságok és termelőszövetkezetek. /Nem vette el a gazdák, a vállalkozók kedvét a tűzelhalás./
Gazdasági társaságok, szövetkezetek több mint 1400 hektáron foglalkoznak gyömölcstermesztéssel.1996-ban 13 112 tonnát értékesíthettek. Az egyénileg gazdálkodók csaknem ötször több, 63 033 tonna gyümölcsöt termesztettek.
A megye 18,2 százalékát borítja erdő. Oktalan vagy kényszerű irtások, a szántóföldi művelés terjeszkedése, meggondodolatlan vízelvezetések miatt századunk elejére a hajdanvoltnak harmadára csökkent a fával borított terület. Nagyobb számban a 19. század elején a homokveszedelem megfékezésére, a második világháború után a humuszban szegény, gyenge termőadottságú földek hasznosítására és javítására telepítettek lakossági összefogással, városi, állami támogatással új erdőket. A második világháború óta megháromszorozódott az erdőfelület a mai Bács-Kiskun területén. Jelenleg 152608 hektáron foglalkoznak erdőgazdálkodással. A megye északi és középső részén kedvezőtlenek a termőhely-adottságok..
A megye 2200 szobával /528 szállodában, 99 turistaszálláson, 807 panzióban, 207 nyaralóházban/ várja a turistákat, a hivatalos ügyben ideutazókat. A fizetővendéglátó szobák száma: 554.
A 150 ezer vendég mintegy 40 százaléka külföldi volt. Legtöbben Németországból jöttek, olasz is több voltaz előző évinél: 3420, Jugoszláviából 4452, Ausztriából 4450, Hollandiából 3183 vendég érkezett.
Némely silány idegenforgalmi „produkció” ellenére ma is érvényes Balogh János akadémikus megállapitása: A világ csodáinak egyike a bugaci pusztaság”. az Európában másutt nem látható nagylegelő, a magyar őspusztának maradványa.
Noha a megye úthálózata közepes sűrűségű, mégis jónak mondható közlekedésföldrajzi szempontból. Az M 5-ös autópálya 1998 nyarától Kiskunfélegyházáig teszi gyorsabbá és biztonságossabbá a közlekedést a nemzetközi főútvonalon. A 2200 km közútból aszfalt és bitumen 156o, vizes és portalanított makadám 510 km, kiépitetlen 86, egyéb 15 km.
1997 decemberére elkészült az M5-ös autópálya Kecskemétet elkerülő szakasza, várhatóan 1998 nyarán adják át a Kecskemét és Kiskunfélegyháza közötti útszakaszt.
A megyében 1563 orvost tartanak nyilván, ebből dolgozó 1360, 100 000 lakosra jutó dolgozó orvos 25. Szakképesítéssel rendelkezik 1100. Férfi 722, nő 638, belgyógyász 173, sebész 90, csecsemő és gyermekgyógyász 130, fogés szájbetegségek 175 szerint
A megyében lévő 3764 kórházi ágy megoszlása. Megyei 1346, bajai kórház 648, halasi 731, kalocsai 519, kiskunfélegyházi 275, kecskeméti honvédségi (repülőkórház) 254.
A megyében továbbra is történelmi egyházaknak van a legtöbb hívője. A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye 4 főespersségéének 10 esperesi kerületének 124 plébániáján
A megyében élő 19-25 évesek közül minden hetedik tanul felsőfokú tanintézetben, Bács-Kiskun így megközeliti az e tekintetben kedvezőbb helyzetű megyéket .A többség régi egyetemi városban szerez diplomát. A megyében továbbtanulást kínáló 3 megyei székhelyű /Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, Kecskeméti Tanítóképző Főiskolai, intézményhez tartozó korlátozott önállóságú főiskola, illetve egyetem.
Noha számos olimpai és világbajnok született, gyerekeskedett Bács-Kiskun területén, kevés kivétellel mégis másutt, főként a fővárosban működő sportegyesület tagjaként érték el legnagyobb sikereiket.
Csapatjátékokban eddig a kecskeméti röplabdázók, a kiskunfélegyházi asztaliteniszezők nyertek országos bajnokságot .Legjobbnak bizonyult a kecskeméti cselgáncs-, tekéző együttes is, világbajnoki győzelmekkel is büszkélkedhetnek megyei fogathajtók.
A megyében 1 NB I-s, 1 NB I/B-s és 4 NB III-as csapat küzd labdarúgásunk első, második, illetve negyedik vonalában. Egy-egy teljes fordulón a megye 156 labdarugó csapatában mintegy 16oo-1700 játékos lép pályára. A megyei labdarúgó szövetség 4ooo igazolt játékost tart nyilván.
Közvetlenül az élvonal mögött szerepelnek a kecskeméti viziladázók, 6 kézilabdacsapat,egy birkózók, karatézők, a sakkozók, a súlyemelők.
Az utóbbi 3 évtizedben több tízezres stadion épült. /A kecskeméti széktói, valamint a villanyfényes mérkőzések rendezésére is alkalmas akasztói Stadler, a tiszakécskei városi sportpálya./
A megyei sajtó vezető orgánuma, az egykori Hírlapkiadó Vállalat utolsók között magánosított megyei lapja a most német tulajdonú Petőfi Népe az ország hatodik legolvasottabb napilapja. Átlagos példányszáma 56000 /1998 februárja óta vasárnapi számot is kiadnak./ Terjesztési területét Nagykőrősre és vonzáskörzetére is kiterjesztette.
A rendszerváltó években /újjá/alakult városi hetilapok közül a Kecskeméti Lapok 10 000 körüli példányszáma a legmagasabb. Alföldi Lapok című testvérlapja főként a Kiskunságban és a Dunamelléken történtekről számol be.
Több mint 100 erősen eltérő színvonalú időszaki újságot, kiadványt jelentetnek meg napjainkban Bács-Kiskunban.
1991-ben kezdte meg műküdését a Baja hangja, az első városkörnyéki stúdió. A Kecskeméten működő rádióadók közül a napi 12 óra adásidejű Gong Rádió Kecskemét városáé, a másik a Bács-Kiskun Hangja Róna Rádió /lo órányi műsorral/ .megyei fenntartású .Kiskunfélegyházán a Sirius Rádió segiti az adott településen és környékén élők tájékozódását.
Tizenhárom településen működik hetente kétszer-többször műsort sugárzó helyi televiziós stúdió. Az 1985-ben alapított Kecskeméti Városi Televizió kezdeményezésére hoztak létre először helyi szövetséget egy megye televiziósai.
