Zajzon.
Zajzon.
A Zajzon patakának a havasok tömkelegébe messze felnyuló vadregényes völgye, – melyet bodzai útunk alkalmával már érinténk, torkolatja táján egy kissé egybeszűkül, s azért az itt elhelyezkedett és e folyamtól nevet nyert helység* annak mindkét partjára kiterjed, illetőleg a község zöme inkább a jobb, a fürdő pedig a bal partot szegélyezi. A községnek mint e völgy őstelepének előnyt adva, az ujabb származásu fürdő felett legelőbb is azt tesszük vizsgálódásunk tárgyává.
Zajzon pataka nevét, a mint hiszik, a zajgás-tól nyerte, mivel áradatai alkalmával ez is sok kavicsot sodor és nagyon szokott zajlani. 1222-ben Honorius pápa egy bullájában Serzylon néven találjuk fel. Lásd e bullát Fejér cod. dipl. III. 1, 425.
Ugy látszik, hogy a háromfalu közt Zajzon a legrégibb, mert azt nagy Lajos már többször emlitett 1366-ki adománylevelében Zlánfalva néven feltaláljuk* akkor, a midőn Tatrang és Pürkereczről nincsen emlités téve, s igy azok akkor vagy nem léteztek, vagy a mi valószinübb, Stanislaus azokban nem nyert jószágot. Őshangzatu Zlánfalva neve csak ez egyszer fordul elő, mert a későbbi okmányokban jelenlegi nevén, vagy annak csekély betükötési változataival fordul elő; a szászok Zeyzen, Zeizin és az olahok Zizin-nek nevezik.
Lásd fennebb V. fejezetet.
Fennebb már előadtuk, hogy Zajzon előbb a szt. Mihály egyház, később Pürkerecz filiája volt; bár a pürkereczi lelkész Zajzonban is tartott magán háznál isteni tiszteletet. Legelőbb 1759-ben épült Zajzonban egy kis templomocska, valószinűleg az, a mely a temetőben egészen 1799-ig fennállott. Ezen kápolnában tartatott a hétköznapi isteni tisztelet; itt harangoztak vasárnap, hogy a hívek Pürkereczre lemenjenek*. 1799-ben a jelenlegi templom a falu között felépülvén, a pürkereczi pap tartozott minden második vasárnap Zajzonban isteni tiszteletet végezni; de még ily kedvezmény sem tudta Zajzont megtartani; az már meg volt érve az önállóságra s 1818 körül* teljesen elszakadt, önálló egyházközséggé lett. Első papja Barthos Mihály volt, egy kitűnő, jeles ember, ki egészen 1848-ig folytatta e falu lelkészségét; ő épittette itt 1828-ban Hétfalu első iskoláját, 1845-ben a jelen papi lakot, mely Hétfaluban a legszebb, s főleg ő terjeszté hivei közt azon hazafias szellemet és honszeretetet, a melyben Zajzon lakói ma is kiválók. Barthos utódja 1852-ig Török József volt, kit Molnár Viktor jelenlegi hosszúfalusi lelkész, ezt 1860-ban ifj. Török József mostani tatrangi lelkész követte, kit 1861-ben Zajzon jelenlegi papja Papp György a kitűnő és lelkes hazafi, a barczasági magyarok leglelkesebb fölébresztője váltott fel. Papp György, ki mint honvéd küzdött 1848/9-ben a szabadságért, ennek szent malasztját hívei közt is elhinté, ugy hogy az bizonnyal a közjó üdvére fog jótékony gyümölcsöket hozni ezen a haza biztonságának őrszemeül szolgáló derék népnél.
Szeli krón. 12. §. azt mondja, hogy 1759-ben a kis templom épitésekor csakhamar önállóvá tett Zajzon, de ebben tévedett, mert minden arra mutat, hogy csak jelen századunk 2-ik tizedében szakadt el.
Legalább az, hogy Zajzon anya- és jegyzőkönyve ez évben indul meg, erre látszik mutatni.
Zajzon temploma, mint emlitém, új épület s mégis van tornyában egy régi harangja (a 3-ik) ezen körirattal: „M. Pavl Neidel in Anno Christi 1640” s igy Zajzonnak az 1759-ben épült kis templomnál kellett egy régibb kápolnájának is lenni s onnan került ide e harang, vagy pedig az anya-községgel való megosztozáskor jutott birtokába.
Zajzonban az oláhoknak is (kik 300-an vannak) van a fürdő felett egy kis templomuk. Zajzon oláhai a hétfalusiak közt a legmagyarosabbak, mindenik jól tud magyarul, s a magyarokkal a legtestvériesebb viszonyban élnek. Zajzonban a nevelésügy Papp György lelkészsége alatt igen örvendetes lendületet nyert. A régi iskola-helyiség homlokzatán e felirat olvasható:
1828.
Zajzoni kis ecclesia
Épittette, mert iskola.
Itt sok gyermekek tanúlnak,
Úrnak dicséretet mondnak;
A ki ebben segíthetett,
Az a mennyben nyerjen kincset.
Zajzoni kis ecclesia
Épittette, mert iskola.
Itt sok gyermekek tanúlnak,
Úrnak dicséretet mondnak;
A ki ebben segíthetett,
Az a mennyben nyerjen kincset.
A kis ecclesia azonban ma már oly nagygyá nőtte ki magát, hogy az akkori időben tekintélyes épület, ma szűk befogadni a tanulók számát, s ezért egy ujnak épitésére kelle gondolni; a mire az iskola községivé való átalakitása után 1871-ben 4600 ft államsegélyt nyert a község. Ebből fog egy az igényeknek megfelelő tanoda épittetni; a régi pedig másod tanitói lakká átidomittatni. Zajzonban jelenleg két rendes tanitó 168 gyermeket oktat. Ezzel körülbelől elmondottam mind azt, a mi Zajzon községében fölemlitést érdemel.
