A vállalkozások fejlődésével, elterjedésével kapcsolatos szervezetrendszer

Teljes szövegű keresés

A vállalkozások fejlődésével, elterjedésével kapcsolatos szervezetrendszer
Továbbra is működtetni kell a vállalkozásfejlesztési központok hálózatát, hogy terjesszék a vállalkozási kultúrát, közreműködjenek a vállalkozások anyagi feltételeinek megteremtésében.
A vámszabad területek alkalmazása átmeneti jellegű, más eszközökkel kombinálva azonban hatásos gazdaságfejlesztési eszköz lehet.
Az inkubátorház a kisvállalkozások támogatási eszköze az indulás időszakában. Az elmaradott és fejlesztést igénylő térségekben, kis- és középvárosokban, nagyobb centrum községekben alkalmazható elsődlegesen, létrehozásuk elsősorban helyi, decentralizált forrásokból támogatandó.
Az ipari parkok létesítése a modern technikát meghonosító, alkalmazó nagyobb vállalkozásokat segítő eszköz. Létrehozásuk elsősorban az ipari válság, illetve adottságaik folytán iparfejlesztést igénylő térségekben javasolt, melyhez központi támogatás is szükséges.
A technológiai (innovációs) centrumok, parkok a szelektív fejlesztési politika részei. E forma a tőkehiány és a felállításához szükséges elemek izoláltsága miatt nagyobb térségek, régiók fejlesztési eszköze lehet, jelentősebb kormányzati szerepvállalással. Közvetlen szellemi-kutatási háttérrel érdemes létrehozni, lehetőleg az egyetemek bázisán, illetve az ipari újjászervezés centrumaiban.
Vállalkozási övezet létesítése. Ennek két alapvető kritériuma van az EU-normáknak megfelelően:
– azokban a térségekben lehet ezeket létrehozni, ahol a területfejlesztés és a válságkezelés klasszikus eszközeivel nem lehet eredményt elérni, a bajok csak nagyobb állami beavatkozással orvosolhatók. Ilyenek azon területek, amelyekben valamilyen tradicionális nagyipari tevékenység (pl. bányászat, kohászat, hajógyártás stb.) megszűnése nyomán akut válsághelyzet alakult ki, illetve a gazdasági-társadalmi elmaradottság hosszú idő óta jelen van;
– az övezetbe csak fejlett, környezetkímélő technológiájú tevékenységek települhetnek be, így ez a kritérium lehetőséget teremt arra, hogy az övezeten belül magas technológiával rendelkező ipari parkok alakuljanak ki. Ez a kritérium fontos, mert ezáltal nagyobb lehetőség van a területek modernizálására.
A vállalkozási övezeten belül konkrét „akcióterületek” (ahová elsősorban termelőtevékenységet folytató és nagyobb létszámú munkaerőt foglalkoztató vállalkozások tartoznak) több helyen helyezkedhetnek el a kiválasztott térségben. Egy-egy körülhatárolt akcióterület nagysága az európai gyakorlat szerint általában 20–400 hektár között van.
Az akcióterületek lehetnek közvetlenül nem elmaradott térségben, de területfejlesztő kihatásuk mindenképpen érezhető kell legyen az adott régió elmaradott, illetve válságos helyzetű térségeiben is.
A vállalkozási övezeteket általában felhagyott ipari és elszlömösödött városi területeken vagy nagy kapacitású, kihasználatlan, nagy értékű infrastruktúrák környezetében hozzák létre. Célszerű olyan telephely választása, amely lehetőséget ad nemzetközi együttműködésre (pl. nemzetközi határátkelőhelyek).
Az övezetek sikeres működéséhez az infrastruktúrát magas színvonalon biztosítani kell. Az övezetek és határaik kijelölése állami feladat – a helyi önkormányzatok közreműködésével.
A vállalkozási övezet „különleges” területi státusát a vállalkozások, különösen a termelőtevékenységet folytató, jelentősebb munkaerőt foglalkoztató vállalkozások számára adott jelentős gazdasági kedvezmények, valamint az adminisztrációs eljárások könnyítése és/vagy bizonyos engedélyezések eltörlése jelentik.
A vállalkozási övezetek száma a szigorú kritériumokat figyelembe véve meglehetősen korlátozott. Magyarországon Záhony és Zemplén (Sárospatak–Sátoraljaújhely) térsége, amely egyúttal a keletre, északkeletre irányuló kereskedelem kapuja, Dél-Dunántúlon Barcs, Lenti és Mohács térsége, különös tekintettel a délszláv területek újjáépítésére, valamint az észak-magyarországi iparvidéken Ózd és Salgótarján térsége, továbbá a Dél-Alföldön Békéscsaba–Gyula, Szeged–Makó és Berettyóújfalu, valamint Kunmadaras körzete vehető számításba vállalkozási övezet létesítésére.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem