Csongrád megye
Csongrád megye
Csongrád megye Magyarország délkeleti, az Alföld déli részén helyezkedik el. Délen Jugoszláviával és Romániával határos, északon Jász-Nagykun-Szolnok, keleten Békés, nyugaton Bács-Kiskun megyével érintkezik. Székhelye: Szeged. Területe: 4 263 km2, az ország területének 4,6%-a. A lakosság száma: 424 614 (1996), az ország lakónépességének 4,2%-a. Népsűrűség: 100 km2/fő. A városok (8, Csongrád, Hódmezővásárhely, Kistelek, Makó, Mindszent, Mórahalom, Szeged, Szentes) területe: 1 808 km2, a községek (51) területe: 2 455 km2. Lakónépesség: városok: 312 847 fő, községek: 111 767 fő (1996). Az ezer férfira jutó nők száma: 1 094. Nemzetiségi megoszlás: magyar 435 140, német 365, szlovák 499, román 440, horvát 72, szerb 438, cigány 1 100, egyéb 788 (1990). Vallási megoszlás: római katolikus 264 471, görög katolikus 982, görögkeleti 1 280, evangélikus 6 658, református 61 102, izraelita 8 246 (1930).
Az élveszületések száma: 4 290, 1 000 lakosra: 10,1. A művi vetélések száma: 3 206 (1996). Halálozás: 6. 488, ebből 3 422 férfi, 3 066 nő, 1 000 lakosra jutó halálozás 15,2, ebből 16,8 férfi, 13,8 nő. A halálozási okok főbb típusai: daganatos megbetegedés 1 492, ebből 833 férfi, 659 nő, a keringési rendszer betegségei (magas vérnyomás, szívbetegség, agyérbetegség, érelmeszesedés) 3 477, ebből 1 625 férfi, 1 852 nő, az emésztőrendszer betegségei 301, ebből 195 férfi, 106 nő (1996). Az öngyilkosságok száma: 208, ebből férfi 153, nő 55. A házasságkötések száma: 1 936, ebből újraházasuló 388, válás 1 103 esetben történt Csongrád megyében 1996-ban.
A megye kontinentális éghajlatának legfőbb jellemzője a forró nyár, a hosszan tartó meleg ősz és az enyhe tél. A napfénytartam éves középértéke 2 100 óra. A levegő évi középhőmérséklete +11,2 Celsius-fok, magas nyári (júliusban 22,7 fok), és enyhe téli (–1 Celsius-fok) körüli értékekkel. Nagy a hőingadozás a tél és a nyár, a nappalok és az éjszakák között. Gyakoriak a késő tavaszi és kora őszi fagyok. Az éves csapadékösszeg átlaga 580 mm.
Csongrád megye a Tisza völgye déli szakaszának két oldalán helyezkedik el, három természetföldrajzi tájra tagolódik. A központi helyet a Tisza földtörténeti jelenkorban kialakult hordalékos völgye foglalja el, melyhez a Maros árterülete csatlakozik. Nyugaton a Duna-Tisza közi homokhátság részeit foglalja magában. A Tisza völgyétől keletre a békés-csanádi löszhátra nyúlik be.
A megye az ország legalacsonyabban fekvő területe. Legmélyebb pontja az országhatáron fekvő Gyálarét (a tengerszint felett 77 m). A homokhátság legmagasabb pontja Ásotthalom területén található (125 m). A jellegzetesen sík alföldi tájképet csupán néhány méteres kunhalmok formázzák. Csongrádban kevés az erdőterület. A megye legnagyobb része egyre inkább kultúrtáj, ahol a természetes növényzet mind kisebb területre szorul össze. A természetvédelmi területek közül kiemelkedő jelentőségű a Szeged mellett fekvő Fehér-tó, az ország legnagyobb összefüggő szikes tava. A megye fő folyója a Tisza, amely vízgyűjtő területének legalacsonyabb részén 100 km hosszúságban folyik.
A megye legjelentősebb ásványkincsei a kőolaj és a földgáz. 1965-ben Tápén az első fúrás nyomán felszökött az olaj, ezt követően az olajgeológusok az ország leggazdagabb szénhidrogén-lelőhelyeit tárták fel a Szeged környéki vastag neogén üledékekben. A megye másik nagy értékű természeti kincse a rendkívül gazdag termálvízkészlet. Hévízfeltárás több mint egy évszázada folyik a megyében. Termál- és gyógyvizekben az egyik leggazdagabb az országban. 148 db 35 C-foknál melegebb vizet adó termálkút működik (1995). Az energetikai szempontból jelentős, 60 C-foknál melegebb vizet adó működő kutak száma 107 db. A geotermikus energiát lakások, üvegházak, fóliasátrak (primőrtermesztés) fűtésére és balneológiai célra is hasznosítják.
