Veszprém megye
Veszprém megye
A 4 689 négyzetkilométer kiterjedésű megyében 1996. decemberében 378 404 lakos élt. (Ez a szám 2020-ra – a becslések szerint – 350 000 körül mozog majd.) A lakosság 59%-a él városokban.
1996-ban 3745 élve születést regisztráltak, 1620-an házasodtak és 765-en váltak el. Terhességüket 2459-en szakították meg. ugyanebben az évben 83%-kal kevesebben házasodtak, mint az ezt megelőző években. Országosan az ezer lakosra jutó házasságkötések számát tekintve Veszprém megye sereghajtó (4,2%). 1996-ban 765 válást regisztráltak, amelyeknél 400 esteben a házasságok időtartama 10 és több év volt. Az 1995-ben mért 1,4 ezrelékes fogyás 2,6-ra emelkedett, bár így is az országos átlag (3,7) alatt maradt. Az 1997-es első negyedévi adatai ezt is felülmúlták 11%-kal. Az 1996-os év élve születési mutatója 10%-kal alacsonyabb az előző évinél. (Országosan ugyanezen időszak alatt 5,5%-kal kevesebb gyermek született.) Az 1997 első három hónapjának adatai további csökkenést mutatnak. Az első negyedév élve születéseinek száma (866) nem éri el az egy évvel korábbiak 87%-át. 1996-ban 4753 ember halt meg (ebből 2580 férfi és 2173 nő). A halál okai között magasan kiemelkednek a keringési rendszer betegségei következtében elhunytak számadatai (több, mint fele), ezt követik a daganatos betegségben elhunytaké (valamivel több, mint 20%). A nők Veszprém megyében majdnem 1 évvel, a férfiak körülbelül fél évvel élnek tovább mint az országban átlagosan.
A megye éghajlata mérsékelt, csapadékban gazdag. Az évi középhőmérséklet 8 és 10 fok Celsius között mozog.
Veszprém megye a leletek tanúság szerint az újkőkortól lakott terület. A magyarok bejövetele előtt szlávok lakták a vidéket, ezt bizonyítják az olyan szláv eredetű helységnevek, mint Csesznek, Tapolca, Devecser, Gerencsér. A honfoglaláskor Pannóniához tartozott, római birtok volt és lakói keresztények voltak. Veszprém vármegye az elsőként jött létre Szent István korában. A megyeszékhelyt Gizella királyné állandó lakhelyéül választotta, emiatt a megye külön kiváltságokat élvezett. A szentgáliak királyi vadászok lettek, a szentkirályszabadjaiak királyi kanászok, a telekiek kiváló szakácsok. Az itteni püspök volt a királyné koronázója. A koronát a Gizella királyné által építtetett Szent György kápolnában őrizték. A székesegyház alatt nyugosznak Szent László király nejének, Adelhaidnak a hamvai. A Bakonyban meghúzódó Csesznek vára Róbert Károly király korában, Pápa vára pedig Zsigmond korában épült. A Hunyadiak korától vált ismertté Enying és a Kinizsi-birtokként számon tartott Nagyvázsony. A törökök 1552-ben foglalták el Veszprém várát, és 1554-ben Pápát. Mindkét vár 1579-ben szabadult fel a török uralom alól. A Rákóczi-szabadságharc idején a hadra fogható lakosság mind egy szálig Rákóczi seregébe állt. A labanc seregek 1704-ben elfoglalták Veszprémet, majd 1707-ben fölgyújtották Pápát. A török hódoltság idején kipusztult falvakat III. Károly tót és sváb telepesekkel népesítette be. A szabad vallásgyakorlást Veszprémben III. Károly (1716), Pápán Mária Terézia (1752) tiltotta be. 1807-ben Veszprém vármegye kezdeményezte először, hogy a magyar nyelvet hivatalos ügyekben is használni lehessen. Az 1848-as forradalomban a Veszprém megyeiek a nemzetőrséget és a honvédséget erősítették, de hírhedtté váltak a bakonyi szabadcsapatok is. A megye gazdaságát ez idő tájt a növénytermesztés, az állattartás és a kézművesipar jellemezte. A második világháborút követően a bányászat és a vegyipar hazai fellegvárává vált. A Balaton-part idegenforgalmi szerepe a 70-es években erősödött meg.
