Baranya megye az ország egyik déli megyéje, természeti szépségei miatt belső turizmusa, határmenti helyzete (Horvátországgal határos) miatt pedig átmenő idegenforgalma mindig is jelentős volt. Ez utóbbi megtorpant a délszláv háború miatt, de most ismét fellendülőben van: a korábban lezárt Udvari község határátkelőjét ismét használják.
Az éghajlat szárazföldi, de mediterrán hatások is érik, a napsütéses órák száma évente 2025, a csapadékos napok száma évi 100, eloszlásuk egyenletes, s ez kedvez a különleges növények és rovarok megtelepedésének. A Mecsek és a Villányi hegység déli lejtői alkalmasak a szőlőtermelésre (Pécs-Mecsekaljai borvidék és Siklós-Villányi borvidék). Az idén már harmadik villányi szőlősgazda kapta meg Az év borásza címet – a villányi borok palackozva Európa számos országába eljutnak.
Baranya legfőbb ásványi kincse a jó minőségű fekete és barna szén, valamint az urán, ezek kitermelése azonban az igen magas költségek miatt csökkent, illetve megszűnt. A mészkövet mint a cementgyártás egyik alapanyagát és a szép díszítőkőként használatos siklósi márványt azonban ma is bányásszák. A megye fő vonzereje ma természeti szépségeiben, történelmi emlékeiben, művészeti és oktatási intézményeiben van.
Baranya megye területe 4 430 km2, lakóinak száma 1998. január 1-jén 405 000. Népsűrűség: 91 fő/km. A megyében 10 város van, ezek területe 540 km2, lakónépességük (1998. január 1.) 250 000. A 291 községben él a többi 155 000 ember.
Az élveszületések száma 1996-ban 4197, 1997-ben 3800 volt. A művi vetélések száma 1996-ban 3067. A halálozások száma 1996-ban 5596, 1997-ben 5550 volt. A KSH adatai szerint 1996-ban a főbb halálokok a következők voltak. A keringési rendszer megbetegedései (2783), daganatos megbetegedések (1317), az emésztőrendszer megbetegedései (411), a légzőszervek megbetegedései (351), szándékos önártalom (126). 1996-ban a várható átlagos élettartamot 66,01 évben jelölték meg (országos átlag: 66,06).
A házasságkötések száma 1996-ban 1965, 1997-ben 1800 volt, a válásoké 948, illetve 1100.
Az 1991. januári népszámláláskor Baranya 301 településén 391 296-an vallották magukat magyarnak, 14005-en németnek, 5816-an cigánynak. A horvát nemzetiségiek száma 5429, a románoké 326, a szerbeké 306, a szlovákoké 93, a szlovéneké 13.
Baranyában az ember megtelepedésére az őskortól utalnak régészeti leletek. A római kor és a népvándorlás után Botond törzse hódította meg a vidéket. 1009-ben I. István Pécsett püspökséget, 1367-ben Nagy Lajos egyetemet alapított, a középkorban itt tartottak több országgyűlést, Zsigmondot Siklóson vetették fogságba. Az 1526-os mohácsi csatavesztés után török uralom következett, ekkor kiemelkedett Zrínyi szigetvári helytállása 1566-ban, a költő-hadvezér Zrínyi törökellenes harca. 1687-ben Nagyharsánynál az országot visszafoglaló seregek nagy győzelmet arattak. A török kiűzése után benépesítették a megyét, birtokátrendeződés következett be, németek betelepítése történt.
A kiegyezés után megindult a gazdaság fejlődése, ezt akasztotta meg az első világégés, az antant-szerb megszállás, a második világháború. Nagyarányú fejlődés ezután indult meg, mélyreható társadalmi-gazdasági változás korunk sajátja.