A régészeti feltárások szerint a megye területe 7 000 éve folyamatosan lakott hely. Ezen a vidéken volt Attila hun király városa. A hunok után gepidák, majd avarok lakták. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok Szeren (a mai Ópusztaszeren) tartották első országgyűlésüket. A fejlődést a tatárdúlás akadályozta meg, majd a kun betörések zaklatták a térség lakóit. Ezt követően a két és fél évszázados békeidőszak alatt kialakult a megye településhálózata és annak csomópontjai, amelyek máig meghatározzák a megye térszerkezetét.
Az első világháború következményei alapvetően megváltoztatták a megye gazdasági, földrajzi és közigazgatási helyzetét. A trianoni békeszerződés (1920. jún. 4.) értelmében Csongrád vármegye területéből Horgost és környékét (107 km2, 8 037 fő) a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, amely a második világháborúban a délvidéki harcok során ideiglenesen visszakerült. Hódmezővásárhely területéből Békés megyéhez csatolták 1946-ban Cinkus és Társastánc külterületi lakott helyeket, 1950-ben Kardoskút, Pusztai Központ került átcsatolásra.
A vármegyerendszer megszüntetésével és a tanácsrendszer közigazgatási kialakításával 1950-ben Csongrád megyéhez csatolták a volt Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye jelentős részét, a makói és nagylaki járást, valamint a torontáli sarkot. Így alakult ki a megye mai területe. Székhelye 1878–
1950: Szentes, 1950–1962: Hódmezővásárhely, 1962-től Szeged.
1950: Szentes, 1950–1962: Hódmezővásárhely, 1962-től Szeged.
A nyolcvanas évek végén a megyei ellenzéki és alternatív mozgalmak, valamint az MSZMP radikális reformszárnya aláásta az 1988 őszén még kikezdhetetlennek tűnő látszó rendszert, és 1989 őszére többpólusú hatalmi rendszerré alakították át.
1990-es parlamenti választások megyei különlegességét több tényező is bizonyítja. Csongrád az MDF legerősebb megyéje. Az MDF magasan a legjobb eredményt érte el, több mint 10 százalékponttal megelőzte a második helyezésű Budapestet. Az országosan befutott független képviselők egyharmada innen való, s a pártok által közvetve sem támogatott 3 független közül is egy Csongrád megyei. Az első fordulóban bejutott 5 képviselő közül 2 szintén ebben a megyében győzött, köztük valamennyi közül első helyen állt Király Zoltán, a leadott szavazatok közel kétharmadával.
Negatív csúcsokban is bővelkedik a megye. Az SZDSZ, az MSZP és a KDNP valamennyi megye közül itt volt a leggyengébb, s a Fidesz az utolsó előtti, bár az országossal azonos (5.) helyen végzett.
Az 1994-es parlamenti választásokban Csongrád a kiegyensúlyozottság megyéje. Az országoshoz hasonlóan a legnagyobb meglepetés a Fidesz súlyos veresége (annál is inkább, mert 1990 októberében ők nyerték meg a helyhatósági választásokat). Az 1994-es választások további érdekessége, hogy az MDF a megyében az átlagosnál is súlyosabb vereséget szenvedett. Az MSZP Csongrád megyében is az első helyen végzett, de számottevően alatta marad az országos eredménynek.
Az egyes pártok megyei szervezetei: MSZP Csongrád Megyei és Szegedi Szervezete (6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. T.: [62] 423-868, Fax: [62] 423-845, E-mail kód: mszp@tiszanet.hu), SZDSZ Csongrád Megyei Iroda (6722 Szeged, Földváry u. 3. T./fax: [62] 485-876), Fidesz-MPP (6720 Szeged, Victor Hugo u. 5. T: [62] 312-844), FKGP (6721 Szeged, Teleki u. 3. T.: [62] 324-057), KDNP (6720 Szeged, Victor Hugo u. 3. T./fax: [62] 326-840), Munkáspárt (6726 Szeged, Fő fasor 9. T: [62] 432-186).