1995-ben 20 milliárd forint értékű beruházás valósult meg Veszprém megyében, amelyhez a költségvetés csupán 8%-kal járult hozzá. 1996-ban ugyanezen összeg 18-20 milliárd között mozgott, amelynek mintegy 75%-a magánberuházás volt. Az utóbbi években az építési beruházási projektek száma a megyében meghaladta a 340-et. Ezeknek 70%-a 50 millió forint alatti értékű 1997-ben.
A megye legfőbb beruházási mutatói vagy megegyeznek az országos átlaggal, vagy azoknál némileg magasabbak. Egyedül az ipar, kereskedelem és a mezőgazdaság mutatói maradnak el 6%-kal az országostól, míg a lakásépítésé 4%-kal magasabbak az országos átlagnál. Ezt látszanak bizonyítani az 1997. első fél évében mért Bau-Data adatok az építményfajták megoszlása szerint az érték százalékában:
Mélyépítés, infrastruktúra, környezetvédelem 33%, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság 18%, iroda, szálloda, vendéglátás, idegenforgalom 19%, lakás 14% és az oktatás, egészségügy, sport, kultúra, egyház 16%.
A térségben 1997. márciusáig 16 886 munkanélkülit tartottak nyilván, ebből 1381 pályakezdő. A munkanélküliség csökkenő tendenciát mutat, 9,7%-os, ami kisebb az országos átlagnál. Ám ha ezt régiókra és időszakokra bontjuk, akkor kiderül, hogy a Balatonhoz eső területeken tavasztól őszig 4,3%-ra is lecsökkenhet, mint pl. Balatonfüred térségében. De mindez nem érinti Sümeget és vonzáskörzetét, ahol a munkanélküliség tartósan meghaladja az országos átlagot, 1997-ben 11% felett volt.
Az egyéni vállalkozások tavaly tíz százalékkal csökkentek, ám kedvező jel, hogy a megyében működő vállalkozások egynegyedét kitevő társas vállalkozások száma az első negyedévben 239-cel bővült. A kereskedelemben, a javító-szolgáltató iparban működik a legtöbb társas vállalkozás, 18%-ot tesznek ki az ingatlan ügyletek és egyéb ágazatban tevékenykedők, s sorrendben a harmadik 16,4%-kal az ipar. Ez alól csak a 300 főnél többet foglalkoztató gazdasági ágazatok kivételek. Legmagasabb volt a növekedés a társas vállalkozások között a 10 főnél kevesebbet foglalkoztatóak körében. Ezek a mutatók a megyék rangsorában ó ha a fővárost nem számoljuk ó a tizedik helyet biztosítja a helybelieknek.
A megyében a mikrohitel után legnagyobb az érdeklődés. 1996-ban 1128-an nyújtották be erre a hitelkonstrukcióra pályázatukat. A mikrohitel-bizottság 90 kérelmet fogadott el, amely 80,1 millió forint odaítélését jelentette. Az alap kezelését a pályáztatás után a Magyar Hitelbank Rt. végzi. Legtöbben Veszprém és környékéről pályáztak (41%), ezt követi Ajka és környéke 18%-kal, harmadik Pápa és környéke 10%-kal.
Veszprém megye turisztikai vonzereje elsősorban a Balaton északi partvidéke. Az Európa legnagyobb édesvízi tava iránti érdeklődés hosszú ideig belföldi volt, ám a hatvanas évektől fokozatosan nemzetközivé vált, amely napjainkban is dominál. Annak ellenére, hogy a megye idegenforgalmára az erős területi (Balaton térsége) és időbeni koncentráció (nyári főszezon) jellemző, turisztikai jelentőségét nem csak a tó adja. Változatos történelmi (a balácai római kori romkert, a Zirci Apátság és arborétum, a Tihanyi Apátság, a veszprémi várnegyed, Nagyvázsony, Szigliget, Sümeg, Csesznek várromjai) és természeti tájai (a vulkanikus eredetű Badacsony-hegység, a Szent György-hegy bazaltorgonái, történelmi borvidékek, Tihany, Csopak, Somló), külön is jelképei lehetnének a megyének. Az országban fellelhető építészeti örökség 10%-ra itt bukkanhat a látogató. Az itt látható 1100 műemlék a megyék rangsorában a 2. helyet biztosítja Veszprémnek.
