KOKAD. (COCOT. COKOT. KOKOT. KACHOCH. KOKATH.)
KOKAD.
(COCOT. COKOT. KOKOT. KACHOCH. KOKATH.)
(COCOT. COKOT. KOKOT. KACHOCH. KOKATH.)
A XIII-ik század elején már fentebbi nevén fordul elő,* de még egy század mulva, 1336-ban is emlegetik másik, talán épen eredeti nevét, mely Rubin vala.*
Váradi regestrum: 66. 122. okl.
NAGY I: Anjoukori okmánytár. III. 247. 1.
Az 1299. év nyarán sajátságos esemény szinhelyéül szolgált, mely, kivált további fejleményeivel nagyban megvilágitja hazánk akkori zavart állapotát. Rafain bánnak, Debreczen urának jobbágyai közől nehányan valamely vidéki vásárról áruikkal haza felé, Debreczenbe igyekeztek, de Kokadon az Aba nemzetségbeli Csonbánkának unokája, László utjokat állotta, s nem elég, hogy kétszáz márka érő árut elrabolt tőlök, hanem még hármat közőlök meg is ölt, hatot pedig halálosan megsebesitett. Rafain bán a jobbágyain ejtett sérelem orvoslását kérte a királytól, s III. Endre törvénybe idézi László urat, de az meg nem jelen, nemis küld; elitéli jószág és fejvesztésre, de az itélet végrehajtásának ellenszegül, amiben segitségére van az ország napról-napra sulyosbodó helyzete. III. Endre elhal, utódjai sürün változnak, majd Rafain bán, sőt maga László is elköltözik az 253élők közől, s a kokadi vérengzés óta elmulik két évtized, anélkül, hogy az megtorolva lett volna. De 1320-ban Rafain bán örököse, Dósa nádor felveszi az elejtett ügyet s az itélet első részét Lászlónak testvére s örököse, Sámuel ellenében érvényesiti. László volt birtokait I. Károly megbecsülteti, a becsár roppant összeg: kétezer márka; kihirdetteti a király a városok piaczain, hogy László osztályos atyafiai, ha leteszik a becsárt, a birtokokat megtarthatják, különben elvesztik; kihirdetik másod izben is, de senki nem jelentkezik, végre a harmadik hirdetés után előáll Sámuel s megvallja, hogy ily összeget nem képes előteremteni. Erre, mint az oklevél mondja, nem a törvény parancsolatjából, hanem merő kegyességből még kilencz, sőt tizenöt napot vártak, hogy talán legalább a szomszédos rokonok magukhoz váltják a birtokokat, de mert akkor sem jelentkezett senki; a kérdéses birtokokat kétharmadrészben Lampert országbiró, egy harmadrészben Dósa nádor foglalta el.*
NAGY I: Anjoukori okmánytár. II. 29–35. – III. 249. – IV. 414. 11.
Maga Kokad a Gutkeled nemzetség Báthori ágának birtoka volt, nevezetesen 1336-ban András váradi püspöknek birtoka;* utóbb több részre oszlott, melyből egy Hunyady János kezén is megfordult, de 1455-ben elcserélte azt Városkeszii Lépes Andrásnak hunyadmegyei Lomfalva, Therek, Chokeo falvakban létezett részbirtokaiért.*
NAGY I: Anjoukori okmánytár. II. 29–35. – III. 249. – IV. 414. 11.
Kolosmonostori országos levéltár: Bihar. L. 1.
Különben Kokad szerény hitközséget képezett: egyetlen ismeretes lelkésze Péter az 1334–1337. években csak négy garas pápai tizedet fizetett évenként.
