A területrendezési program célrendszere
A területrendezési program célrendszere
Olyan területrendezési program kidolgozása volt a cél, amely az ökológiai adottságok, termőhelyi adottságok, a kialakult termelési szerkezet és az EU-csatlakozás után várható piaci lehetőségek függvényében meghatározza a mezőgazdaságilag művelt terület optimálishoz közelítő nagyságrendjét, gazdálkodási szerkezetét, rendszerét és ennek védelmére fogalmazza meg később szabályozási javaslatait;
segíti a belterületi területhasználatok extenzív növekedésének mérséklődését, a kiürült funkciójú urbanizált területek újrahasznosítását, ugyanakkor hozzájárul az értékes beépített területek rehabilitációjához, az épített környezeti értékek Alföldre jellemző karakteres reprezentánsainak védelméhez.
a közlekedési hálózatok rendszerében az egyes szállítási módok fejlesztésével, ill. területek biztosításával, új vagy minőségileg jobb nyomvonalak kijelölésével javítja a megye nemzetközi, országon és térségen belüli feltártságát, ill. kapcsolati rendszereit;
kijelöli a térség egyik meghatározó feszültségforrása, az ár- és belvízvédelem javítására vonatkozó tennivalókat, feloldja a kedvező lakossági vízellátás és rendkívül alacsony szintű csatornázottság közötti közegészségügyi veszélyeztetettséget, valamint elősegíti a megye hátsági területein a vízvisszatartás-vízpótlás megvalósítását;
biztosítja a Körös–Maros Nemzeti park és a Kiskunsági Nemzeti Park természeti értékeinek védelmét, a Nemzeti Parkok területére eső, mezőgazdasági hasznosítású területek természetvédelemmel összehangolt kezelését, és üdülés-idegenforgalmi célú hasznosítását;
elősegíti a gazdasági potenciálban meghatározó szerepet játszó, a megye egyes részein országosan is kiemelkedő minőségű termőföldjeinek, valamint a Tisza, a Maros és a Körösök élővizeinek, holtágainak és a felszín alatti vízbázisnak (Maros hordalékkúp) védelmét;
kijelöli a térség ipari-vállalkozói és speciális tevékenységek végzésére alkalmas települési környezetét és konkrét megvalósítási területeit;
mindezek eredőjeként kijelöli a településrendszer, annak egyes elemei, ill. különböző funkciók szerint összetartozó részei változásának irányait és összefüggéseit.
A területrendezési terv – és ezen belül a program – Csongrád megye jövője szempontjából az egyik stratégiai eszköz. Ezért annak érvényesítése a területfejlesztés és -rendezés különböző szintjein fontos célkitűzés.
Ennek elősegítése érdekében kívánatos, hogy a térségre vonatkozó programjavaslatok közül a kiemelten kezelendő speciális térségi javaslatok megfelelő súllyal beépüljenek az Országos Területrendezési Tervbe.
A program legfontosabb megállapításai, várható hatásai:
A térségi területfelhasználásban a programjavaslat alapján Csongrád megye külterületén elsődlegesen gazdasági, ill. ökológiai szempontok figyelembevételével a jelenleg mezőgazdaságilag művelt összes földterületből (kb. 365 ezer ha) mintegy 70 ezer ha kerülne funkcióváltásra, illetve más művelési ágban való hasznosításra.
A kivonandó területből annak közel 50 százalékáig javasolt nagy távlat végéig az erdősítés, a fennmaradó területeken elsősorban a gyepek, az ökológiai rendszer hiányzó elemei, ill. kisebb, de jelentős (pl. halastavak) területhasználatok javára billenthető el a területi mérleg.
A javasolt területhasználati változások következtében Csongrád megye erdőterülete a területi mérlegben 16-17 százalékra, a gyepterületeké pedig 13-15 százalékra nőne.
A mezőgazdaság fejlesztését a fenntartható mezőgazdasági fejlődés követelményeinek érvényesítése céljából, az agroökológiai potenciálhoz igazodó földhasznosításra való áttérés érdekében szükségszerű művelésiág-változásokat – szántóterület csökkentése, erdőterület növelése – a központi támogatások kihasználásával kell elősegíteni.
Az eltérő természeti adottságok alapvetően meghatározzák a föld hasznosítását. A gazdasági szerkezetváltás, a társadalmi igények azonban a földhasznosítás terén is változásokat eredményeznek. Helyenként a termelési funkció háttérbe szorul, vagy teljesen megszűnik és a terület más funkciót kap, a termőhelyi adottságok fokozottabb érvényesítésével pedig erősödik a termelésben a tájjelleg.
A tájjellegű termelés fejlesztése érdekében fel fog gyorsulni a megyére jellemző speciális kultúrák elterjesztése és termőhelyi feltételeinek kutatása, a termőhelyi kataszterek kiegészítése és felállítása. A tájvédelem és környezetkímélő mezőgazdasági termelés érdekében a természetkímélő technológiákat minél gyorsabban el kell terjeszteni (csapadékmegőrző agrotechnika).
Az állattenyésztés ágazatainak termelési volumene összefüggésben a gyepterületek növekedésével a külpiaci lehetőségek függvényében változhat, a feldolgozottsági fok és minőség fokozásával. Az állattenyésztés valamennyi ágazatánál a hatékonyság növelése és a minőség javítása a fő feladat, ehhez szükséges:
a feldolgozóipar igényeihez igazodó fajták tenyésztése,
a hatékony takarmánygazdálkodás,
az optimális üzemméretek kialakítása.