Csongrád megyében állítják elő a bruttó hazai termék 4,0%-át (222 497 millió Ft). A helyi önkormányzatok költségvetése 1996-ban. 43 776 521, a helyi adók 2 622 410, átengedett központi adók 4 262 313 Ft. A megyék rangsorában az egy főre jutó GDP alapján a 6. helyet foglalja el, az egy főre jutó bruttó hazai termék 520 ezer Ft (1995), az országos átlagnál 25%-kal alacsonyabb. A megyei egy főre jutó bruttó hazai termék az országos 96%-a, a megyék átlagának 117%-a.
Csongrád megyében dolgozik az ipari alkalmazásban lévők 4,3%-a. Az ipar fejlettsége alapján a középmezőnyben helyezkedik el. Számos termék gyártására erősen specializálódott, így az országos termelésből való részesedése kiemelkedő. Ilyen a kőolaj és földgáz, a falburkoló csempe (az országos termelés 20%-a), a kender és kendertípusú fonal (71,4%), a szalámi (78%), de kiemelkedő a kábelgyártás, a gumigyártás, a gyorsmérleg, a padlóburkoló lap, a hangszer, a gyufa, a seprű, a bútor, a baromfi, a fűszerpaprika termelése is. Iparosodottsági szintje 13. a megyék rangsorában.
Az iparban alkalmazásban állók száma 1 000 lakosra: Szeged: 101, Hódmezővásárhely: 104, Csongrád: 95, Kistelek: 70, Makó: 86, Mindszent: 50, Mórahalom: 8, Szentes: 103, városok összesen: 96, községek összesen: 16, megye összesen: 75.
1996. dec. 31-én a megye iparában 3 942 gazdasági szervezet működött, ebből 1 353 társas vállalkozás, 2 586 (kisiparos) egyéni vállalkozó. Építőipari profillal 2 387 gazdasági szervezet működött, ebből 711 társas, 1 675 egyéni vállalkozás. Az ipari értékesítés millió Ft: belföldi: 101 277, export: 34 046, összesen: 135 322 (1996), az előző év 97,6%-a. A gazdasági szervezetek beruházásai (1996): összesen (millió Ft): 35 571, egy lakosra jutó beruházás, Ft, összesen: 83 532, ebből mezőgazdaság: 3 724, ipar: 35 119, szállítás, posta és távközlés: 18 786, oktatás, egészségügy 5 878, kommunális: 7 070. Lakásállomány: 181 573, az épített lakások száma: 1 006, az átlagos alapterület: 95 m2, üdülőépítés: 11, az átlagos alapterület: 73 m2, lakásmegszűnés: 92 (1996).
A megye művelési ágak szerinti megoszlása abban tér el az országostól, hogy a szántó részaránya 10%-kal, a gyepé 0,7%-kal magasabb az országosnál, erdősültségi foka fele az országos átlagnak. A művelési szerkezet (hektár): szántó 268 331 (60,7%), kert: 1 772 (0,4%), gyümölcsös: 3 863 (0,9%), szőlő: 5 240 (1,2), gyep: 57 939 (13%), mezőgazdasági terület: 337 145 (76%), erdő: 41 522 (9,4%), nádas: 1 755 (0,3%), halastó: 3 608 (8,2%), termőterület: 384 030 (86,8%), művelés alól kivont terület: 58 218 (13,2%), összes terület: 442 248 (1996).
A megye 10,8 millió tonna nitrogén, foszfor és káli műtrágyát használt fel (1995). Csongrád megyére esett a betakarított kukorica és búzaterület 5,6, a burgonya 7,6, az árpa 5,7, a cukorrépa 4%-a. Ezenkívül jelentős a szántóföldi zöldségtermesztés és a gyümölcs- és szőlőtermesztés is. Nemzetközileg is elismert a szegedi fűszerpaprika, a Makón és környékén termesztett vöröshagyma, fokhagyma, répa és fehérgyökér, a szatymazi őszibarack, továbbá a zöldpaprika és a paradicsom.
