Egyéb információk
Egyéb információk
Vas megye gazdasága kedvező eredményeivel Budapestet és Győr-Moson-Sopron megyét követi. A húzóágazatok a gépipar, az élelmiszeripar és a textilipar. A foglalkoztatottak közül 40,7%-ot az ipar, 9,6%-ot a mezőgazdaság, 4,4%-ot az építőipar, 6,2%-ot a kereskedelem, 10,2%-ot a szállítás, posta és távközlés 10,1%-ot az oktatás, 7,5%-ot az egészségügyi és szociális ellátás, 4,2%-ot a közigazgatás, 1,8%-ot a pénzügyi tevékenység, 1%-ot pedig egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások ágazata alkalmazott az elmúlt évben. A megyei vállalkozások közül 13% az iparban, 8% a mezőgazdaságban, 7,7% az építőiparban, 27% a kereskedelemben, 4,4% a vendéglátásban, 4,5% a szállítás-posta-távközlés területén, 28,8% gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásban, 2% az egészségügyben, 5% pedig egyéb ágazatban tevékenykedett.
A munkanélküliségi ráta a főváros és Győr-Moson-Sopron megye után itt a legalacsonyabb, az elmúlt év végén 6,7 százalékot regisztráltak. A legsúlyosabb problémával Vasvár és környéke küszködik. Ebben a körzetben a munkanélküliség mértéke jelentősen meghaladja a megyei átlagot, sok esetben az országosnál is magasabb. A megyei munkaerő-piaci alapnak mintegy egyharmadát fordították tavaly a munkanélküliek képzésére.
Tavaly Vas megyében a pénzügyi tevékenységgel foglalkozók kerestek a legjobban, havi átlagkeresetük 67 ezer 470 forint volt. Az iparban dolgozók átlagkeresete 44 ezer 537, az oktatásban dolgozók átlagbére 38 ezer 311 forint volt. Az egészségügyi és a szociális ellátás területén dolgozók átlagosan 35 ezer 755 forintot vittek haza. A mezőgazdaságban dolgozók átlagkeresete 33 ezer 190 forint volt.
Vas megyében az aktív keresők legnagyobb részének, 31,1%-nak középiskolai, gimnáziumi vagy szakközépiskolai végzettsége van. A kereskedőknek 13,2 százaléka végzett felsőoktatási intézményben.
Az ipari termelés növekedésének üteme 1997-ben élénkült, emelkedése Vas megyében meghaladta az országos átlagot. A gyorsulásban döntő szerepe volt az export dinamikus bővülésének. Az ipar termelésében a 99 százalékkal domináns feldolgozóipar teljesítménye 15,7 százalékkal emelkedett. Ezen belül a gépipar részaránya 69 százalék, ahol a viszonylag kisebb hányadot kitevő szakágazatok termelése bővült a legjobban, például a híradástechnikai termékekből kétszer annyi készült, mint előző évben. A meghatározó súlyt képviselő jármugyártás (Opel Hungary Kft.) teljesítménye 15,7 százalékkal volt jobb a korábbi évnél. Az élelmiszer-ágazatban a piacvesztések miatt folytatódott a visszaesés, egyedül a baromfiipar termelési volumene haladta meg az előző évit.
Az ipar értékesítése 14 százalékkal emelkedett. A növekmény döntően exportból származott, amelynek volumene 18 százalékkal volt magasabb. A belföldi értékesítés két évig tapasztalt visszaesése megállt.
Az ipari tevékenység növekedése új munkahelyeket teremtett. Az alkalmazásban állók létszáma hat százalékkal haladta meg az 1996-ban regisztráltakét. A gyarapodás a fizikai dolgozók körében jellemző, a szellemi dolgozók létszáma csökkent.
Az ipari termelés fellendülése, az export növekedése a külföldi tőkebefektetéseknek köszönhető. 1996-ban Vas megyében 160 külföldi érdekeltségű vállalkozást regisztráltak az iparban, melyek jegyzett tőkéje együttesen több mint 42 milliárd forint volt. A külföldi tőke a versenyképes területekre, főleg a feldolgozóiparba áramlott. A 160 vegyes vállalkozásból 155 ebben az iparágban található.