Az erdők gazdasági szerepe igen nagy a mezőgazdaságilag nem, vagy csak gazdaságtalanul művelhető mezőgazdasági területek racionális hasznosításában.
A tervezett erdőtelepítések megvalósulása esetén a jelenlegi élőfakészlet megduplázódna és az erdők minősége is növekedne.
Az agroökológiai potenciálhoz igazodó földhasznosítás érdekében az erdészeti szakági javaslat szerint 32 000 hektár, zömében gyenge szántót indokolt nagy távon kivonni a mezőgazdasági termelésből és erdősítéssel hasznosítani.
Az új erdők zöme várhatóan magántulajdonú lesz, és az erdőgazdálkodás úgy a családi gazdálkodási egységek, mint a szövetkezetek részére kiegészítő jövedelmet fog jelenteni. Az állami erdők területének jelentős növekedésére nem lehet számítani, de az állami erdőgazdálkodó szervezetek számára a magán erdőtelepítések egy részének bonyolítása, végrehajtása foglalkoztatásbővítést és többletjövedelmet jelenthet.
Az erdők, fásítások kedvező hatása a megye környezeti állapotára a tervezett erdősítési program végrehajtásával jelentős mértékben emelkedni fog. A tervezett erdősáv-rendszerek, fasorok hozhatnak nagy eredményeket a defláció megfékezésében, a klímajavításban, de a kutatások szerint a mezőgazdasági terméseredményeket is növelni fogják.
A mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területek erdősítésétől komoly talajvédelmi és klímajavító hatás várható. Az erdők okozta esetleges vízfogyasztás-növekedést a páratartalom-növelő hatás, az alom kedvező nedvességtárolása, a szárító szelek mérséklése stb. messzemenően kompenzálni képes.
A folyók hullámterében lévő erdők szerepe elsősorban az élőhely védelmében, a biodiverzitás megőrzésében nagy jelentőségű.
A jövőben a természetvédelmi követelmények jelenleginél nagyobb érvényesítésére kell számítani, ami kihatással lesz az ártéren gazdálkodó erdőtulajdonosok tevékenységére, jövedelmére.
A térségi szerkezeti programmal elérhető társadalmi-gazdasági eredmények hatásfoka alapvetően függ a javasolt infrastrukturális, ezen belül is kiemelten a közlekedési rendszerek effektív megvalósulásától, ill. azok belső ütemezésétől, egymásra ható és egymást erősítő kapcsolati rendszerétől.
A program a legnagyobb elérhető hatás érdekében a közlekedési rendszerek egységes és minden szinten való kiépülését szorgalmazza, de ez a törekvés várhatóan nem tud teljeskörűen megvalósulni a koncentrálható erőforrások elégtelensége, ill. a különböző szinteken megjelenő érdekek ütközése következtében. Ezért az egyes elemek vonatkozásában tett programjavaslatok, ahol lehet, magukba hordozzák a szakaszos, egymástól független, ill. kezdetben minőségileg alacsonyabb, később erősíthető hálózatok kiépítésének stratégiáját.
A közlekedési hálózatok kiépítésétől alapvetően elvárt hatás, hogy a megyét minőségileg a legmagasabb szinten (autópálya, autóút) kapcsolják be az országos és nemzetközi gazdasági vérkeringésbe, a kapcsolatok ne egyoldalúan, hanem minden lényeges irányba közvetíthessék a forgalmat.
Így szükséges, hogy a hagyományosan erős, fővároscentrikus É–D-i irányok erősödésével párhuzamosan a keresztirányú kapcsolatok is kiépítésre kerüljenek, és ezzel elérhető legyen a közvetlen összeköttetés az ország déli és határ menti területei és a megye között.
A belső – megyei – szintű közlekedési rendszerek javasolt egységes szintű és hálós kiépítési programja a településrendszer belső gazdasági és lakossági célú, relatíve egyenlő fejlődési esélyeket biztosító kapcsolati lehetőségeit támasztja alá. Következtében erősödnek a centrumtelepülések elérési és összekapcsolhatósági lehetőségei egymás között és a vonzott térségek relációjában egyaránt, megteremtve a gazdaság (gazdasági övezetek, ipari-mezőgazdasági kooperációs kapcsolatok) és az oktatási kapcsolatok és funkciók kiteljesedését.
Végső soron a térségi szerkezeti program megvalósítása minden hatást és összetevőt vizsgálva egy közös célt kell, hogy szolgáljon: a megyében élő lakosság életminőségét, ill. jó közérzetét.
A munka megnevezése:
Csongrád megye területrendezési terve – programfázis
Megbízó: KTM terület- és településrendezési főosztály és a Csongrád megyei Közgyűlés Hivatala
Vezető tervező: Faragó Péter
Témafelelősök: Donkáné Verebes Éva, Faragóné Huszár Szilvia, Halász Tibor, Kapros Judit, Katona János, Klonkai László, Körtvélyesi Csaba, Mihaleczné Kovács Mária, dr. Pálfai Imre, dr. Rigó Mihály, Szekeres Orsolya, Szemerey Márta, Velkey Gábor, Vincze Tibor.
A munka ütemezése:
A terv elkészítéséről döntés 1995-ben született, az érdemi munka 1996-ban indult meg és várhatóan 1999-ben fejeződik be.
* 1996-ban elkészült a helyzetértékelés és a tervezés térinformatikai hátterének kidolgozása, folyamatos feltöltése.
* 1997-ben került kidolgozásra a területrendezési program.
* 1998-ban a program véleményezése, jóváhagyása és a tervi munkarész elindítása, majd
* 1999-ben a tervi munkafázis befejezése, véleményezése és jóváhagyása szerepel a munkaprogramban.