Állatállomány (ezer db): szarvasmarha: 52 (az országos%-ában 5,6), ebből tehén: 24 (5,7), sertés 425 (8,4), ebből anyakoca: 33 (7,6) juh: 56 (5,7), tyúkállomány: 1558 (5,0). A 100 ha mezőgazdasági területre jutó sertések száma Csongrád megyében 126, melyet csak Komárom-Esztergom megye előz meg, és mintegy 55%-kal meghaladja az országos átlagot. A megye sertésállományának több mint a fele egyéni gazdálkodók kezében van. A mező-, erdő- és vadgazdálkodás terén a megyében 169 gazdasági társaság, 101 szövetkezet, 160 jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet és 3189 egyéni vállalkozás működött (1995).
A megyében a legfőbb idegenforgalmi vonzerőt az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark és az ott elhelyezett Feszty-körkép, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Nemzetközi Vásár és Kiállítás, a Csongrádi Borfesztivál, a Makói Hagymafesztivál, a Szegedi Sörfesztivál, a különféle kulturális, sport és szabadidős rendezvények, a termál- és gyógyturizmus és a konferenciaturizmus jelenti. Csongrád megyében a kereskedelmi szálláshelyek száma: 6 724 (1996), a vendégek száma: 170 398 fő volt, ebből külföldi: 66 726, a vendégéjszakák száma: 342 628, ebből külföldiek: 107 943. Egyéb szálláshelyek (turistaszállás, nyaralóház, panzió, kemping, szervezett fizetővendéglátás): szoba: 685, férőhely: 5 115, vendég: 81 618, ebből külföldi: 24 998, vendégéjszaka: 174 750, ebből külföldiek: 42 593, átlagos tartózkodási idő, éjszaka: 2,1 ebből külföldiek: 1,7.
Csongrád megye és a Dél-Alföld egésze kevésbé vonzó a külföldi működőtőke számára, mint a főváros, Pest megye vagy Észak-Dunántúl. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma (1996): 1 704, jegyzett tőke (milliárd Ft): 71,1, ebből külföldi részesedés: 41,8. 1996-ban a külföldi tőkével működő újonnan létrejött vállalkozások száma: 73. Ezek jegyzett tőkéje 313 millió Ft, melyből a külföldi tőke 236 millió Ft. A magyar bankhálózat több mint 40 bankjából 19 működik Csongrád megyében. A megyében működő kereskedelmi bankok: OTP, Magyar Külkereskedelmi Bank, Budapest Bank, CIB Bank, Postabank, Kereskedelmi Bank, Creditanstalt, Unicbank, Raiffeisen, Magyar Hitel Bank, Inter-Európa Bank Rt., Hypo-Bank Hungária, IBUSZ Bank, Takarékbank, Polgári Bank Rt. Konzumbank, Mezőbank, Dunabank.
A közutak nemzetközi forgalma ugrásszerűen megemelkedett, Szeged ismét központja lett a Jugoszlávia, Románia, ill. a Balkán felé irányuló tranzitforgalomnak. Az E5-ös főútvonal és az abból Szegednél leágazó 43. sz. út a kontinens egyik fő idegenforgalmi tengelye a megye határállomásai (Röszke, Nagylak) az ország határforgalmának több mint 10%-át bonyolítják le.
Az országos közutak hossza: 1 344 km, ebből 1 202 km aszfalt és bitumen. Közúti gépjárműállomány (db) motorkerékpár: 11067, személygépkocsi: 91 604, autóbusz: 806, személyszállító gépjármű összesen: 103 477, tehergépkocsi: 14 394, vontató: 1 413, teherszállító és különleges célú gépjármű összesen: 15 807. A személygépkocsik átlagéletkora: 12,28 év, a tehergépkocsik átlagéletkora: 9,58 év. A közúti személyszállítás teljesítménye: autóbusz-közlekedés (helyi és távolsági együtt): szállított utas (1 000 fő): 89 448, utaskilométer (1.000): 684 808, férőhely-kilométer (1.000): 2.085 276 (1996). A megye kiépített úthálózat sűrűsége 0,5 km/km2. Az állami közúthálózaton található 73 híd közül 53-nak 20 tonnánál nagyobb a teherbírása.
A megye egészségügyi ellátottsága jobb az országos átlagnál, a 10 000 lakosra jutó orvosok száma 37%-kal haladja meg az országos átlagot. Csongrád megye területén a fekvő betegek ellátása a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem klinikáin és négy városi kórházban (Szeged, Szentes, Hódmezővásárhely, Makó) és egy szakkórházban (Deszk, mellkasi betegek szakkórháza) történik. A járóbeteg szakellátás meghatározó része az önálló (Csongrád, Kistelek) részben önálló (Szeged), kórházzal egy szervezeti egységben működő (Szentes, Hódmezővásárhely, Makó) rendelőintézetekben, valamint kórházi és klinikai ambulanciákon folyik.
