Hosszu-Pályi. (Pauli.)
241Hosszu-Pályi.
(Pauli.)
(Pauli.)
Említás van róla, mint Erdő ur birtokáról, a XIII-század elején;* ugyanazon század végén már hárman birják, kiknek egyike szintén Erdő, az előbbeninek fia vagy unokája, társbirtokosai pedig: Salamon és Dénes, Erdőnek testvérei vagy osztályos atyafiai. Ekkor Pályi püspöki tizede egyszer kilenczvenkét kepe, másszor ötvenkilencz, mely összegek népes községre vallanak. Ez-e azon szintén biharmegyei Pályi, melyet Dósa nádor 1322-ben nővére: Dom hozományképen ennek férje, szintén Erdő birtokába ad, s melyről említi, hogy azelőtt Moys és Erne bán fiainak birtoka volt, de Károly király pártütésök miatt elvette tőlök s a nádornak adományozta?* meghatároznunk nem lehet, mert, mint láttuk, a XIII-ik század végén, tehát alig husz évvel előbb, Pályinak, egészen más birtokosai valának; de az is bizonyos, hogy a pártütések ama korában a birtokok gyakran látták változni uraikat. És igy kétséges, hogy a Dósa nádor-féle Pályinak egyháza, mely Keresztelő-Szent-János tiszteletére állt, csakugyan Hosszu-Pályi egyháza volt-e?
Váradi regestrum: 123. okl.
Nagy I: Anjoukori okmánytár. II. 45. – Kereszturi J: Descript. Epp. et Capit. Varad. II. 352. l. az Oláh M. érsek Hungáriájában említett, Debreczen vidéki «Osztupal» falut Hosszu-Pályival azonosítja, de valószinübb, hogy Osztupal helyét s emlékét ugyancsak Debreczen határán a különben érthetetlen «Arczupál» helynév őrzi.
Ennek egyházát, mely 14° 3’ hosszu, 3° 4’ széles s 2° 2’ magas volt, s falait támok erősíték, 1867-ben bontották le s építék helyére a mai helv. vall. egyházat. Már annyira a földbe volt sülyedve – mondja róla a helybeli jegyzőkönyv – hogy megujítani többé nem lehetett.
