XII–XIII-ik század.
XII–XIII-ik század.
Benedek őr-kanonok. Mind az ő, mind a következő két kanonok nevét azon itéletlevél tartotta fenn, melylyel Feliczián esztergomi érsek, a zágrábi püspökség birtokperét 1134-ben, a
a váradi zsinaton eldöntötte s mely levélben a pertárgyalás egyéb tanui között Benedek és társai is emlittetnek.* 1334.
Lásd: I. köt. 56. és 136. ll.
Opus dékán-kanonok.* 1134.
Lásd: I. köt. 56. és 136. ll.
Sebestyén kanonok.* 1134.
Lásd: I. köt. 56. és 136. ll.
M. éneklő-kanonok. 1199.
S. kanonok. 1199.
M. kanonok. Mind e hármat a fentebb emlitett B. préposttal együtt, Elvin püspök perének alkalmából III. Incze pápa levele emliti, de azon kor szokása szerént nevöknek csak kezdőbetüivel. Egyébütt nem fordulnak elő.* 1199.
I. köt. 86–87. ll.
Valerián éneklő-kanonok. A gazdagsága s tagjainak országos szereplése miatt egyaránt nevezetes Borsa nemzetség sarjadéka. Emlékét a Váradi regestrum őrzötte meg, mely őt, mint a Váradon tartott isten-itéletek egyik biráját ismételve emliti. Ugyancsak a Regestrum előadásából megismerjük három rokonát is: testvérét, Ustaurt; továbbá anyai nagybátyját, Ányos mestert, ki valószinüleg egy személy az alább következő hasonnevü kanonokkal; végre Benedicta asszonyt, kinek Valerián, nevezett rokonai beleegyezésével eladja egyik
59szolganőjét két kis fiával együtt. Kanonokságának ideje 1212. év tájára tehető.*
Váradi regestrum: 141. 150. 174. oklevél. – A következő kanonokoknál, ha csak a Váradi regestrumra történik hivatkozás, a kor többnyire csak hozzávetőleg határozható meg.
Mihály őr-kanonok. Valeriánnak az isten-itéleteknél birótársa, később az éneklő-kanonokságban utóda.* 1212.
Váradi regestrum: 150. 174. 350. okl.
Gellért dékán-kanonok; mind ő, mind a következő kanonokok tagjai valának, bár különböző időben, az isten-itéleti törvényszéknek.* 1212.
Váradi regestrum: 150. 174. okl.
Péter kanonok.* 1212.
Váradi regestrum: 150. okl.
Sidrák vagy Sibrik kanonok, később főesperes.* 1212.
Váradi regestrum: 150. 209. okl.
Pósa kanonok, majd bihari főesperes.* 1212.
Váradi regestrum: 151. 174. okl.
Moust, mely név akár Heltay nyomdájából, hol a Váradi regestrumot nyomták, akár még a másoló tollából aligha nem hibásan került elő, s eredetileg Pousa volt. Főesperes.* 1213.
Váradi regestrum: 174. okl.
Joákim kanonok, később dékán, több izben delegált biró.* 1213.
Váradi regestrum: 174. 252. 286. okl.
Folkus vagy Fulkó klerikus és segédbiró, régi magyarosan: poroszló (pristaldus) Joákim dékán, mint isten-itéleti biró mellett.* 1215.
Váradi regestrum: 286. okl.
Tekó alesperes.* 1217.
Váradi regestrum: 29. okl.
Ányos olvasó-kanonok és káptalani jegyző, ki a töredékes Váradi regestrum tanusága szerént 1217-től 1235-ig, tehát közel 20 éven keresztül vezette a káptalan jegyzőkönyveit, és igy az annyiszor idézett Regestrum is nagyrészben az ő tollából folyt.* 1217.
Váradi regestrum: 208. 136. okl.
Tompa kanonok, főesperes. 1217.*
Váradi regestrum: 209. okl.
60Pál Szent-László király oltárának igazgatója 1217.*
Váradi regestrum: 209. okl.
Márton áldozár, kanonok, isten-itéleti biró; egy alkalommal mint vádló is szerepel. 1219.*
Váradi regestrum: 89. 209. okl.
Vida kanonok, Mártonnak birótársa. 1219.*
Váradi regestrum: 209. okl.
