XIV-ik század.
XIV-ik század.
Bálint kanonok. 1300 táján mint a váradi káptalan kiküldött bizonysága a szatmármegyei Domahidán járt, mely alkalommal fáradságát két márkával jutalmazák.*
Fejér Gy.: Codex dipl. VI. 2. 204. l.
Miklós éneklő-kanonok. Csupán egy évben, 1306-ban fordul elő.*
Nagy I.: Anjoukori okmánytár. I. 115. l.
Jakab őr-kanonok, 1306–1314 évek közt gyakran van róla emlités,* de nem lehetetlen, hogy ő az, ki 1335-ig többször, sőt még 1337-ben is előfordul. Az összefüggést biztosan kimutatnunk nem lehet, mert az 1315–1317 évekről nincsenek ide vonatkozó okleveleink. Ekkor nagy zavar volt a hazában, kivált Várad vidékén, hol Kopasz nádor lobogtatá a lázadás zászlaját.
Nagy I.: Anjoukori okmánytár. I. 115. 199. 231. ll. – Zichy-okmánytár: I. 143. l. – Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: N. R. 924. 13. – Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 1. 518–519. ll. 1313-iki oklevele egészen más kanonokokat emlit, de ez oklevél keltének éve kétségkivül hibás.
Miklós Gábor fia, erdélyi kanonok, de kétségkivül pápai adományozás következtében a váradi székeskáptalanban is volt javadalma. Ama rendkivül érdekes erdélyi püspökválasztás alkalmával, mely 1309-ben történt, Miklós kanonok nem volt a választók között, mert, mint a választás ügyében eszközölt tanuvallatásokból kiderült, Váradon 67vagy őstől maradt birtokain, melyek Szatmár körül léteztek, tartózkodott.* 1309.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 432. l.
László karbeli, Szent-László király oltárának káplánya, ki Kopasz nádor emberével a gr. Károlyi család őseit Kulch, Vetés és Olcha birtokába beiktatá 1312-ben.*
Gr. Károlyi oklevéltár: I. 39–41. ll.
Krakai Miklós kanonok. 1320-ben már halott, de XXII. János pápának ugyanezen évben kelt levele emliti, hogy akkor volt kanonok, midőn Váradnak nem vala főpásztora, ez pedig 1317-ben, Imre püspök halála után történt.*
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 469. l.
János olvasó-kanonok, ki ez állásra az éneklő-kanonokságról emelkedett Csanád prépost előléptetése után. 1318-tól 1333-ig majd minden évben találkozunk nevével,* de különösen 1329-ben. Ez évben, ugy látszik, hogy már Ivánka püspök halála után a váradi káptalan perbe bonyolodott a nevezett püspök unokaöcscsével, Mátyással ennek több rendbeli hatalmaskodásai miatt. Végre jámbor férfiak közbenjárásával egyezségre léptek oly formán, hogy ha János olvasó-kanonok ünnepélyes esküt tesz arra, hogy ama darab föld, mely Várad közelében Megyes és Ősi közt esett s e per egyik tárgyát képezé, – a káptalant illeti: Mátyás mester e földet a káptalannak visszabocsátani, sőt annak használatáért kártéritést is adni tartozik oly összegben, amennyit ugyancsak János olvasó-kanonok szintén eskü alatt megállapit; más oldalról Mátyás mester kötelezé magát, hogy tizenkét nemes férfiu esküjével igazolni fogja, hogy azon vád ellenében mintha a káptalan egyik megyesi jobbágyát nyillal megsebesitette s annak ingóságait elhurczoltatta volna, – ártatlan. Ez egyezséget Péter várad-előhegyi prépost és konventje irásba is foglalá; de hogy lett-e foganatja? arról hallgatnak történeti emlékeink.*
Nagy I.: Anjoukori okmánytár. I. 457. és II. 275. ll. – Zichy-okmánytár: I. 167. 226. 309. 385. 413. és 416. ll. – Bölöni-, Kállay-, Vay-családok levéltárai.
Az oklevél kelt «in festo s. Marić Magdalenć» 1329. Eredeti, hártya. Váradi székeskáptalani levéltár. 406. F.
Különben János olvasó-kanonokságának mind kezdetét, mind végét egy-egy nevezetes egyházi mozzanat határolja. 1316-ban vette 68kezdetét a megüresedett egyházi javadalmak adóztatása oly módon, hogy az üres javadalom évi jövedelmének fele a pápai kincstárba folyt be. Megüresedett a váradi olvasó-kanonokság is s évi jövedelme 18 finom ezüst márkára becsülteték,* ami kétségkivül jelentékeny összeg volt oly korban, midőn egy márkáért, mint fentebb láttuk, egy kétkerekü s meleg vizen állott, tehát télen is örlő malomnak felét lehetett megvásárlani.
Item vacavit semel Lectoria Varadiensis, cuius fructus ascendebant ad summam XVIII marcharum fini argenti.» Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 455. l.
Kanonoksága végén, 1332-ben pedig szedni kezdék az ugynevezett pápai tizedeket, s János kanonok mindjárt az első évben 5 márka, 8 garas és 5 denár tizedet fizetett, mely összeg legalább is 50 márka jövedelemnek, tehát az előbb emlitett 18 márkánál sokkal többnek felel meg; de az olvasóság és kanonokság, mint láttuk, két külön javadalmat képezett s mig a 18 márka kétségkivül csak az olvasóság évi jövedelmét jelezé,* az 5 márka mind az olvasói, mind a kanonoki jövedelem tizedét képezé, sőt az utóbbi összeg fizetéséhez hozzá járult János kanonok öcscse, Egyed is, ki valamely javadalomnak szintén birtokában volt.*
Item vacavit semel Lectoria Varadiensis, cuius fructus ascendebant ad summam XVIII marcharum fini argenti.» Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 455. l.
«dominus Johannes Lector Ecclesić Waradiensis cum nepote suo, videlicet magistro Egidio solverunt V. marcas grossorum et VIII. grossos et V. denarios pro decimis primi anni, et hoc tam ratione Lectoratus, quam ratione Canonić.» Alább pedig a második év tizedjegyzékében: «Johannes lector bonć memorić II. marcas pro lectoratu suo.» Vatikáni t. levéltár: Rationes collectorić Polonić et Hungarić 1317. 1332–1337. 41. és 42. levél.
János olvasó-kanonok 1333. junius 27-én még életben van, de az ugyanezen évnek ugy látszik második felében készült pápai tizedjegyzékekben már mint «boldog emlékezetü» fordul elő s neve után is csak félévi tized: 2 márka van feljegyezve.*
«dominus Johannes Lector Ecclesić Waradiensis cum nepote suo, videlicet magistro Egidio solverunt V. marcas grossorum et VIII. grossos et V. denarios pro decimis primi anni, et hoc tam ratione Lectoratus, quam ratione Canonić.» Alább pedig a második év tizedjegyzékében: «Johannes lector bonć memorić II. marcas pro lectoratu suo.» Vatikáni t. levéltár: Rationes collectorić Polonić et Hungarić 1317. 1332–1337. 41. és 42. levél.
Jakab éneklő-kanonok 1318-ban.* Lehet, hogy a fentebbi őrkanonok s fokozatos előléptetés utján lőn János őr-kanonok utódja. A következő évben már hasztalan keressük a káptalan tagjai közt.
Nagy I.: Anjoukori okmánytár. I. 457. l.
Jakab őr-kanonok, szintén 1318-ban emlittetik s eszerént egyszerre két Jakab tagja volt a káptalannak, de hogy a kettő közöl melyik volt a régi s melyik az ujonnan jött? meg nem határozható. Annyi bizonyos, hogy Jakab őr-kanonok még 1335-ben is él s származására nézve Biharmegye egyik előkelő családjához tartozott. 1320 táján 69testvére, Leel mesterrel együtt zálogba adák Mártonteleke, más néven «Botkemene» birtokukat, mely Biharmegyében, a mai Leel-Ősi puszta közelében állt s hol a Becse-Gregor nemzetség birtokai s monostorai estenek. Valószinüleg Jakab kanonok is e nemzetségnek volt sarjadéka. Felmerülő adatok még igazolhatják, hogy azon Jakabok egyike vagy másika, kik a XIV-ik század közepén hazánkban püspöki méltóságot viseltek, az itt emlitett Jakabok közöl emelkedett fel. Feltünő végre, hogy bár Jakab őr-kanonok a hat évig szedett pápai tizedeknek végét is csaknem megéri, mindemellett a tizedjegyzékek nem emlitik nevét. 1318–1335.*
Adatok mint fentebb János olvasó-kanonoknál és Zichy-okmánytár: I. 180–181. ll. – 1335-re Gr. Vay-család levéltára.