A külföldi érdekeltségű vállalkozások megháromszorozódtak. Ezen belül egyre több a kizárólag külföldi tulajdonban lévő cég, míg a többségi magyar tulajdonnal rendelkező vegyes vállalatok száma folyamatosan csökken. A zöld mezős beruházások növekedésének magyarázata, hogy az olcsó munkaerő és a piacszerzés reményében egyre több multinacionális cég teremtette meg Vas megyében saját gyártókapacitását. 1996 végén 552 külföldi tulajdonú társaságot tartottak nyilván a megyében, melyek jegyzett tőkéje meghaladta a 46 milliárd forintot. Az egy vállalkozásra jutó jegyzett tőke 84 millió forint volt, s ezen belül a külföldi részesedés 78 millió forintra rúg.
Vas megyében az elmúlt években megötszöröződött a gazdasági szervezetek száma. A megyében 1996 végén 21 878 bejelentett vállalkozás volt, ezek közül 81 százalék egyéni vállalkozó. A jogi személyiségu gazdasági társaságok 86 százaléka kft-ként, 2,5 százaléka részvénytársaságként, 8 százaléka szövetkezetként működött. A vállalkozások nagy része az építőiparban (27%), a szállítás-posta-távközlés területén (28,2%) tevékenykedett. A vállalkozásokon belül a tíz főnél kisebb egységek dominanciája szembetűnő. A jogi személyiség nélküli vállalkozások esetében például arányuk meghaladja a 99 százalékot. A kis- és középvállalkozások nagy száma ellenére az előállított termelési érték meghatározó részét még mindig a nagyvállalkozások állítják elő.
Az ipari beruházások közül a legnagyobb volumenű szombathelyi LuK tengelykapcsológyár építése. Ölbőn szénsavgyár, Sárváron csomagolóüzem, Celldömölkön transzformátorállomás készül az idén. A térség kiemelt környezetvédelmi beruházása a csepreg-répcesíki hulladéklerakó, mely huszonnégy vasi és Győr-Moson-Sopron megyei települést szolgál ki. A kulturális beruházásokra a megye az átlagosnál többet áldoz. Szombathelyen bővítik és felújítják a Zrínyi Ilona Általános Iskolát, Csepregen és Szentgotthárdon folytatódik a középiskolák rekonstrukciója.
A megyei adózók bruttó befizetése 1996-ban 21,1 milliárd forint volt, húsz százalékkal több az előző évinél. Ám a kiutalásokkal korrigált nettó pénzforgalom 8,2 milliárd volt, ami csupán 6 százalékos emelkedést mutat. A nettó társasági adó a megyében 1996-ban 1,8 milliárd forint volt. A megye bruttó árbefizetése 8,2 milliárd, kiutalás 11,3 milliárd, így a nettó áfaegyenleg mínusz 3 milliárd volt. A személyijövedelemadó-befizetések növekedése évek óta változatlan: 1996-ban 9,6 milliárd forint volt.
Vas megye tranzit-idegenforgalma az osztrák és a szlovén határ közelsége miatt kiemelkedő. A megyében júliusban szállnak meg a legtöbben, 1996-os adatok alapján 32 897 vendég töltött legalább egy éjszakát a megye szálláshelyein. A vendégek közel egyharmada volt külföldi, 11 259. A külföldi turisták közül Németországból érkeztek a legtöbben.
1996-ban a Sopron–Kőszeghegyalja üdülőkörzet Vas megyébe tartozó települései közül vendégforgalom szempontjából 57 440 vendégével magasan kiemelkedett Bük, Bükfürdő. A sorban második volt Szombathely 48 239 vendéggel, emellett sok látogató szállt meg Sárváron (26 242), Kőszegen (12 720), valamint Velemben (7 855). Az Őrség üdülőkörzet települései elsősorban a belföldi turistákat vonzzák.