Az országos jelentőségű természeti kincsek kiemelt védelmet kapnak. A megyében fellelhető 27 ilyen terület közel 30 000 hektáron (a megye területének 6%-án) fekszik. A kiemelésre legérdemesebbek a badacsonyi tájvédelmi körzet (7030 ha) és a tihanyi tájvédelmi körzet (1532 ha). A korszerű természetvédelmi területek bemutatására megyei kezdeményezésben született meg az ún. tanösvények rendszere, amelyek a látogató számára a táj geológiai, botanikai és zoológiai értékeit tárják föl. Ilyenek a Lóczy Lajos Geológiai Tanösvény a Tihanyi félszigeten és a Boroszlán Tanösvény a Magas Bakony tájvédelmi körzetben.
A Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet 29. sz. közleményének értékeléséből kiderül, hogy az idegenforgalom erősen szezonális, kiemelt üdülőkörzet révén jelentős szerepet tölt be az ország turizmusában, a bakonyi területek a belföldi turizmus bázisává tehetők, a turizmus elsődleges formája az üdülés, az idegenforgalmi kínálat nagyjából egyensúlyban van a kereslettel.
Ami az országos közúthálózat kiépítettséget illeti, az megfelelőnek tekinthető. 1993-ra 1714 km-re nőtt az állami úthálózat hossza. Az úthálózat teherbírása a tűrhető határon áll, élettartama szerint a közutak 85%-án sürgős felújításokat kellene végrehajtani. A közutak másik problémája, hogy 500 km-es szakaszon valamely településen húzódnak keresztül. A megye vasútellátottsága valamivel jobb az országos átlagnál.
A balatoni hajóforgalom 17 vonalon üzemel a nyári félévben (április 15-e és október 15-e között) A parton 22 kikötő fogadja a 29 hajót, ebből 12 kikötő üzemel a megyében. A két part közötti gépjárműforgalom megkönnyítését hivatott szolgálni a Tihany–Szántód révnél közlekedő négy komp is.
A megye személygépkocsi ellátottsága lényegesen jobb az országos átlagnál.
Veszprém megyében a következő felsőoktatási intézményekben tanulhatnak a diákok. Ezek: Veszprémi Egyetem Veszprém (mérnöki és tanári kar), Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Veszprém (lelkipásztori és tanárképző kar), Szent Bernát Hittudományi Főiskola Zirc, Államigazgatási Főiskola Veszprém (kihelyezett tagozat), Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola Balatonalmádi–Vörösberény, Pápa, Veszprém (kihelyezett tagozat). Az 1996/97-es tanévben több mint ötezren tanultak ezekben az intézményekben. Ezenkívül a megyében 205 óvoda, 168 általános iskola, 19 szakmunkásképző, 17 gimnázium és 27 szakközépiskola található.
A megyében rendőrkapitányságok találhatók Veszprémben, Ajkán, Balatonfüreden, Pápán, Tapolcán és Várpalotán. Rendőrőrs van Balatonalmádiban és Zircen, a PÁV Vitorláskikötőtelepen pedig folyamrendőrség működik. Az 1997. első negyedévi adatok szerint az ismertté vált bűncselekmények száma mindenben növekedést mutat. A lopás 1888-ról 2251-re, a betöréses lopás 1520-ról 1580-ra, a csalás 425-ről 540-re, az autólopás 83-ról 92-re, a közbizalom elleni bűncselekmények száma 535-ről 948-ra, a szervezetten elkövetett bűncselekmények 17-ről 47-re, az adó- és társadalombiztosítási csalások 17-ről 47-re és a kábítószerrel való visszaélések száma 0-ról 18-ra emelkedett. Az összbűncselekmények száma 18,6%-os emelkedést mutat. Veszprémben 1997-ben robbant az ún. „drogbomba”. Ez készületlenül érte a rendőrséget sok esetben alkalmi fogyasztókat helyezett előzetes letartóztatásba, míg a nagybani terjesztők és/vagy termelők többnyire szabadlábon maradtak.
