Hodos. (Hudus. Chodos.)
Hodos.
(Hudus. Chodos.)
(Hudus. Chodos.)
Biharmegyében egykor négy Hodos létezett: kettő Belényes vidékén, egy Várad felett s a negyedik a Berettyó bal partján. Itt ez utolsóról van szó, mely Jakó-Hodosnak neveztetik.
240Hodos, mint személynév is, a középkorban nagy keletnek örvendett; magának e község ős birtokosainak, a Gutkeledeknek családfáján is nem egyszer találkozunk vele.*A Jákó (= Jakab) előnév pedig valamelyik földesuráról szállott rá, mely néven Hodosnak nem egy középkori birtokosa ismeretes.*
Wenzel G: Árpádkori uj okmánytár. IV. 177. – Nagy I: Anjoukori okmánytár. 201. 218. stb. ll.
Budai országos levéltár kincst. oszt: D. L. 17309. – Leleszi országos levéltár: Actor. 1400. 15.
Hodos már a XIII-ik században derék község: püspöki tizede hetvenhat, utóbb nyolczvanhárom kepe, lelkészének szeretetadománya pedig egy fertó. Hasonlóan kedvező arányt tüntet fel a következő században papjainak pápai tizedösszege is, kik közől Miklós 1332-ben tizenhárom garast fizetett, de utódja, Péter a következő években kilenczet.
Az egyház, mely e községben ma is áll, távolról tekintve, egészen ujkorinak látszik, mert a középkori egyházak szokása ellenére keleti végén torony emelkedik; de közelebb érve, látjuk, hogy a hajó nyugati része, melyet két-, s háromtagu támok erősítenek, még a régi, szentélye azonban már hiányzik, mert annak helyére emelték ujabban a tornyot.
A hajó említett részének éjszaki oldalán ujjnyi vastagságu mész-, s vakolatréteg alatt rejlik azon falfestmény, melyre Lugossy József már 1848-ban figyelmeztetett;* de a lehámozására fordított fáradság nem áll arányban a nyert eredménynyel. A falfestmény ugyanis mind a felfogás, mind a kidolgozásban nemcsak nagyon szegényes, hanem még teljesen tönkre is van téve, mert hogy a vakolatot annál biztosabban a falhoz tapaszthassák, előbb csákánynyal bevagdosák a falat oly sürün, hogy sértetlenül alig maradt egy arasznyi tér.
Rómer F. F: Régi falképek Magyarországon. 109. l.
Ily állapotban a festmény vonatkozása sem állapítható meg biztosan; csak gyanítható, hogy az elkárhozott lélek túlvilági szenvedéseit akarta feltüntetni három külön csoportban. Mondatszalagok nincsenek; uralkodó szín a téglaveres, utána a kék, sárga kevés van, zöld semmi.
