Tengeri és part menti környezet
Tengeri és part menti környezet
A térség lakóinak 25 százaléka part menti térségekben él (a kis karibi szigeteken gyakorlatilag a lakosság 100 százaléka). A tengeri és a part menti természeti erőforrások emiatt ezen országok fejlesztésében az egyik legfontosabb tartaléknak tekinthetők. A Karib-térségben a teljes part menti népesség becslések szerint 50 milliós, és 2000-re várhatóan 60 milliósra növekszik.
A latin-amerikai partok 26 százaléka erősen, 24 százaléka mérsékelten veszélyeztetett, elsősorban a tengerparti turisztikai és infrastrukturális fejlesztések, főleg a hulladéklerakás, a szennyvíz kiengedése, az ipari szennyeződés, az olajfoltok megjelenése következtében. A Karib-térség part menti élőhelyeit ugyancsak sokféle szennyezés fenyegeti.
A fejlett gazdaságú térségekben, mint Cartagena, Coatza Coalcos, Havana és Kingston, az ökoszisztéma felfogókapacitását meghaladja a szennyezés mértéke. Ez a károsodás tönkreteszi a korallzátonyokat, a strandokat, a tengeri növényzetet. Csupán néhány latin-amerikai városban vannak hatékonyan működő szeméttelepek és szennyvíztisztító üzemek. Az ipari és a veszélyes hulladék a térség nagy részében közvetlenül az óceánba kerül, a mezőgazdasági szennyeződést felfogják a folyómedrek, és továbbszállítják az óceánba.
A szélesebb Karib-térségben az olaj a legfontosabb tengeri szennyezőanyag, amely veszélyezteti a turizmust. A szennyeződés forrása a petrolkémiai termékek ki- és berakodása, a tartályok kimosása mint szándékos szennyezés, emellett a véletlen balesetek és tüzek. A Karib-térség számos strandján a víz kátránytartalma tízszer meghaladja azt az értéket, amely mellett még lehetséges a strandok tisztaságának megőrzése és helyreállítása.
A térség mangrovetelepeinek több mint 50 százaléka károsodott. A mangrove egy sor korallzátonyon és a part mentén élő fajta számára nyújt élőhelyet, fontos állomáshelye a migrációs útvonalak mindkét végállomásán veszélyeztetett vándormadaraknak. E káros hatások, illetve a túlzott mértékű lehalászás következtében a srimp, a fűrészes sügér, a karibi rák és a tengeri süllő állománya csökken a féltrópusi területeken.
A Karib-térség tengeri és part menti eróziója és szennyezése a szélesebb Karib-térségben kritikus szintet ért el. Az ipari szennyeződés, a bányászati melléktermékek, a háztartási hulladék, a folyók erős üledékesedése és a turizmus egyaránt nyomást gyakorol a tengerparti környezetre. A térség biodiverzitása sérül, csökken a halállomány, fertőzötté válnak a strandok.
A partvidék és a parti vizek szennyeződésének fő forrása a települések szemetének és a szennyvizének kezelés nélküli elhelyezése, a mezőgazdasági, bányászati illetve olajszennyeződés. Az Amerika-közi Egészségügyi Szervezet szerint a Közép-Amerikában és a Karib-térségben a hulladék mindössze 10 százalékát kezelték megfelelően a nyolcvanas évek elején. Egy újabb keletű tanulmány azt mutatta, hogy a Caricom, a Karibi Közös Piac 11 országában a csatornázással ellátott települések aránya 2 és 16 százalék között változott. Figyelembe véve azokat a számításokat, hogy a szélesebb Karib-térség part menti lakossága 2000-re eléri a 60-65 milliót, a környezetszennyezés problémája várhatóan súlyosbodik.
A bányászat a szennyezés egyik legfontosabb forrása a szélesebb Karib-térség part menti területein. Jamaica, Suriname és Guayana gazdaságainak fontos bevételi forrása a bauxitbányászat, kevésbé jelentős a Dominikai Köztársaságban és Haitin. A nikkel kitermelése Kubában és a Dominikai Köztársaságban ugyancsak hozzájárul a környezetszennyezéshez. Kevés bánya épül a megfelelő környezetvédelmi létesítményekkel és az előírások figyelembevételével. A bányászati hulladék sok helyütt a tengerben és a part menti övezetekben köt ki, vagy közvetlenül, vagy a folyókon keresztül.
Az olajipar a legnagyobb ipari szennyezésforrás a térségben. Az olajfinomítók felelősek az ipari olaj- és zsírszennyeződések 80 százalékáért. Erősen szennyezőek a cukorgyárak és szeszfőzdék, az élelmiszer-feldolgozó üzemek, italgyárak, papírgyárak és a kémai üzemek.
A Karib-térséget egész éven keresztül nagy számú turista látogatja. A karibi szigeteken 1983 és 1993 között évente átlagban 11 millió turista nyaralt. A vakációzóhajókkal egy-egy napra 1991-1992-ben mintegy nyolcmillió turista érkezett. A hatalmas turistabeáramlás kiszolgálására jelenleg is gyors ütemben épülnek új szállodák és nyaralók az egész térségben, gyakran olyan helyeken, ahol nincs megfelelő csatornahálózat.
A folyók által a tengerbe hordott erodált talaj zavarossá teszi a parti vizeket, nyomást gyakorol a part menti ökoszisztémákra, súlyosan károsítja a koralltelepeket, elsősorban Panama, Costa Rica és Nicaragua atlanti partvidékén. E folyók hordalékának többsége természetes geológiai folyamatok következtében keletkezik. Hozzájárul azonban a hordalékképződéshez az emberi tevékenység is, az erdőirtás, az urbanizáció, a mezőgazdaság, az ipar és számos szennyezőanyagnak a vizekbe ürítése.