Móricz kanonok. Javadalma, mielőtt azt elnyerte volna, az 1316–18-iki adóztatás alkalmával üresedett meg s évi jövedelme 16 márkára becsültetett.* 1322-ben ismét találkozunk vele; ekkor egyike volt azon kiküldötteknek, kik a fej- és jószágvesztésre itélt Lászlónak, Csobánka unokájának birtokait királyi parancsra megbecsülék.* 1318–1322.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 455. l.
Nagy I.: Anjoukori okmánytár. II. 33. l.
István váradi főesperes, de azon körülmény, hogy 1318-ban a köleséri főesperességnek, mint megüresedett javadalomnak fele jövedelme fejében 2 1/2 márkát kellett fizetnie, arra enged következtetnünk, hogy vagy e főesperességről lépett elő a váradira vagy hogy akkor nyerte a köleséri főesperességet s váradinak csupán azért neveztetik, mert mint a főesperesek mindnyájan, ugy ő is a püspöki székhelyen, Váradon lakott. Annyi bizonyos, hogy a köleséri főesperesség, melynek évi jövedelme a fentebbiek szerént 5 márka volt, összehasonlitva a 16 márkára becsült kanonoki javadalommal, nagyon jövedelmező nem vala. S minthogy a főesperesek jövedelme a hivek által fizetett tizedekből s a lelkészektől szedett székpénzből gyült össze, e jövedelem csekélysége arra mutat, hogy e főesperesi kerület nagy terjedelme mellett is kevésbbé gazdag része volt az egyházmegyének, amint azt egyéb adatok is igazolják. Az meg valószinü, hogy a következő két évtizedben előforduló István váradi prépostok egyike vagy másika ez István főesperessel egy személy. 1318.*
Fejér Gy.: Cod. dip1. VIII. 2. 121. l.
70Miklós áldozár, egyike azoknak, kikről a Chartularium megjegyzi, hogy ujabb időben ketten-ketten neveztettek ki egy-egy kanonoki javadalomra, kiket tehát ifjabb kanonokoknak nevezhetünk.* 1319.
Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 2. 121–123. ll. – Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 455. l.
Demeter kanonok; javadalmának évi jövedelme szintén 16 márka. 1319.*
Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 2. 121–123. ll. – Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 455. l.
Nobilis (Nemes?) János kanonok; de javadalmának évi jövedelme már csak 8 márka, és igy szintén azon kanonokok közöl való volt, kikről a Chartularium mondja, hogy ujabb időben egy javadalomra két kanonokot neveztek ki, kik javadalmasoknak neveztetének.* 1319.
Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 2. 121–123. ll. – Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 455. l.
András éneklő-kanonok 1319-ben, s valószinüleg ugyanaz, ki mint ilyen feltünik 1321-ben is, de már ekkor kiderül, hogy családi neve Bátori,* a későbbi budai prépost, majd Várad legjelesebb püspökeinek egyike.* 1319.*
Nagy I. gyüjteménye.
E munka I. kötete 171. s köv. ll.
Zichy-okmánytár: I. 167. l.
Tamás kanonok, szeghalmi főesperes, kit a káptalan mint hites bizonyságát 1319-ben kiküldött, hogy a Sartyvánveze nemzetségbeli Borsi Endre comes végrendeletét meghallgassa s a káptalan előtt irásbatétel végett tolmácsolja.*
Nagy I.: Anjoukori okmánytár. I. 497. l.
