Magyarország részvétele a nemzetközi egyezményekben
Magyarország részvétele a nemzetközi egyezményekben
A Berni Egyezmény az európai vadon élő állatok, növények, valamint élőhelyeik védelméről Az élőhelyek és fajok védelmére vonatkozóan sok intézkedés történt: védetté nyilvánítások, védett és fokozottan védett növény- és állatfajok védelme és értékmeghatározása rendeletben. A Magyarország számára konkrét feladatként meghatározott rákosi (parlagi) vipera (Vipera ursinii rakosiensis) és több fontos élőhelyének védelme megtörtént (területőrző szolgálat működik), s program indult az állomány segítésére. Az európai viszonylatban kiemelten kezelt, legfontosabb rovarfajok közül több fajra vonatkozóan speciális kutatási-fajmegőrzési programok szerveződtek.
Ramsari Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére A nemzetközi, illetve hazai szempontból jelentős vizes területek törvényes védelem alatt állnak. A konkrét területek védelme mellett az új környezetvédelmi törvény magában foglalja a vizek és vízi élővilág védelmét is. A vízi madarak háborítatlanságának biztosítása érdekében a vadászat alól kivontak néhány, fészkelési és vonulási szempontból jelentős hazai területet. 1993-ban, majd 1997-ben sajnos feloldották ezt. A Nemzetközi Jelentőségű Vizes Területek száma jelenleg 19, összkiterjedése kb. 150 ezer hektár, kezelési tervük kidolgozása megkezdődött. 1995-ben megalakult az egyezmény magyar nemzeti bizottsága.
Bonni Egyezmény (és részegyezményei) a vadon élő, vándorló állatfajok védelméről A védett madárfajok vonulásának kutatása folyamatos; magyar vadlúdkutatási program szerveződött; folyamatban van a magyarországi túzokállomány ökológiai vizsgálata, újabb túzokos élőhelyek védetté nyilvánítása történt meg; a Túzokvédelmi és Rétisas Védelmi Program végrehajtása érdekében együttműködés jött létre a szakágazatokkal (légvezetékek szigetelése, erdőgazdasági tevékenység korlátozása, túzokkímélő agrotechnika); projekt szerveződött a parti fecskék állományát veszélyeztető hatások feltárására. Rendeletben bővítették a védett és fokozottan védett növény- és állatfajok körét. Megállapodás született a denevérek védelméről Európában: pihenő- és búvóhelyek felkutatása, a szándékos befogás, tartás és pusztítás tiltására. A fentiekben jelentős a civil szervezetek részvétele, bevonása, pl.: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre.
Washingtoni Egyezmény a nemzetközi kereskedelem által veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmének szabályozásáról Az egyezmény tartalmazza az összes ragadozó madárfajt; besorolja a közvetlenül kipusztulás szélén álló fajokat, esetükben teljes kereskedelmi tilalmat rendel el. A vonatkozó magyar végrehajtási rendelet a ragadozó madarakkal kapcsolatban szigorítást tartalmaz. Évente kb. 300 engedélykérelmet bírálnak el a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatalában. Folyamatban van a hazai végrehajtási rendelet módosítása, a szankcionálás hiányosságai miatt. Rendszeresen folyik a közvélemény tájékoztatása, a vám- és pénzügyőrség munkatársainak továbbképzése.
Egyezmény a Biológiai Sokféleség Védelméről Az egyezmény és az ezt támogató dokumentum, a Feladatok a XXI. századra (Agenda 21), tekinthető a legkorszerűbb iránymutatásnak a kitűzendő célok és az elvégzendő feladatok vonatkozásában, hiszen megközelítése holisztikus, a biológiai változatosság megőrzésének programját a gazdaság, a társadalom és a környezet hármasának metszéspontjába állítja. Kiterjed mindazokra a közvetett meghatározó tényezőkre, amelyek döntően befolyásolják a biológiai sokféleség alakulását.
Az egyezmény szerződő felei kötelezettséget vállaltak arra, hogy gondoskodnak a természetes élőhelyek védelméről, az egyes fajok életképes populációinak fenntartásáról, továbbá kialakítják azt e szabályozó rendszert, amely biztosítani képes a fajok és populációk megóvását. Ehhez kapcsolódóan kialakítják a védett természeti területek országhatárokon belüli és közötti rendszerét, gondoskodnak azok fenntartásáról.
Egyezménytervezet a Duna védelmére és fenntartható használatára A tervezett kötelezettségek szerint az együttműködő országok vállalják, hogy a megfelelő jogi, igazgatási és műszaki eszközökkel megelőzik a vizek elszennyeződését, nyilvántartásba veszik a szennyezőforrásokat, határértékeket állapítanak meg, rendszeres megfigyeléseket végeznek, közös értesítő-, figyelmeztető-, riasztórendszereket hoznak létre, s a szerzett információk cseréjét biztosítják.
Az egyezménytervezet szellemében Magyarországnak is felül kell vizsgálnia meglévő, két- vagy többoldalú vízügyi egyezményeit. Biztosítania kell az előírt megfigyelő-, értesítő-, figyelmeztető-, riasztórendszert, az árvíz- és jégveszélyre vonatkozó adatszolgáltatást.
