Brassó czímere és pecsétje.
Brassó czímere és pecsétje.
Brassó czímere most egy koronázott fagyökér, melynek eredetéhez mindenféle regényes történeteket kötnek a szász irók, azonban ugy látszik, hogy ez a fagyökér csak később keletkezék, s Brassó czímere régen egészen más volt. Cornides Brassónak – egy régi okmányon fölfedezett – pecsétén látott czímert igy irja le. A paizs közepén egy liliom, felső szelemenjében csillag mellé helyezett két kisebb liliom, a paizst két madár tartja, fenn pedig két repülő angyal által fogott korona tetőzi. A pecsét körirata pedig ez volt: S. Civium et provincialivm de Brassó. Ez ugy látszik, hogy Brassónak legrégibb, alkalmasint az Anjou-házból való királyok (hihetőleg Nagy Lajos) idejében készült pecsétje volt, ez azonban rövid ideig tarthatta magát, mert a Cornides által felhozott egyetlen lenyomaton kivűl másutt mindeddig fölfedezni nem sikerült. Brassónak ennél ismeretesebb s több századon át használatban volt második pecsétjén ily czímer fordul elő. Egy dicsfény környezte háromszögű paizsnak közepén nyitott korona, a körül goth minuskel betükkel e körirat: S. Civitatis Brassouiensis. E pecsétet sokan a XIII-ik századból eredettnek hiszik*, azonban készültének korát alig lehetne a XV-k század kezdeténél fenebb vinni, a betüalakok határozottan erre útalnak. Volt Brassónak e mellett egy ezzel egykorú, vagy legfölebb a XIV-k század utófelében készült nagyobb, ezüstbe vésett pecsétje, melyet a városbiró megválasztásakor, egy kard és egy díszkötésű törvénykönyvvel egyetemben bársony párnára helyezve a város első hivatalnokának – mintegy a hatalom jelvényeként – nagy ünnepélyességgel szoktak volt átnyujtani. E pecséten a magyar szent korona minden paizs nélkül fordult elő ezen körirattal: S. Civium de Corona civi., ami azért is fontos, hogy a mig a többi pecséteken mindenütt a Brassó, tehát a város magyar neve szerepel, itt a latin Corona név legelőbb jelenik meg. Ezen régi pecsétekben a fagyökér teljesen ismeretlen s azt Honterus koráig sehol feltalálni nem tudjuk; legelőbb az ő általa készitett s nyomdájában használt pecséten fordul elő: ot van a Honterus idejebeli városbiró Benkner nevével a Szentlélek kapun (a régin), ot van több helyt a Honterus korán innen épült védfalakon és bástyákon, ott találjuk az 1601- és 1603-ban Weis királybiró által Brassóban veretett négyszögű tallérokon; s ott találjuk a nagy templomnak szószékkel szemben levő pillérjén, melyet Honterus a reformatio győzelme emlékéül vésetett oda. Ez adatok alapján tehát határozottan állithatjuk, hogy a koronázott fagyökér Honterus korában foglalt helyet Brassó czímerében; ha már most keletkezésének okait kutatjuk, e tekintetben adatok hiányában a puszta feltevések és következtetések terére szorulunk; megtörténhetik, hogy az jelképes jelentéssel bir, s a reformatio meggyökerezését jelöli, vagy pedig nem valószinütlen azon már hangoztatott föltevés is*, hogy a nagy templom szentélyének falain volt falkrónikák mellett ott volt Brassónak fennebb ismertetett paizsos czímere is, de nagyon megkopott állapotban, s igy megtörténhetett könnyen, hogy a paizst környező dicsfény sugárszálait fagyökérnek nézték, s Honterus vagy más, a ki onnan lemásolta, a paizson levő korona alá, a dicsfény helyett fagyökeret festett; az első tévedés aztán örökittetett, s egész napjainkig fenntartá magát.
Lásd Prov. Blätter II. 200.
Lásd Prov. Bl. II. 213.