Péter karbeli pap s hitelyeshelyi jegyző, ki Szatmár városát Hedruh föld birtokába beiktatá. 1319.*
Szirmay A.: Szatmárvármegye esm. I. 148. l.
László karbeli al-szerpap, ki előtt Pál bán leánya leányi negyedét férjének, András mesternek vallá be, minthogy fia s leánya született tőle. 1319.*
Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 2. 240. l.
Pető, másutt Péter kanonok, kalotai főesperes. 1319-ben Lesi János király emberével beiktatá Istvánt, a Pázmányok ősét a biharmegyei Pósa, Som és Somogy birtokába,* de még ugyanazon évben más kiküldetésben is részt vett. Károly király értesülvén Benedek csanádi püspök által, hogy a biharmegyei Körösközben Wozfolva 71(Uzfalva) más néven Kekes a püspök unokaöcscseinek: Miklós, Tamás és Benedeknek, Arnold fiainak törvényes birtoka és hogy azt László, Lukácsnak fia álnokul, elhallgatva az igazságot adományoztatá magának: a király az ügy megvizsgálását Jakabra, saját káplányára s a váradi káptalan kiküldendő bizonyságára bizta. A káptalan Péter kalotai főesperest küldé ki. A vizsgálat alaposnak tünteté fel a panaszt s a váradi káptalan királya parancsára Benedek püspököt s öcscseit a nevezett birtokba még ugyanazon évben be is iktatá.* 1319.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: N. R. 950. 2. – Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 2. 210. l.
Károly király levele, mely kelt Temesvártt «feria quinta proxima ante Dominicam Reminiscere» (márcz. 1.) 1319. – 1451-ben Kekes Uzhaza prćdiummal Tóti Farkas Pál birtoka, ki azokat 200 ar. forintért eladja Garázda Jánosnak, kétségkivül a váradi várnagynak. Gyulafejérvári orsz. levéltár: Bihar. 3. 1. és 2. 23.
Mihály, Choka comes fia s valószinüleg közel állott ama Chukához, ki mint János fia s a történeti nevü Toldi nemzetség őse épen e korban (1322.) emlittetik.* Élénken emlékeztet továbbá azon Toldi Choka Jánosra, kit rokona, a biharmegyei származásu Csanád egri püspök egri kanonokságra s főesperességre emelt s kinek a pápa 1333-ban, midőn már Csanád Esztergom érseki székén ült, az érsekre való tekintetből esztergomi kanonokságot adományozott, megengedvén egyszersmind, hogy egri javadalmait is megtarthassa.* A pápa Choka comes fiáról, Mihályról is gondoskodék, 1320-ban váradi kanonokságot adományozván számára, ha épen üresedésben van vagy a legközelebb megüresedőt s utasitván a bihari s békesi –, továbbá, a szomszéd erdélyi egyházmegyéből a telegdi főespereseket, hogy e pápai intézkedésnek foganatot szerezzenek.* 1320.
Nagy I.: Anjoukori okmánytár. II. 25–26. ll. – Fejér Gy.: Codex dipl. IV. 3. 25–27. ll.
Theiner A.: Monumenta Hung. I. 594 és 468–469. ll.
Theiner A.: Monumenta Hung. I. 594 és 468–469. ll.
Pál, ki «kántor»-nak nevezteték. Károly király ajánlatára, de magának Pálnak érdemeiért is XXII. János pápa nevezé ki kanonoknak, de sajnos, hogy azon érdemeket nem érinti közelebbről; lehet azonban, hogy épen a király közvetlen szolgálatában szerzette azokat. 1320.*
Theiner A.: Monumenta Hung. I. 469. l.
Miklós a hasonnevü erdélyi vajda fia, a Krakai Miklós halálával megüresedett kanonoki javadalomra szintén a pápa nevezi ki, mint a pápai bulla megjegyzi, Károly király kérelmére 1320-ban.*
Theiner A.: Monumenta Hung. I. 469. l.