Eráklius őr-kanonok és dékán, János prépost kortársa. Emlékét egy érdekes per tartotta fenn. A zobodiáni (?) egyház kegyurai: Dénes Isó és Puk perbe fogák ez egyház torozóit, amiért hogy nem akarák tartozásaikat leróvni, készebbek lévén inkább elköltözni. A per már Eráklius őr-kanonok, mint biró előtt folyt, midőn mégis sikerült kibékiteni a feleket oly feltételek alatt, hogy a torozók mindenesetre megmaradnak a nevezett egyház mellett s minden évben, Szent-Mihály-ünnepén beszolgáltatnak az egyháznak egy harmadfüves tinót, száz kenyeret, tizenkét veder sert s minden háznép egy-egy szent misét szolgáltat.* 1220.
Váradi regestrum: 350. okl. Itt hibásan áll «Yconomus» «Oeconomus» helyett.
Móricz áldozár. A székesegyháznál volt-e alkalmazva s mily hivatalban? arra nincs adatunk; csak az bizonyos, hogy Szent-László váradi egyháza iránt kitünő kegyelettel viselteték, s egyike volt azon nagy számu hazánkfiainak, kik e kegyelöteket tettel is tanusiták. Igy midőn vagyonáról végrendelkezett, Árva nevü szolgáját a nevezett székesegyháznak hagyá, hogy annak harangozója legyen; Szép nevü szolganőjéről pedig ugy intézkedett, hogy halála után ugyancsak a székesegyháznak adjon gyertyákra két márka érő viaszt, de fia s két leánya a szolgaságból felszabaduljon.* 1225.
Váradi regestrum: 349. okl.
Jeromos áldozár. Előkelő származását gyanittatja azon körülmény, hogy testvére volt ama Jánosnak, kit a Váradi regestrum a biharmegyei Gyarán falu birtokosa gyanánt emlit s hogy Bihar, valamint a szomszéd Békésmegye legelőkelőbb nemzetségeivel s egyházi férfiaival összeköttetésben állt.* De hogy gyaráni lelkész volt-e, vagy pedig a székesegyházban karbeli áldozár? adatok hiányában meg nem határozható. 1225.
Váradi regestrum: 247. okl. – E munka I. kötete 96–97. ll.
61István főesperes, Sándor váradi püspök jószágigazgatója s az isten-itéleteknél helyettes birája. Valószinüleg ugyanaz az István békési főesperes, ki a reája tört rablót önvédelme közben megölte s kinek, ezen ügyével egymásután két pápa foglalkozott. Sándor váradi püspök István főesperest, mint vérontással fertőzöttet az oltár szolgálatától elmozditá s egyházi javadalmától is megfosztotta; de István főesperes Rómába felebbezte ügyét s ott személyesen is megfordult. III. Honorius pápa a főesperes visszahelyezését rendelte el, Sándor püspök azonban nem engedett, és IX. Gergely pápa sem tudta őt rá birni, hogy valamely egyszerü javadalmat jelöljön ki az elitélt számára s igy legalább a koldusbottól mentse meg. István főesperes ezután még hat év mulva, 1236-ban is javadalom nélkül állt, ekkor a pápa ismét gondoskodék javadalmaztatásáról, de hogy ezuttal több sikerrel-e, mint előbb? hallgatnak róla történeti emlékeink.* 1225.
Váradi regestrum: 247. okl. – E munka I. köt. 96–97. l. – Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 91-92. és 150 ll.
Sándor kanonok. Primegonitus ellenpüspök hive s ennek érdekében a következő János kanonokkal együtt személyesen is megfordultak a pápai udvarban, amiért Benedek püspök mindkettőjöket megfosztá javadalmaiktól.* 1232–1236.
Fejér Gy.: Codex dipl. III. 2. 307–310. ll. – Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 148–149. ll.
János kanonok.* 1232–1236.
Fejér Gy.: Codex dipl. III. 2. 307–310. ll. – Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 148–149. ll.
Márton kanonok, Primogenitus hive.* 1232–1236.
Fejér Gy.: Codex dipl. III. 2. 307–310. ll. – Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 148–149. ll.
Izsák kanonok, szintén Primogenitust pártolá s ezért ő és Márton kanonok is javadalmát veszté.* 1232–1236.
Fejér Gy.: Codex dipl. III. 2. 307–310. ll. – Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 148–149. ll.