A huszadik század végi politikai változások átrajzolták Európa térképét. Vas megye középpontja lett a felerősödő észak–déli és kelet–nyugti irányú forgalomnak. A közlekedési felügyelet adatai szerint 308 kilométer az első és másodrendű főút hossza, a mellékhálózat 1201 kilométeren át hálózza be a megyét. A legfontosabb ütőér a nyolcas számú főút (megyei szakasza több mint nyolcvan kilométer), mely a fővárost és a keleti államokat Olaszországgal, Dél-Európával kapcsolja össze. E hagyományos útvonal mellett dinamikusan fejlődik a Balti országokat Adriával összekötő 86-os számú főút jelentősége. Mindkét főúton megerősítették a burkolatot, levágták a kanyarokat, kiszélesítették az utakat. Vasban egyre több csomópontot alakítanak át körforgalommá. Szentgotthárd központját az idén átépítik, és elkészül az ország első kettős körforgalmú csomópontja
A közúti közlekedés méltó versenytársa az autóbusz és a vasút. A Volán az 1995 óta rendszeresített Intercity-járatokkal párhuzamosan indítja a saját IC-járatait. A tervek szerint 2000 után készül el a Szombathely–Székesfehérvár fővonal villamosítása, valamint megépül a szlovén–magyar vasút. A nemzetközi hitelből készülő vasút a korábban felszámolt Bajánsenye–Hodos-nyomvonalon halad, majd a megyét elhagyva Rédicsnél találkozik a már meglévő vágányokkal, hogy Zalaegerszeg és Ukk után Bobánál ismét visszakanyarodjon Vas megyébe.
Vas megyében még vannak olyan települések, ahol a falubeliek a járdára kitett kis asztalkára nemcsak a portékát helyezik ki nyugodt szívvel, hanem a kasszának kinevezett befőttesüveget is. Bár a megye az ország bűnügyi szempontból legkevésbé fertőzött területe volt, az 1997-es adatok szerint a megyében továbbra is emelkedik a vagyon elleni bűncselekmények száma, leginkább a lopásoké (3204) és a betöréses lopásoké (1457). A kábítószerrel kapcsolatos bűnügyek száma is évek óta emelkedik. Eddig Szombathelyen, Sárváron és Celldömölkön helyeztek el a közterületet pásztázó videokamerákat, az év végére csaknem minden vasi városban éjjel-nappal figyelik a frekventált városközpontokat.
Tavaly Vas megyében épült az ország új lakásainak 3,5 százaléka. Míg ‘97 elején az új lakások négyzetmétere 75-78 ezer forint volt, az év végén a vételár a százezer forinthoz közeledett. Bár meglehetősen borsosnak tűnik egy ötven négyzetméteres lakásért a közel ötmillió forint, aránylag könnyen tudták értékesíteni ezeket a lakásokat. Szombathelyről sokan költöznek ki a környékbeli településekre, ahol még megfizethető, ezer forintos négyzetméter áron lehet építési telekhez jutni. A legkedveltebb települések: Sé és Gencsapáti.
A nyilvántartás szerint ‘9-ben 987 orvos dolgozott Vas megyében, tehát tízezer lakosra 37 orvos jut a megyében. Az egészségügyben összesen 6 ezer 983-an dolgoznak. Az egészségügy reformja előtt Vasban nyolc kórház működött. Jelenleg, az összevonások után öt kórháza van a megyének. A megye legnagyobb kórháza a szombathelyi Markusovszky Kórház, mely a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a Hajnal Imre Egészségtudományi Egyetem oktatókórháza.
Tavaly közel 3 ezren voltak táppénzen. A legkevesebbet a társas vállalkozások tagjai hiányoztak a munkahelyükről. A táppénzesek aránya a textiliparban volt a legnagyobb, a dolgozók 5 százaléka volt tavaly betegszabadságon.
A statisztikai adatok szerint Vasban a legtöbben a római katolikus vallás hívének mondják magukat. A szombathelyi Római Katolikus Egyházmegye 1777-ben alapította Mária Terézia. Tavaly az egyházmegyében 297 ezer római és négyszáz görög katolikus hívő élt. 17 ezer 511 hívő tartozott az elmúlt évben az evangélikus egyházhoz, melynek Vasban 25 anyagyülekezete van.