A megyében viszonylag sok kis kórház működik. A megyei kórház (bár maga a megye nem a legkisebb az országban) 800 ággyal a második legkisebb az országban. A múlt évben Veszprém megyében 3091 ágy működött, 630-at kellett az elmúl években megszüntetni, bár az ágyszámleépítések mértékéről egyedül ebben a megyében nem sikerült végleges megállapodást hozni. Ez szorosan összefügg az eredendően kevés ággyal. Leállt a megyei kórház rekonstrukciója is, és a három ütemből mindössze az első és a második egy része készült el. A harmadik ütem elmaradása pl. azzal is járt, hogy a pszichiátriai betegek kórházi kezelése részben megoldatlan a megyében, s nem sikerült krízisintervenciós osztályt sem létrehozni. A kórház az agyi érbetegségek kezelése érdekében részt vesz a nemzetközi stroke-programban, ám a stroke-osztályt sem tudta beindítani. A megyében mintegy 1050 orvos teljesít szolgálatot. A térségben korábban folyó bányászat miatt a mozgásszervi megbetegedések még ma is magasabbak az átlagnál, de több területen jobb a megye egészségügyi helyzete az átlagosnál. Pl. a perinatális és a csecsemőhalálozás arányát sikerült a 10 ezrelék alá szorítani.
A megyében található gyógyszertárak száma száz körül mozog. A megyében 11 állatorvosi rendelő működik
Veszprém megyében a hívők mintegy 65-70%-a katolikus, a második legnagyobb vallási felekezet a református, majd az evangélikus. Őket kisebb létszámmal az izraeliták és a kisegyházak követik. Veszprém római katolikus érsekségi központ, Pápa pedig nagy református hagyományokkal bíró település. A megyében a katolikus egyház oktatási intézményei közül Veszprémben található a Padányi Bíró Márton Római Katolikus Iskola, ahol gimnáziumi, illetve általános iskolások képzése folyik, továbbá egészségügyi szakoktatás folyik. Kb. 1000 diák tanul itt. Ugyanitt működik a Szent Margit Katolikus Óvoda. A katolikus papok képzése az Érseki Hittudományi Főiskolán, valamint a Boldog Gizella Érseki Papnevelő Intézetben zajlik, továbbá itt található a Davidikum Római Katolikus Főiskola és Középiskolai Kollégium. Évente 45-40 kispapot bocsátanak útjukra a veszprémi iskolák. A református egyház Pápán két iskolát működtet. A három egyház mindegyike foglalkozik szociális intézmények működtetésével.
A katolikus egyházmegyében 354 templom van, ezek közül a legfontosabbak a Bazilika Veszprémben, Zircen és Keszthelyen a Kis Szent Teréz Karmelita templom. Jelentősebb műemléktemplomok vannak még Sümegen, Felsőőrsön, Pápán, Öskün, Berhidán stb.
A rendszerváltás előtt több kísérlet ellenére sem sikerült olyan jelentőségű folyóiratot létrehozni, mint a az Alföld vagy a Tiszatáj, ám talán épp ezért a nyolcvanas évek végén a kilencvenesek elején az elfojtott lapkészítési ambíciók itt jelentkeztek a legmarkánsabban. A nyolcvanas évek végétől alakult át Horizontról Új Horizonttá a főleg megyéhez kötődő írókat, költőket, képzőművészeket stb. publikáló lap. A művészetek Házában létrejött a Várucca Tizenhét negyedévkönyv, amely híres megyei személyiségekről készít tematikus számokat, az újvidéki egykori Új Symposion három munkatársa lakik a megyében, akik az EX Symposion nevű periodikát adják ki, melyekben jelentős magyar és külföldi szerzőket szólaltatnak meg. Az egyetem tanáraiból álló szerkesztőgárda adja ki a Pro Philosofia Füzeteket.
Veszprémnek kiváló a zenei élete. A Veszprém Város Vegyeskara, a Mendelssohn Kamara Zenekar és a Hóvirág énekegyüttes mellett is számos csoport működik.
1961 óta működik önálló társulattal a veszprémi Petőfi Színház, amely a rendszeres bemutatók mellett zenés produkciókat is színpadra állít (főleg nyáron) a külföldi vendégek szórakoztatására is.
Míg a színház látogatottsága némi emelkedést mutatott, addig a mozik látogatottsága a kilencvenes évekre visszaesett, főleg a városokban gombamód elszaporodott videotékák miatt. A megye lakosságának ötöde könyvtári tag, ami országos összehasonlításban igen magas arány, és hasonlóan magas a megye mutatója a kikölcsönzött könyvek ezer lakosra jutó számában is. (100% körül mozog.) A múzeumok, kiállítótermek száma némi csökkenést mutatott az utóbbi években, de Veszprém ó Baranyával és Győr–Moson–Sopronnal együtt ó a legtöbb ilyen intézményt mondhatja magáénak az ország megyéi közül.