Rogerius. Kortársa, Tamás spalatói esperes és krónikairó tudósitása szerént Olaszország Apulia tartományában született.* 1233-ban mint Toletanus János választott praenesti püspök s apostoli követ káplánya hazánkban volt, a pápai udvar s főnöke közt az összeköttetést személyesen is eszközlé, leveleket s fontosabb szóbeli tudósitásokat hozva és vive.* Szolgálati érdemeinek jutalmául azon kor szokása 62szerént ő is pápai bullát nyert s a bulla a váradi káptalan egyik kanonoki javadalmára szólt. Kanonoksága mellett megtartotta régi állását is a követ mellett vagy legalább annak czimét, mert egy évtized mulva is mint Toletanus János püspök káplánya emlittetik.* Az 1241-iki vész Váradon érte őt, mely alkalommal a tatárok rabságába került; de ügyességével, bár sok viszontagság után, végre megszabadult. Ekkor az elpusztult s a tatárok ujabb betörésének utjában álló Váradtól, hol időközben főesperességet nyert, szabadulni vágyott s még 1243-ban kieszközlé, hogy ismét pápai bulla révén a soproni főesperességre tétetett át.* Később, 1249-ben főnökének, ki időközben bibornok lőn, pártfogásával Spalató érseki székére emelkedett. A kinevező oklevél dicsérőleg emeli ki tudományát, feddhetetlen életét s társadalmi müveltsége mellett szolgálati készségét.*
Thomae Archidiaconi Spalatensis Historia Salonitanorum Pontificium atque Spalatensium. 48. fej. – Schwandtner J. Gy.: Scriptores rerum. Hung. III. 629. l.
«sicut littere tue nobis exhibite continebant et dilectus filius Magister Roger Capellanus fideliter nobis exposuit et prudenter, Charissimus in Christo filius noster A. (András) Ungarić Rex illustris» etc. 1233. III. Gergely pápa levele J. penestrini vál. püspök s magyarországi követéhez. Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 115–116. ll. – Theiner itt s az előző lapokon a J. kezdóbetüt Jakabra magyarázza, de Tamás főesperes s maga Roger is Jánost emlit.
«dilecto filio, Rogerio, Capellano Venerabilis fratris nostri – Episcopi Prćnestini Archidiaconatum, quem in Varadiensi Ecclesia obtinet, reeignare ac in eodem Soproniensi residere parato, dictum Archidiaconatum (ecclesiae Soproniensis)... auctoritate nostra conferre curetis.» IV. Incze pápa levele a szentgotthárdi apát s az esztergomi préposthoz. 1243. Fejér Gy.: Codex dipl. IV. 1. 304. l.
«dilecto filio, Rogerio, Capellano Venerabilis fratris nostri – Episcopi Prćnestini Archidiaconatum, quem in Varadiensi Ecclesia obtinet, reeignare ac in eodem Soproniensi residere parato, dictum Archidiaconatum (ecclesiae Soproniensis)... auctoritate nostra conferre curetis.» IV. Incze pápa levele a szentgotthárdi apát s az esztergomi préposthoz. 1243. Fejér Gy.: Codex dipl. IV. 1. 304. l.
Fejér Gy.: Codex dipl. IV. 2. 57. l.
Mielőtt távozott volna hazánkból, maradandó emléket állitott nevének azáltal, hogy a tatárjárásról emlékiratát készite, melyben az országos romlás mellett Várad elpusztulását és saját viszontagságait részletesen, de a rémes események hatása alatt kissé tulozva festi le. Müvét János olasz püspöknek ajánlá, ki, ugy látszik, nem más, mint a többször emlitett Toletanus János.* Ez emlékiratot, mely ama kor történeteire nézve a leghitelesebb s első rendü forrásunk, először, 63mint láttuk, Pruisz János váradi püspök nyomatta ki Thuróczi János krónikája mellett 1488-ban, Brünnben felállitott nyomdájában; azóta többször megjelent,* legujabban Szabó Károly jeles magyar forditásában.* 1241.
«Epistola magistri Rogerii in miserabile Carmen super destructione regni Hungarić per Tartaros facta editum ad Reverendum dominum Johannem pestheniensis ecclesić episcopum feliciter incipit.» Következik az ajánló levél s azután a Siralmas ének 40 fejezetben. A «pestheniensis episcopus» nem pesti püspök, mint azt Desericzky állitá, hanem a nápolyi királyságnak egyik püspöksége. V. ö. Századok, 1873. évf. 69–70. ll. – Rogerius neve előtt a «magister» jelző is arra mutat, hogy műve irásakor még nem viselte az érseki palástot.
1746-ban Schwandtner J. Gr.: Scriptores rerum Hungaricorum. I. 292–321. ll. 1849-ben Endlicher: Rerum Hungaricarum Monumenta Arpadiana.
Magyarország történetének forrásai. I. köt. 2. füzet. Pest. 1861.
N. kanonok, egyszersmind bácsi főesperes. Bullás. 1241.*
Theiner Á.: Monum. Hung. I. 177. l.