A háziorvos: 218, házi gyermekorvos: 68, egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos: 1 485. A működő kórházi ágyak száma: 3 949, 10 000 lakosra: 93.
Csongrád megyében legnagyobb tömegbefolyásra a római katolikus egyház tett szert. A megye 59 településének többsége – Hódmezővásárhely, Makó és Szentes városok kivételével – itt a református hívők vannak többségben – római katolikus vallású (a vallásos emberek 70-75%-a). Szeged 1931-től püspöki székhely, 1930-tól működik a Hittudományi Főiskola, a rendszerváltás után kezdte meg működését. A Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett Ferences Rendtartomány Ferences Hittudományi Főiskolája, amely a férfi szerzetesek teológiai képzését szolgálja. A közigazgatási megye 1993-ig a szeged-csanádi és a váci egyházmegyéhez tartozott. Az 1993 pünkösdkor életbe lépő pápai dekrétum Csongrád megye közigazgatási területét a szeged-csanádi egyházmegyéhez csatolta.
A második világháborút követően öt új templom épült a megyében. Makón és Szegeden él néhány száz görögkatolikus hívő család. A görögkeleti (ortodox) egyházak nemzetiségi egyházakként élnek Csongrád megyében is. Szegeden, Szőregen, Deszken, Újszentivánon és Hódmezővásárhelyen Szerb Ortodox Egyház, Szentesen és Szegeden Magyar Ortodox Egyház, Magyarcsanádon Román Ortodox Egyház működik.
A megyében működő gyülekezetek: Nazarénusok, Baptisták, H. N. Adventisták, Hit Gyülekezete, Jehova Tanúi, Metodisták, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, Pünkösdi Gyülekezet, Keresztyén Testvérközösség, Szabadkeresztények.
A rendszerváltozás nyomán újra többszektorú lett az alsófokú oktatás, az önkormányzati és felekezeti iskolák mellett megjelentek a magániskolák. A megyében 1997-ben 145 alsó fokú iskola működött (ebből Szegeden 35), köztük néhány speciális képzést nyújtó is, a fogyatékos gyermekek számára. Csongrádban 48 középiskola és 14 szakmunkásképző található, ebből Szegeden 21, egy pedig Ásotthalmon. Középfokú művészeti képzés képző- és iparművészeti, zenei és színművészeti szakokon folyik a megyében.
Felsőoktatási intézmények: Szegeden József Attila Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kara, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma, Hódmezővásárhelyen a Debreceni Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Főiskolai Kara.
A nevelés, oktatás adatsorai (1996): óvodai férőhely: 16 663, óvodába beírt gyermek: 17 317, általános iskolai tanuló: 39 715, középiskolai tanuló: 17 308, szakmunkástanuló: 6 216, felsőfokú oktatási intézmény hallgatója: 18 383.
Kulturális és művészeti események változatos képét mutatja. Majd minden nagyobb város kialakította időszaki rendezvényeit, meghonosított országos művészeti szemléket, fesztiválokat pl. Szegedi Szabadtéri Játékok, Szegedi Nyári Tárlat, Táblakép-festészeti Biennálé, Makói Hagymafesztivál, Vásárhelyi Napok, Őszi Tárlat stb.
A múzeumi hálózat a legnagyobb múltú és az egyik legfejlettebb az országban. A megye levéltárai 11 ezer folyóméter mennyiségben őrzik a térség írásos emlékeit. A megyei könyvtárak központja a Somogyi-könyvtár. Szegeden a Bartók Béla Művelődési Központ és intézményhálózata képviseli a polgári művelődési élet jelentős részét. A megyében tartott színházi előadások száma (1996): 439, látogató (1 000): 167, 1000 lakosra jutó látogató: 393. Mozitermek száma: 29, előadás: 8 156, látogató (1 000): 737, egy lakosra jutó látogató: 1,7. Közművelődési könyvtárak: önkormányzati: 119, munkahelyi, szakszervezeti: 38, könyvtári egység (1000): 2 349, kölcsönzött könyvtári egység (1000): 1 855. Televízió-előfizetés: 104 374 (1996).
