A fenntartható fejlődés elvei
A fenntartható fejlődés elvei
Az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia mérföldkövet jelentett a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, a környezeti kockázatok növekvő veszélyének megértése terén, valamint a társadalmi haladás, a gazdasági fejlődés és a földi környezet egymással összefüggő problémáinak feltárása és ésszerű feloldása terén.
Az elmúlt öt évben úgy nemzetközi, mint nemzeti szinten a fenntartható fejlődés programjának végrehajtása terén alapvető változásokról nem, csupán a kezdeti lépések megtételéről beszélhetünk. Ennek ellenére nem szabad alábecsülni a program jelentőségét, a hátterében álló egyre bővülő ismeretanyagot, a globális és helyi környezeti problémák és kockázatok felismerését, a megoldásukra irányuló, erősödő politikai akaratot, ajánlásokat és terveket.
E folyamatnak - ellentmondásai ellenére - egyszerűen nincs alternatívája és tény, hogy a közös felelősség elismerése mellett roppant nagyok az érdekellentétek a különböző ország és társadalmi csoportok között.
A „Brundtland-jelentés” és az ENSZ konferencia határozatai, a fenntartható fejlődés nemzetközi programja, illetve a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények egyre jelentősebb hatással voltak hazai programjaink és jogszabályaink kialakítására is. A fenntartható fejlődés elvei és „szelleme” megtalálhatók már minden újabb keletű ágazati és ágazatközi jogszabályban és programban.
Ezt tükrözi egyebek mellett az 1995-ben elfogadott új környezetvédelmi törvény. A fenntartható fejlődés elvei és nemzetközi programja lett az 1997-ben elkészült és az Országgyűlés által – ellenszavazat nélkül – elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Program egyik alappillére.
A végrehajtás a hazai – a környezet védelmét, a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás ügyét, az ezekkel összefüggő társadalmi és gazdasági feladatok megoldását szolgáló – jogszabályaink és programjaink esetében is döntő jelentőségű. Ennek nemzetközi, és nemzeti szinten egyrészt számos intézményi, közgazdasági és pénzügyi, szabályozási és ellenőrzési feltétele van, másrészt a megvalósításhoz nélkülözhetetlen a megfelelő tájékoztatás és társadalmi részvétel, valamint az együttműködés a különböző országos, területi és helyi érdekcsoportok között.
Magyarország az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottság tagja 1993 óta és 1994-1996 között a Bizottság mindhárom tartalmi kérdésekkel foglalkozó ülésszakára, illetve az 1997. évi rendkívüli közgyűlési ülésszakra beszámoló készült a többéves munkaprogramnak megfelelően a végrehajtás gondjairól és eredményeiról. E tevékenység felügyeletét és általában véve az 1992. évi ENSZ-konferencián elfogadott határozatokból adódó hazai feladatok végrehajtásának koordinálását is az 1993-ban megalakult hazai Fenntartható Fejlődés Bizottság látja el, amelyben az érintett tárcák mellett képviseletet kaptak a nem-kormányzati szervezetek is.
A rendkívüli közgyűlési ülésszakon elfogadott értékelés és ajánlások jelentősek hazai feladataink szempontjából is. A nemzetközi együttműködésben való részvételünk – beleértve az ENSZ keretében folyó együttműködést, az euro-atlanti integrációt vagy a térségünk államaival folytatott kétoldalú kapcsolatokat – elválaszthatatlan a fenntartható fejlődés elérése érdekében elhatározott hazai programjainak végrehajtásától.
Erre tekintettel a rendkívüli közgyűlési ülésszakon résztvevő delegációnk vezetője, dr. Göncz Árpád köztársasági elnök a plenáris ülésen elmondott beszédében méltatta a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos „riói folyamatot” és annak jelentőségét Magyarország számára, külön szólt arról, hogy e folyamat eredményeire is tekintettel kell lenni az ENSZ reformjának keretében, javaslatokat tett azokra a területekre és témakörökre, amelyekre nagyobb figyelmet kell fordítani – hazai feladatainkkal is összefüggésben – a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ENSZ-program további végrehajtása során.
A rendkívüli közgyűlési ülésszak – a viták és az elfogadott ajánlásokban foglalt ellentmondások ellenére is – a nemzetközi együttműködés jelentős állomása volt és annak tapasztalatait, határozatait figyelembe kell venni saját teendőink megfogalmazása és végrehajtása során is.
Dr. Szili Katalin államtitkár
a Fenntartható Fejlődés Bizottság vezetője