Andornak (Andronicus) őr-kanonok; emlékét azon határjárás őrizte meg, melyet ő, mint a váradi káptalan bizonysága a király emberével, Belws comessel együtt a Csanád nemzetség birtokai, a biharmegyei Berthem, Sonkolyos, Thelegd és Szabolcs körül tartott.* 1257.
Wenzel G.: Árpádkori uj okmánytár. VII. 475. 539. és IV. 209. ll. – Hazai okmánytár: VI. 255. l.
Iván, éneklő-kanonok.* 1260–1279.
Wenzel G.: Árpádkori uj okmánytár. VII. 475. 539. és IV. 209. ll. – Hazai okmánytár: VI. 255. l.
Tamás kanonok-dékán.* 1260.
Wenzel G.: Árpádkori uj okmánytár. VII. 475. 539. és IV. 209. ll. – Hazai okmánytár: VI. 255. l.
Gergely olvasó-kanonok.* 1262.
Fejér Gy.: Codex dipl. IV. 3. 99. és Batthyány-codex: I. 26. rubr. – Gr. Károlyi oklevéltár: I. 2–3. ll.
Náta őr-kanonok. Emlékezetül maradt róla, hogy a váradi káptalannak egy malmot épittetett, melyet később a káptalan elcserélt a váradi püspöknek Szent-Péter-utczája nevü birtokáért, mely a mai Várad-Olasziban a Kalvaria-hegytől a Körös felé vonult.* 1262.
Fejér Gy.: Codex dipl. IV. 3. 99. és Batthyány-codex: I. 26. rubr. – Gr. Károlyi oklevéltár: I. 2–3. ll.
Benedek őr-kanonok.* 1270.
Fejér Gy.: Cod. dipl. V. 1. 75. l. – Wenzel G.: Árpádkori. IV. 209. l.
Egyed őr-kanonok.* 1272.
Fejér Gy.: Cod. dipl. VII. 3. 71. l. – Wenzel G.: Árpádkori. VIII. 367. l.
Vida kanonok, kinek, mint a váradi káptalan kiküldött bizonyságának előtte Gothárd comes s ennek neje és leánya végintézkedést tőnek. 1277.*
Szirmay A.: Szatmárvármegye esm. II. 107. l.
Benedek kanonok, békési főesperes. Mint. Miklós erdélyi prépost s választott esztergomi érsek ügyvivője megfordult Rómában, hogy nevezett Miklós megerősittetését kieszközölje, de eredménytelenül.* 1278.
Theiner Á.: Monum. Hung. I. 325. l.
64János kanonok, ki mint a káptalan bizonysága a ma szilágymegyei Szarvad határait járta.* 1279.
Fejér Gy.: Cod. dipl. V. 2. 560. l.
Albert kanonok, dékán, valószinüleg ugyanaz, ki Lodomér püspök káplánja volt s IV. László király parancsára püspökétől kiküldve; az eggedi monostor elpusztitását megvizsgálta. 1279.*
Wenzel G.: Árpádkori uj okmánytár. IV. 209. l. – Hazai okmánytár: VII. 17. l.
Benedek őr-kanonok 1279–1284.*
Hazai okmánytár: VI. 255. l. – Wenzel G.: Árpádkor. IV. 235. l. – Fejér Gy.: Cod. dipl. V. 3. 145. l. –
Budai orsz. Levéltár kincst. oszt.: D. L. 1117.
Péter «karbeli alkalmas ifiu pap» mondja róla az oklevél, mely arról tanuskodik, hogy László király parancsára a váradi káptalan őt küldé ki a beregmegyei Surány határjárására.* 1280–1284.
Zichy-okmánytár: I. 46. l. és Wenzel G.: Árpádkori. IX. 407. l.
Donkus szintén karbeli pap, ki ugyancsak László király parancsára a magtalanul elhalt Ivánkának, Bonyka fiának birtokát, a szatmármegyei Woja földének egy részét át akarta adni Ábrahámnak és Miklósnak; de az átadásnak Mesk, Jolath, Gergely, Medve, Ábrahám, Omych és ennek fia, Benedek vajai nemesek, a ma is virágzó Vay nemzetség ősei ellenmondának.* 1280.
Gr. Vay-család levéltára: 1. 1. – Ez oklevél év nélkül kelt; hajlandók is voltak némelyek azt Szent-László korának tulajdonitani, de minthogy az abban előforduló tiltakozók közől Medvének fia: Jakab – Jolathnak fia: András – és Ábrahámnak fia: János ugyanazon levéltárnak egy másik 1324. évben kelt okiratában (1. 5.) mint élők emlittetnek: már csak ez okból is azon oklevél csak egy emberöltővel tehető előbbre vagyis IV. László korába. Lásd I. kötet 28. l. 1. jegyz.