72Pál karbeli áldozár s oltárigazgató, de oltárának neve az illető oklevélből hiányzik. Mint káptalani kiküldött Károly király parancsára vizsgálatot tartott a szatmármegyei Mérgesden 1320-ban.*
Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 2. 291. 316. 310. 324. ll. és VIII. 3. 114. l. – V. ö. Wenzel G.: Árpádkori okmánytár. I. 329–330. ll.
János dékán s egyszersmind a Csanád prépost alapitotta Kiskáptalan első prépostja.* 1321.
Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 2. 291. 316. 310. 324. ll. és VIII. 3. 114. l. – V. ö. Wenzel G.: Árpádkori okmánytár. I. 329–330. ll.
Egyed 1321–22 ben karbeli áldozár, 1324-ben egyszersmind Szent-György oltárának igazgatója. Mint káptalani kiküldött több izben teljesitett birói vizsgálatot, határjárást stb.* 1321–1324.
Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 2. 291. 316. 310. 324. ll. és VIII. 3. 114. l. – V. ö. Wenzel G.: Árpádkori okmánytár. I. 329–330. ll.
Márton kanonok, ki Benczencz Biharmegye ispánjának özvegyét Ivánka váradi püspök parancsára a sárréti Tóti falu birtokába, melyei, hitbére fejében nyert meg, beiktatá.* 1322.
Nagy I.: Anjoukori okmánytár. II. 25. l. – Hazai okmánytár: VII. 319. l.
Mihály karbeli áldozár, ki Bán fiait Pelbártnak, Aladár fiának ellenében megidézte. 1323.* Dénes karbeli áldozár, mint káptalani kiküldött Zeleméri Mihály fiait a Mihálylaka birtokát illető ügyben Pelbárt, Aladár fia ellen megidézte.* 1323.
Zichy-okmánytár. I. 227–228. ll.
Zichy-okmánytár. I. 235–236. ll.
László karbeli áldozár 1324.*
Gr. Vay-család levéltára.
Miklós, Báthori András utódja az éneklő-kanonokságban, de csak rövid ideig. 1325–1329.*
1325-re Bölöni S. levéltára. – Nagy I.: Anjoukori okmánytár: II. 275. l. – Zichy-okmánytár: I. 309. l. – 1329-re Gr. Vay-család levéltára.
Pál kanonok. 1325-ben a székelyhidi s ér-olaszii vám ügyében tartott vizsgálatot, a következő évben pedig a szabolcsmegyei Fejértó határait járta s annak birtokába a Gutkeled nemzetségbeli Bereczk fiait, köztök András budai prépostot, utóbb váradi püspököt beiktatá.* 1325–1326.
Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 5. 162. l. – Nagy I.: Anjoukori okmánytár. II. 217. 230. ll.
De Matafatis Miklós egyházi jogtudor. A pápa gondoskodék számára kanonokságról s a kalocsai érseket, továbbá a székesfejérvári 73prépostot bizta meg, hogy e gondoskodásának érvényt szerezzenek.* 1328.
Theiner Á.: Monumenta Hung. 1. 521. l.
Márton békési főesperes, kanonok és dékán. Amaz emlitett birtokperben, mely egy részről a váradi káptalan, más részről Ivánka püspök öcscse, Mátyás közt folyt, Márton főesperes, mint különben is dékán szintén előfordul s az ő esküjétől is tették függővé ama peres föld birtoklását, mely Ősi, továbbá Kakucs, Szent-Mihály és Iklód határai közt esett. 1329.*
Váradi székeskáptalani levéltár: 406. F.
Benedek telegdi főesperes (Erdélyben) s egyszersmind váradi kanonok. Emlékét ama per tartotta fenn, mely az erdélyi püspök s a szász-sebesi kerület lelkészei közt folyt.* 1330.
Szeredai A.: Capitulum Ecclesiae Alb. Transil. 34. l.
Váradi András, Miklós fia. XXII. János pápa nevezte ki kanonokká, de javadalomhoz, bár a kinevezés Károly király ajánlatára történt, még két év mulva sem juthatott. Ekkor a pápa ujabban is kinevezi s megengedi, hogy négy lelkészi javadalmát, melyeket az esztergomi s egri egyházmegyékben birt, kanonoksága mellett megtarthassa.* 1330.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 531. 548–549. ll.
Tiba László. Neve élénken emlékeztet az ungmegyei Tiba falura s a régi egyházakban oly gazdag tibai völgyre; de hogy áll-e ezekkel összefüggésben? vagy tagja volt-e a Gutkeled nemzetségnek, melynek családfáján a Tiba név épen e korban ismételve is feltünik? oly kérdések, melyekre még csak további adatok nyujthatnak feleletet. Különben Tiba László szintén pápai bulla utján nyerte kanonoki kineveztetését, de amely két éven át csak puszta czim maradt. Szerencsésebb volt az erdélyi egyházmegyében, hol főesperességet nyert s mint ilyet nevezte ki őt ujolag a pápa 1332-ben váradi kanonoknak s a kinevezésbe most már a király is, mint ajánló, befoglaltaték, de hogy több eredménynyel-e, mint előbb? az bizonytalan.* 1330.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 531. 548–549. ll
István kanonok, és igy különböző személy a fentebb emlitett hasonnevü főesperestől. 1332-ben már halott s megüresedett kanonoki 74székétől 8 márkát, az évi jövedelem felét, fizettek be az apostoli kincstárba.*
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collectoriae Pol. et Hung. 1317. 1332–1337. 39. l.
Velik (?) Domokos. Ifjabb kanonok és Szent-Katalin oltárának igazgatója. A pápa nevezte ki, sőt néhány hét mulva egri kanonokságot adományozott számára, megengedvén egyszersmind, hogy váradi javadalmait is megtarthassa.* 1332.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 548–549. ll
Kolosvári Pál, Jakab fia. Szintén a pápa bullája avatta fel Szent-László káptalanának tagjává.* 1332.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 548–549. ll
Kálmán herczeg, Róbert-Károly király természetes fia. 1317 táján született s 1332-ben, tehát 15 éves korában, már mint váradi éneklő-kanonok tünik fel. A király elismerte fiául, 1332 őszén meg is látogatta Váradon,* s 1334-ben maga folyamodott a pápához, hogy Kálmánt törvénytelen születése akadályától mentené fel s engedje meg, hogy, noha csak huszonkét éves, az egyházi rendeket, még a magasabbakat is felvehesse. A pápa teljesité a kérelmet annál készségesebben, mert, mint levele mondja, Kálmán erényeivel kiengesztelte azt, mi születésében gyülöletes vala.* A pápa felmentvényének megérkezte után azonban kitünt, hogy a pápát tévesen értesiték, mert Kálmán még csak tizenhét éves, s ennélfogva nem akadt püspök, a ki őt felszentelte volna. Erre a király s maga Kálmán is ujabban folyamodtak a pápához, ekkor (1335-ben) már XII. Benedekhez, aki elődjénél nem kevesebb kegyelemmel válaszolt kérelmökre. De a pápa ez ujabb levele, mely Avignonban junius 24-én kelt, már nehezen találta Váradon Kálmánt, ki ugyanazon év szeptember 27-én már mint esztergomi prépost adta ki egyik levelét.* Váradi kanonokságától megvált, mert helye itt még 751335-ben üresnek mondatik,* a következő évből pedig már utódját is ismerjük, de az egyházi javadalmak összehalmozásának e korában megtartott prépostsága mellett egy másik javadalmat, melyet a székesfejérvári egyháznál birt. Később 1337-ben Győr püspöki székére emelkedett.*
A király «in octavis beati Michaëlis archangeli» (október 6.) 1332. Váradon keltezé egy levelét. Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 3. 673. l.
«Testimonio suffragante laudabili dilecto filio Colomanno, nato Carissimi in Christo filii nostri Caroli Regis Ungarie Illustris, quod ipse, sicut accepimus, gratiam a domino consecutus, geniture maculam, quam ex prohibita parentum contraxit copula, de ipso Rege coniugato genitus et soluta, probitate morum abstergit, claris recompensans virtutibus, quod in ipso ortus ademerat odiosus.» XXII. János pápa levele a váradi s csanádi püspökökhöz, kiket Kálmán felszentelésére felhatalmaz.» 1334. Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 595. l.
Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 4. 114-116. ll.
Gr. Vay-család levéltára.
1341 junius 16-iki tudósitás mondja róla, hogy Kálmán esztergomi javadalma püspökké szenteltetése után egy évig üresen állt. Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. Hung. C. N. 1710. folio 75. Ugyanitt 1341 febr. 20-iki feljegyzés emliti a székesfejérvári javadalom megüresedését «per promotionem et consecrationem domini Colomanni Episcopi Jaurinensis.» Már Fejér György megjegyezte, hogy azon Pál, Péter fia, kiről egy 1328-iki oklevél (Codex dipl. VIII. 3. 324 l.) mondja, hogy «Magister Domini Colomanni Ducis» e Kálmán herczegnek volt nevelője.
Váradi kanonoksága idejében a káptalan hiteles-helyi kiadványai rendesen oda teszik Kálmán neve elé a «dux» = herczeg jelzőt;* a vatikáni levéltár adataiban pedig azt találjuk róla feljegyezve, hogy pápai tized fejében 1332-ben 107 garast, a következő évben pedig 3 forintot fizetett, ami kétségkivül a tizedszedők szokatlan engedékenységére vall, mert az olvasó-kanonokra már 5 márkát = 20 forintot róttak ki.
Zichy-okmánytár: I. 385. 413. 416. ll. – Kálmán herczegről s győri püspöki pecsétjéről, mely az Anjouház liliomos czimerét tünteti fel, értekezett Luczenbacher János: Tudománytár. IV. 158–163 és V. 67–68. ll.
Nem lesz talán érdektelen még felemlitenünk, hogy Miklós pécsi püspököt (1346–1360) egykoru források szintén Nagy-Lajos király természetes testvérének nevezik;* Oláh Miklós érsek pedig azt irja róla, hogy sirja felett, mely a pécsi székesegyház északi kápolnájában állt, ő még látta azon szőrövet, melyet Miklós püspök testén hordozott s hallotta felőle a legendaszerű hagyományt, hogy nappal Isten igéjével táplálta hiveit, éjjel pedig kijárt az erdőre és hordott fát a szegényeknek.* Valóban ő is mint testvére, Kálmán «geniturae maculam... probitate morum abstergit».
Katona I.: Historia Crit. Regum. IX. 446. l. Ez állitásnak ellene mond ugyan Koller J.: Historia Episcopatus Quinqueecclesiarum. III. 11. l. de érvelése gyenge s az idézett, kétségtelen adatok ellenében épen nem állhat meg.
Bél M.: Adparatus ad historiam Hungariae. 16. l.
Kis-Tárkányi Fülöp kanonok, később éneklő, majd prépost. Ugy látszik, hogy 1332-ben lett kanonok, mert az ez évi tizedjegyzékek 76emlitik, hogy javadalmától 5 márkát fizettek, kétségkivül nem tized fejében, hanem mint üresedésben volt javadalmának fele jövedelmét.* 1332.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
Egyed, János olvasó-kanonok unokaöcscse, valószinüleg ugyanaz, ki a tizedszedés második s következő éveiben rendszerént 20 garas tizedet fizet, de hogy miféle javadalomtól? az nincs megjelölve. 1337–1341 évek közt már mint kanonok fordul elő.*
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
Gergely ifjabb kanonok, 1332-ben üreredésben volt javadalmától 6 márkát fizetett.*
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
Demeter kiskáptalani prépost, s egyszersmind kápolnaigazgató, de kápolnájának czime nincs megjelölve. Ez utóbinak jövedelmétől 20 garas tizedet fizetett.* 1332.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
Pál mester, orvos és főesperes. Kanonoksága s főesperességeért 2 márkát s 30 garast fizetett.* Csak ez egy adatunk van róla és igy meg nem határozható, hogy nem az a Pál mester-e, ki mint Kálmán herczeg nevelője ismeretes? 1332.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
Tamás kanonok, homorogi főesperes. Kanonokságáért 117 garas, főesperességeért 3 forint tizedet fizetett évenként.* 1332–1336.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
