Agglomerációk, agglomerálódó térségek típusai
Agglomerációk, agglomerálódó térségek típusai
Az agglomerációk, agglomerálódó térségek típusainak meghatározása annak alapján történt, hogy
– miben jelentkezik a területi koncentráció, mely tényezők átlag feletti sűrűsége jellemző elsősorban a térség településeire. Ennek alapján a térségek lehetnek komplexek, ahol egyaránt koncentrálódik a népesség, a munkaerő és a beépítés-infrastruktúra, illetőleg lehetnek olyanok, ahol ezeknek egyikének-másikának koncentrációja nem jellemző;
– milyen mértékű a területi koncentráció, mennyi a legalább 10 átlag feletti mutatóval rendelkező település. Ennek alapján a területek lehetnek agglomerációk, ahol magas a koncentráció, és agglomerálódó térségek, ahol kevés a nagy területi koncentrációjú település;
– csak 5 átlag feletti mutatójú település, és városkörnyékek, ahol egy vagy néhány település területi koncentrációja sokkal nagyobb, mint a többié.
E háromféle szempont együttes figyelembevételével – összevonások után – az agglomerációknak, agglomerálódó térségeknek 1970-ben és 1980-ban 5, 1990-ben 6 típusa alakult ki.
A változásokat a hetvenes években elsősorban az jellemezte, hogy az igen erőteljesen a városok felé irányuló migráció és a városok preferált fejlesztése nem kedvezett az agglomerálódásnak, annak területi és tartalmi kiterjedése számos térségben csökkent. Ezzel ellentétben a nyolcvanas éveket az agglomerálódás fokozódása jellemezte. Nemcsak a területi koncentrációt hordozó települések száma nőtt, hanem az egyes településekben is fokozódott a területi koncentráció mértéke, valamint az egyes térségeken belül a nagy területi koncentrációt hordozó települések aránya.
Az 1980-as 30 térség egyharmada ugyanabban a típusban maradt 1990-re, egyharmada nagyobb koncentrációjú típusba került át, egyharmadában azonban csökkent az agglomerálódottság. Ugyanakkor az agglomerálódás folyamatának erősödését jelzi a nyolcvanas években az agglomerálódó térségek, azon belül a komplex agglomerációk jelentős számbeli növekedése és a komplex városkörnyéki agglomerációs típus megjelenése.
Dr. Valér Éva
1970
|
1980
|
1990
|
|---|---|---|
Komplex agglomerációk
| ||
budapesti
|
budapesti
|
budapesti
|
esztergomi
|
esztergomi
|
esztergomi
|
balatoni
|
balatoni
|
balatoni
|
miskolci
|
miskolci
|
miskolci
|
tatabányai
|
tatabányai
| |
veszprémi
| ||
Komplex városkörnyéki agglomerációk
| ||
győri
| ||
mosonmagyaróvári
| ||
szombathelyi
| ||
kaposvári
| ||
szekszárdi
| ||
Komplex agglomerálódó városkörnyékek
| ||
velencei
|
velencei
|
velencei
|
szolnoki
|
szolnoki
|
szolnoki
|
soproni
|
nagykanizsai
|
soproni
|
pécsi
|
mátészalkai
|
pécsi
|
gyöngyösi
|
békéscsabai
|
gyöngyösi
|
tatabányai
|
székesfehérvári
| |
oroszlányi
|
dunaújvárosi
| |
veszprémi
|
zalaegerszegi
| |
győri
|
villányi
| |
ózdi
|
egri
| |
kaposvári
|
encsi
| |
salgótarjáni
|
sátoraljaújhelyi
| |
Főleg munkaerőt és beépítést koncentráló agglomerálódó városkörnyékek
| ||
szerencsi
|
szerencsi
|
szerencsi
|
záhonyi
|
záhonyi
|
záhonyi
|
zalaegerszegi
|
zalaegerszegi
|
sárvári
|
békéscsabai
|
ózdi
|
ózdi
|
nyíregyházi
|
nyíregyházi
|
dombóvári
|
nagykanizsai
|
ajkai
|
nagykanizsai
|
mátészalkai
|
győri
| |
soproni
| ||
szombathelyi
| ||
kaposvári
| ||
salgótarjáni
| ||
veszprémi
| ||
Főleg munkaerőt koncentráló agglomerálódó városkörnyékek
| ||
tapolcai
|
tapolcai
|
tapolcai
|
egri
|
egri
|
békéscsabai
|
hatvani
|
hatvani
|
salgótarjáni
|
ajkai
|
gyöngyösi
|
nyíregyházi
|
villányi
|
mátészalkai
| |
mosonmagyaróvári
| ||
pécsi
| ||
Főleg munkaerőt koncentráló agglomerálódó térségek
| ||
parádi
|
parádi
|
parádi
|
gutorföldei
| ||
mezőkövesdii
| ||