Imre olvasó-kanonok* 1281–1285.
Wenzel G.: Árpádkori. IV. 235. l. – Fejér Gy.: Cod. dip1. V. 3. 264. és 308. ll.
János éneklő-kanonok 1281–1282.*
Wenzel G.: Árpádkori uj okmánytár. IV. 235. l. – Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 14. l.
Gergely mester, ki a káptalan meghagyásából a Káta nemzetség tagjait beiktatta birtokaikba, ezek között a Körös-melléki Ősi birtokába is.* 1284.
Zichy-okmánytár: I. 56. l.
65Iván éneklő-kanonok 1284–1288.*Ferencz kanonok s bihari főesperes 1285.
Hazai okmánytár: VI. 302. l. – Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 19. l.
Jónás kanonok, kinek, valamint a fentebb emlitett Ferencz főesperesnek s Imre olvasó-kanonoknak emlékére az annyiszor bolygatott váradi vám kérdése oly kedvező világosságot vet.*
E munka I. kötete 123. l.
István olvasó-kanonok 1288–1291.*
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 19. l. – Fejér Gy.: Codex dipl. V. 3. 425. és VII. 3. 40. ll. – 1291-re Kállay-család levéltára.
Márton őr-kanonok; mint ilyen tizenhét éven át gyakran előfordul. 1291-ből ismeretes egy levele is, melylyel bizonyitja, hogy Damján fiai a Hévjó vizén levő malmuk felét Zolochnak egy márkáért eladák. Vevők s eladók az őr-kanonok szőlősi jobbágyai.* 1288–1305.
Hazai oklevéltár (Dessewffy): 109. 124 és 179 ll. – 1291-re Kállay-család levéltára. – Wenzel G.: Árpádkori uj okmánytár, V. 137. és X. 248. ll. – Fejér Gy.: Cod. dipl. VI. 2. 164. és IX. 4. 172. ll. – 1305-re Leleszi országos levéltár.
Ivánka éneklő-kanonok 1291.*
Hazai oklevéltár (Dessewffy): 109. 124 és 179 ll. – 1291-re Kállay-család levéltára. – Wenzel G.: Árpádkori uj okmánytár, V. 137. és X. 248. ll. – Fejér Gy.: Cod. dipl. VI. 2. 164. és IX. 4. 172. ll. – 1305-re Leleszi országos levéltár.
Imre káptalani jegyző, ki a Gutkeled nemzetség birtokainak, a biharmegyei Bagamér és Seléndnek határait járta. Az erről kiadott káptalani oklevél Imre jegyzőt «magnus»-nak s nemes férfiunak nevezi.* Csak ez egyszer fordul elő, és igy nem indokolható ama sejtelem, hogy ő amaz Imre, ki öt év mulva, mint püspök, egyházmegyénk kormányára lépett. 1292.
Hazai okmánytár: III. 41. l. V. ö. Fejér Gy.: Codex dipl. X. 8. 478. l.
Ivánka olvasó-kanonok, valószinüleg a fentebbi éneklő-kanonokból lépett előre; később Váradnak püspöke.* 1294.
Wenzel G.: Árpádkori uj okmánytár, X. 169. l.
Iván éneklő-kanonok. 1294.*
Wenzel G.: Árpádkori uj okmánytár, X. 169. l.
Csanád éneklő, majd olvasó-kanonok, utóbb prépost, kiről már szólottunk a prépostok között. 1295.
János kanonok, 1297-ben Kolosmonostor határait járta; neve előtt szintén ott áll a «magnus» jelző.*
Fejér Gy.: Codex dipl. VI. 2. 102. l.
János váradi pap, kinek Ágoston atya, Szent-Ágoston szerzetének 66tagja «De summa trinitate et fide catholica» irt müvét ajánlotta 1297 körül.*
Fraknói V.: A tudományok állapota az Árpádok alatt. Győri tört. és rég. füzetek. II. 219. l.
Péter kanonok, kit a káptalan a biharmegyei Baalkh (Bályog?) eladása olkalmával kiküldött, hogy tudakozza meg, vajjon beleegyeznek-e az eladásba a szomszédok? 1298.*
Fejér Gy.: Codex dipl. VI. 2. 153. l.
Benedek Evangelista-Szent-János kápolnájának igazgatója, ki előtt Kozma comes bihari szőlejének két részét Reszegi Boda fiának, Istvánnak átengedte.* 1299.
Hazai okmánytár: VII. 275. l.
