Pécs
Pécs
Baranya megye székhelye, területe 6 263 ha, lakóinak száma 161 000 fő. A Mecsek déli lejtőjén már az időszámítás előtt 60 ezer körüli időkben megtelepedtek emberek. A római birodalom idején, az i. e. 12.-11. században Pannónia Valeria tartományának Sopianae nevű városa volt.
István király koronázásának évében alapította a pécsi püspökséget. Pécs nevét 1093-ban említi először korabeli okmány. 1367-ben Nagy Lajos király alapította itt az ország első egyetemét, Janus Pannonius 1459-től 1472-ig töltötte be a pécsi püspöki tisztséget. A várost 1543-ban megszállta a török, 1686-ig sok régi épületet lebontott, átalakított. Ma számos épület emlékeztet ezekre az időkre: a város egyik jelképeként ismert Széchenyi téri dzsámi keresztény templomból lett Kázi Kászim pasa dzsámija. A 18. században számos szép barokk palota épült, 1773-ban Klimó György pécsi püspök nyomdát hozott létre itt. 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott, 1839-ben megnyílt a város első kőszínháza, 1845-ben a Nádor kávéház és szálló.
A század közepétől város az egész Dél-Dunántúl ipari, kereskedelmi és szellemi központja volt egészen az első világháború utáni szerb megszállásig. A Hamerli kesztyűgyár (1861), az Angster orgonagyár (1867), majd a Zsolnay porcelángyár (1868) a határokon túl is ismert lett. Trianon után a város az ország szélére került. A szerb megszállás alól 1921. augusztus 21-én szabadult fel Pécs, a szovjet csapatok 1944. november 29-én vonultak be. Az ötvenes évektől a szénbányászat majd az uránbányászat lett a város legnagyobb gazdasági ereje: a rendszerváltás után ezek elvesztették jelentőségüket. 1951-ben önállóvá vált az orvostudományi egyetem, 1983-ban Janus Pannonius Tudományegyetem néven kezdett bővülni az egyetem jogi és közgazdasági kara, melléjük bölcsészettudományi, tanárképző és műszaki, természettudományi kar is létesült. Számos kiváló múzeum, képtár, négytagozatú színház és szimfonikus zenekar teszi népszerűvé a várost a művészet barátai körében.
Az önkormányzat tisztségviselői:
Polgármester: dr. Páva Zsolt (FIDESZ), alpolgármesterek: dr. Révész Mária (MDF), Papp Béla (SZDSZ) és dr. Újvári Jenő (MSZP). Jegyző: dr. Farkas Károly, aljegyző: dr. Pozsárkó István.
Pécs Dél-Dunántúl kulturális központja. A megye legnagyobb hivatásos művészeti intézménye, az 1895-ben avatott színház 100. születésnapjára kívül-belül megszépült. Egybeépült a kamaraszínházzal: a két épület négy játszóhelyet foglal magába. A Pécsi Nemzeti Színháznak prózai tagozata mellett opera- és balett-társulata is van: évi 6-8 prózai bemutató, 2 operett vagy musical, egy-két opera ill. balett szerepel a műsoron. Pécsett Harmadik Színház néven működik egy olyan játszóhely is, amelynek nincs önálló társulata, hanem hivatásos színészekkel és amatőrökkel mutat be olyan darabokat, amelyek színesítik a városban a színházi kínálatot. Viszonylag fiatal a Horvát Színház, amely a szomszédos népek drámakultúráját ismerteti meg a nézőkkel, és színházi kísérletek terepe is. A Sziporka Gyermekszínpad gyermekeknek játszik gyermekszínészekkel. A Pécsi Szimfonikus Zenekar adja a legtöbb koncertet a városban. A zenekarnak 1997-ben itthon és külföldön 230 fellépése volt, ebből 38 volt pódiumi koncert, 120 színházi közreműködés, 50 ifjúsági hangverseny. A zenekarnak 13 CD-lemeze jelent meg. A Mecsek Fúvósötös 1964 óta változatlan felállásban működik. Pécs zenei életének fontos része a fejlett kórus-élet. Pécs a színhelye a nemzetköri kamarakórus-fesztiválnak, amelyet kétévenként rendez meg a város és a Pécsi Nevelők Háza Kamarakórusa, amely 1992 óta Pécsi Kamarakórus néven működik.
Pécs képzőművészeti élete nagyon gazdag. Az utóbbi időben megszaporodtak a kis magángalériák, amelyek a mai magyar képzőművészet igen népszerű fórumai a városban. A kiállítási élet központja azonban a két legnagyobb, az önkormányzat által fenntartott Pécsi Galéria és a Kisgaléria.
A város kulturális, művészeti életének egyik központja a Művészetek Háza. A ház szigorúan ragaszkodik az értékközpontú programszervezéshez. A Pécsi Kulturális Központ az egykori dominikánus ház helyén nyílt meg.
Baranya könyvtári hálózatát a Megyei Könyvtár irányítja szakmailag: a városi és községi könyvtárakat a helyi önkormányzatok működtetik. A megye könyvtáraiban (Pécs nélkül) 1 438 000 kötetből válogathatott az olvasó.
A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága a legnagyobb vidéki múzeumi hálózatot irányítja. Néhány a jelentősebb múzeumok közül: Zsolnay Kerámia Kiállítás, Amerigo Tot kiállítása, Vasarely Múzeum, Modern Magyar Képtár, Múzeum Galéria, Nemes Endre Múzeum, Martyn Múzeum, Csontváry Múzeum, Ókeresztény mauzóleum, Várostörténeti Múzeum.
A megye városai az elmúlt évtizedekben megtalálták a hagyományaikhoz legjobban illő rendezvényeket (pl. Mohács: busójárás) vagy éppen hagyományt teremtettek, mint Komlón a nemzetközi gyermekkórus fesztivál (két évente). Pécsett 1998-ban nemzetközi felnőtt bábfesztivál lesz. Idén ismét lesznek nyári rendezvények a Tettyén, kialakulóban van Pécs mint jazz-centrum. Ősszel rendezik meg a Nemzetközi bordalfesztivált – idén már az ötödiket szeptember 26-27-én. Szigetváron Zrínyi napok vannak, (mindig szeptember elején) és az idén augusztus 20-23. között a VI. nemzetközi Amatőrfilm- és Videófesztivál. Mohácson a hagyományos busójárás, Pécsváradon leányvásár (az idén október 17-18.), Magyarlukafán Vendel-parti búcsú (október 25) várja a közönséget.
Pécs nagy múltú iskolaváros: a felsőoktatásban Dunántúl legnagyobb központja. 1923-tól számíthatjuk a mai két egyetem ősét, amikor a pozsonyi egyetem megszűnése után a jogi kart ide telepítették. Késöbb bővült orvosi fakultással, ma ez Pécsi Orvostudományi Egyetem néven működik, a közgazdasági karral növekedett egyetem később felvette Janus Pannonius nevét, s ma jogi, közgazdasági, bölcsészeti, művészeti, természettudományi és műszaki karral működik, az 1997/98-as tanévben összesen 8 059 nappali és 9 245 levelező hallgatója van. A POTÉ-n általános orvostudományi szak, fogrorvostudományi szak működik, azonkívül angol program (általános orvosok képzése angol nyelven) és egészségügyi főiskola is. Az egyetemnek jelenleg 1 001 hallgatója van. Pécsett működik a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének- és zenetanárképző tagozata is.