Veszprém megyének két díja van. Az egyik a Pro Comitatus, amelyet a közgyűlés elnöke adományoz, a másik a Veszprém Megye érdemrendje, amelyet a megyei közgyűlés. Veszprém városnak két kulturális díja van. Az egyik a Veszprém Városért – Pro Urbe érdemérem, a másik a Gizella-díj, amelyet a város anyagi, szellemi és művészeti értékeinek létrehozásáért és megőrzéséért az önkormányzat adományoz.
Várpalotán a Várpalota Város Nívódíja, amelyet évente a személynek adományoz az önkormányzat. A közművelődésben és a közgyűjteményekben dolgozók közül évente egy fő kaphatja azt a kristályvázát, amit népművelők, könyvárosok ítélnek oda. Tapolcán két fontos díjat tartanak számon: a városi sportéletben végzett kiemelkedő tevékenységért Tapolcai Testnevelési és Sport Kitüntetést lehet kiérdemelni, valamint a város kulturális életében végzett kiemelkedő tevékenységért a Tapolcai Közművelődésért Kitüntetést.
Devecseren 1997 óta adományozzák a díszpolgári címet. Abban az évben ezt 3 személy kapta meg. Zircen a Pro Urbe Emlékérem számít kulturális díjnak.
Hasonlóan Magyarország megyéinek többségéhez Veszprém megyében is egy megyei szintű napilap olvasható. Ez a Napló. Mivel a felmérések azt mutatják, hogy az olvasók a helyi információkat helyezik előtérbe, így ennek a lapnak elég nagy az olvasottsága, különösen a falvakban és kisvárosokban. A hírlapvásárlás fajlagos mutatóival a megye éllovas a régióban, ugyanakkor itt a megyei lap részesedése a legkisebb a megyei lappiacon és legmagasabb az országosoké.
Devecseren önkormányzati támogatással jelenik meg a Devecseri Újság című közéleti havilap, míg a helyi TV heti rendszerességgel jelentkezik. Kétheti lapok a Balatonfüredi Napló, Pápai Hírek, Ajkai Hírek, Várpalotai Újság és a Tapolcai Hírlap. Veszprémben jelenik meg a Veszprémi 7 nap című önkormányzati alapítású városi hetilap. Említésre méltó még Az Üzlet című lap, amely a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági lapja. Megyei irányultságú kulturális és közéleti havilap a Novum. A megye két rádióállomása a veszprémi székhelyű Rádió Jam és a tapolcai Rádió Tapolca. Város televízió működik Ajkán, Balatonfüreden, Pápán, Várpalotán és Veszprémben. Veszprémben működik még a Séd Tv is.
Veszprém megyében 27 sportági szövetség, valamint a Megyei Diáksport Tanács szervezi döntő többségében a megye sportéletét. Közel ezer, sportága iránt elkötelezett sportbarát szervezi az évi 486 rendezvényt. A pénzügyi nehézségek ellenére a megye hat szakosztálya is az országos rangsor élén áll: Atlétikában a VEDAC, Kézilabdában a Fotex KC, akrobatikus Rock and Rollban (Anaconda VP.), sportlövészetben a Fűzfői LK, úszásban a Nitrokémia FAK, vitorlázásban a Balatonfüredi SC, vívásban a tapolcai Bauxit SE. Az országban csökkent, Veszprém megyében jelentősen nőtt a sportegyesületek száma. A nyolcvanas évekbeli 286-ról 415-re növekedett. A sportágak közül továbbra is a labdarúgás a legnépszerűbb. 139 sportegyesület működtet labdarúgó-szakosztályt, az igazolt játékosok száma 9 800 fő. A Veszprém megyei sportlétesítmények helyzete rossznak mondható. Nem elégíti ki a megyei igényeket sem, és az országos átlag alatt van. Nincs egy 3 000-4 000 nézőt befogadó spotcsarnok vagy egy korszerű labdarúgó-stadion, ezért rangos nemzetközi események lebonyolítására a megye nem tud vállalkozni. A sporthivatal javasolja az önkormányzatoknak, hogy azok költségvetésüknek 1,5-2%-át testnevelési és sporcélra fordítsák, valamint kezeljék kiemelten az élsport értékeinek megmentését, az utánpótlás-nevelést és az iskolai sportot.