Az 1989/90-es rendszerváltás teremtette meg a civil szerveződés lehetőségét, fél évtized alatt több, mint 250 alakult meg, közülük 194 szegedi székhelyű, a megyében 11 nemzetiség alakított területi szervezetet. A polgári elismerések között a társadalmi megbecsülés jeleként évente ítélik oda a Csongrád Megyei Közgyűlés díjait és a Szegedért Alapítvány fődíját.
A megyében jól fejlett tömegkommunikációs bázissal alakult ki. 1843 és 1970 között kb. 500-féle hírlap és folyóirat látott napvilágot Csongrád megyében. A helyi jelleg erősödésének jele, hogy 1990 után a megye városai mellett a községek is adnak ki saját periodikát. Szeged a szűkebb környezetének napilapja a Délmagyarország és a megye olvasóit informáló napilap a Délvilág nagy példányszámú napilapok. Emellett több információs és hirdetési újság jelenik meg heti, havi rendszerességgel.
A napilapok mellett a tudományos, kulturális és civil szféra lényeges területeivel foglalkozó periodikák is napvilágot látnak. Szegeden adják ki az országos terjesztésű Tiszatáj című irodalmi és kulturális folyóiratot, Kincskereső című irodalmi és művészeti gyermekfolyóiratot, valamint a Szeged és a Páholy című időszaki kiadványokat.
A megyeszékhelyen működik a Magyar Rádió Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége és a Magyar Televízió Szegedi Stúdiója. Hódmezővásárhelyen és Szegeden városi televízió, a megye városaiban kábeltelevíziós társaságok, kereskedelmi rádiók és helyi közszolgálati rádiók működnek.
Igazi sikersportág az úszás és a vízilabda. A szegedi, szentesi, a hódmezővásárhelyi úszók és vízilabdázók a hazai és nemzetközi versenyeken kiemelkedő eredményeket értek el. A Hungerit – Szentes SC női vízilabdacsapata sokszoros magyar bajnok. A vízilabda OB I öt vidéki csapata közül három Csongrád megyei.
A közelmúlt és napjaink megyei sportolói közül kiemelkedik a kajakos Csapó Géza, a vízilabdázó Csapó Gábor, Horváth Csaba, Tóth László, Kuna Péter, Molnár Tamás, és Fodor Rajmund, a kézilabdázó Lele Ambrus, Szabó László, Mezei Richárd, Bartók Csaba és Fekete Róbert, a búvárúszó Savanya Norbert, a tájfutó Oláh Katalin, a sportlövő Sike József, a sakkozó Lékó Péter, a triatlonos Panyor Krisztina, az edzők közül dr. Tóth Gyula a női vízilabda-válogatott és a szentesi női csapat mesteredzője.
A megye sportéletére a sokszínűség jellemző. Országos hírű a Pick-Szeged férfi kézilabdacsapata és a Medikémia-Szeged férfi röplabdacsapata. Hagyományai vannak a tekének, az autó- és motorsportnak és a kajak-kenunak is. A világhírű Maty-éri evezőspálya avatása (1981. július) óta számos nemzetközi versenynek adott otthont, 1998-ban itt rendezik meg a síkvízi kajak-kenu világbajnokságot. A legnépszerűbb labdajáték, a futball megyei csapatai a második, harmadik vonalban képviselik Csongrád megyét.
Az 1990-ben készült új címer öt címerkép elrendezésével kétféle történetiségre utal. Csongrád megye címere boglárpajzsként az öregpajzsra helyezve kifejezi, hogy örököse és továbbvivője a vármegyébe olvasztott ún. csonka vármegyék (Csanád és Torontál) történelmi hagyományainak. A vágással és hasítással négyelt öregpajzs jobb pajzsfőjébe helyezett csanádi és bal pajzstalpába foglalt torontáli címere Csongrád címere jobb harántnézetben arra emlékeztet, hogy Csongrád megye felvállalta a másik két megye történelmi örökségét, a bal harántnézet pedig felidézi a Szent István-kori vármegyeszervezés tényét és az alapító ősök emlékét. A címer fölött elhelyezett ötágú (három levél és közte két gyöngyben végződő ék) korona a vármegyei státuszt fejezi ki a Torontál címeréből átemelt heroldalakok (álló fekete sas és ágaskodó anyaoroszlán) pedig – mivel sas és oroszlán a címerképekben is található – stílusosan egészítik ki a címert.