Vas megye az Őrségi Református Egyházmegyéhez tartozik, ezen a területen megközelítőleg 9 ezer református él, az egyházmegye 11 anyaegyházból és 6 társegyházközségből áll. Vasban nincs református iskola, a legközelebb Pápán, illetve Csurgón tanulhatnak a református fiatalok.
Vas megyében az 1996/97-es tanévben 134 általános iskola működött, kettővel kevesebb, mint az előző tanévben. Míg a tantermek száma 14-gyel lett kevesebb az előző tanévhez viszonyítva, az osztályok létszáma 21-gyel csökkent. A tanulólétszám fogyása már erősen érezhető, nemcsak az általános iskolákban, hanem a középfokú intézményekben is.
A középiskolák közül továbbra is a szakközépiskolások a legnépszerűbbek. Tavaly 5781 diák járt az érettségit is adó szakközépiskolába, míg 3199-en választották a gimnáziumot.
A megyében összesen három felsőoktatási intézmény működik, mindhárom Szombathelyen. A legnagyobb múlttal a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola rendelkezik, mely közel negyedszázada önálló intézmény. Az 1996–97-es tanévben 2585 nappali és 1761 levelező tagozatos hallgatója volt. Szombathelyen működik még a Gábor Dénes Muszaki Informatikai Főiskola és a Pécsi Orvostudományi Egyetem helyi tagozataként a Szombathelyi Egészségügyi Főiskola.
Régi fájó pontja a megyének, hogy nincs önálló színháza, de 1997 őszén Szombathely önkormányzata együttműködési megállapodást kötött a Veszprémi Petőfi Színházzal: a veszprémi intézmény minden produkcióját bemutatja a vasi megyeszékhelyen is, illetve tartanak színi előadást a megye más városaiban is.
Vasban 32 múzeum található, a legnagyobb közgyűjtemény a szombathelyi Savaria Múzeum. A megyében 237 önkormányzati és 37 munkahelyi, illetve szakszervezeti könyvtár található, az elmúlt évben egymillió 238 ezer könyvet kölcsönöztek az olvasók, hétezerrel kevesebbet, mint az előző évben. Jelentős szerepet játszanak a megye kulturális életében a Szombathelyi Szimfonikusok, a zenekart 1990-ben Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal jutalmazták.
A legtöbb vasi polgár a megye napilapját, a Vas Népét járatja, tavaly több mint hatvanezren fizettek elő rá. A napilap, amely korábban a megyei pártbizottság lapja volt, a rendszerváltás után német tulajdonba került és tagja a több dunántúli újságot megjelentető Pannon Lapok Társaságának. A legtöbb városi televíziót az adott település önkormányzata működteti. A szombathelyi városi tévét nemcsak a megyeszékhelyen, hanem a város 25 kilométeres körzetében is lehet fogni. Vas megyének még nincs igazi helyi rádiója.
Vas megye sikerágazatai között szerepel a sport. Az 1996-os Atlantai olimpián három sportoló képviselte a megyét. Vas megyében a legtöbb önkormányzat sportbarát, támogatásuk nélkül valószínűleg a sportnak a léte is veszélyben lenne. A minőségi sportágak közül elsősorban a kosárlabdát említhetjük meg. A BC Marc-Körmend kosárlabdacsapata – az első vidéki bajnokcsapat – 1997-ben a Nemzeti Bajnokságban csak a Danone-Honvéddal nem bírt, így a második helyen végzett. Megyénk másik első osztályú kosárlabdacsapata a szombathelyi Falco-Lépték. Az 1996–97-es bajnokságban az előkelő – Koracs Kupa részvételt garantáló – ötödik helyen végeztek. A Magyar Kupa négyes döntőjébe a Falco is beverekedte magát, ahol végül a harmadik helyet szerezte meg.
A Labdarúgó Nemzeti Bajnokságnak a szombathelyi Haladás VFC immáron harmadik éve résztvevője. A nagy múlttal rendelkező zöld-fehérek 1997-ben a Magyar Kupa elődöntőjébe jutottak, itt azonban a Budapesti Vasutas Sport Club megálljt parancsolt nekik. Külön említést érdemel a szombathelyi Savaria Táncklub, melynek párosai és formációs csoportja az élvonalba tartoznak.