Meszesi Demeter váradi, zágrábi, budai kanonok s a váradi egyházmegyében egyik al-tizedszedő. Mindamellett tizedet adott ő maga is, mint más váradi, nem első rendü kanonok, évi 107 garast és 5 denárt. Később ó-budai prépost, majd váradi püspök.* 1332–1342.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
Jakab szeghalmi főesperes és Szent-Béla oltárának igazgatója, 1335-ben viselte a dékánságot is, melyért 1 1/2 márka tizedet fizetett; főesperességéért hol egy, hol csak fél márkát.* 1332–1339.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
László kanonok, ki mint egy század előtt Valerián éneklő-kanonok szintén a hatalmas Borsa nemzetségből származott. Atyja Lóránt erdélyi vajda, anyja Ivachyn bán leánya; atyai nagybátyja Kopasz nádor vala. De fényes származása nem tudta visszatartani a balsorsot, mely családjára nehezedett: atyja a III. Endre –, nagybátyja pedig az I. Károly király elleni pártütésben bukott el. László, fitestvérei közt a legifjabb, az egyházi pályára lépett s 1332-ben már mint váradi kanonokkal találkozunk vele. Utóbb viselte a káptalani dékánságot is s 771336-ban már mint egyszersmind gyulafejérvári kanonok s dobokai, majd telegdi főesperes tünik fel.
1337 január 20-án komoly napja volt. Édes anyja, ki mellette vonta meg magát, halálos betegen feküdt s kérte a váradi káptalant, hogy küldené hozzája bizonyságait, kik előtt végrendeletét bevallaná. A káptalan hat tagot külde ki kebeléből: Miklós békési és Jakab szeghalmi főesperest, továbbá Demeter budai éneklő-kanonokot; László dékánt Cyne Péter fiát, végre László al-olvasót és Egyedet. A végrendelet nem adott sok munkát: a haldokló édes anya csupán saját leányi negyedéről s anyja hozományáról s hitbéréről intézkedett, kedves fiainak: István, János és Lászlónak hagyományozván azokat.*
«quartam filialem suam ac dotem et res parafernales nobilis dominć matris suć de universis possessionibus prćdicti Iwachyni bani patris sui tam citra Danubium, quam ultra et... ubicunque existentibus... in signum specialis amoris... modo testamentario legasset et reliquisset... nobilibus viris, magistris Stephano, Johanni et Ladislao memorato, filiis suis carissimis.» A váradi káptalan kiadványa. Eredeti, hártya, függőpecséttel. Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: D. L. 3039.
László kanonok ezután még sokáig élt; két évtized mulva, 1357-ben is látjuk őt, de eddiglen ismeretes adataink szerént ekkor már utoljára.* 1332–1357.
Szeredai A.: Notitia Capituli ecclesiae Alb. Transilvaniae. 44. l. Családfája:
Barnabas de genere Borsa.; Tamás 1279.; János 1279.; Lóránt, erd. vajda, neje: Ivachin bán leánya, † 1297.; István, kir. főpohárnok † 1294.; Jakab, máskép Kopasz, főlovászmester, majd nádor. 1306–1316.; László, más néven: Vook.; Beke.; János, † 1304.; István.; János.; László váradi kanonok 1332–1357.; Péter.; János.; Miklós.; Bekch 1319.
Források a fentiebbeken kívül: Wenzel G.: Árpádkori uj okmánytár. XII. 251. 427. – X. 153. l. – Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 4. 239. l. – Nagy I.: Anjoukori okmánytár. I. 132. 522. l. – III. 275–276. ll. jegyz. – Hazai okmánytár: VII. 381. l. – Budai orsz. Levéltár kincst. oszt.: D. L. 3379.
László szintén előkelő biharmegyei család sarjadéka, mely a legtekintélyesebb nemzetségekkel, a Károlyiak, Chaakok, Széplakiak, Nagymihályiakkal stb. állt vérségi összeköttetésben. Atyja, Cyne Péter, 78birtokáról, a biharmegyei Olaszitól (Ér-Olaszi) irta magát. Testvére Marót, István vajda oldalán részt vőn a nápolyi hadjáratban s mint tordai főispán halt meg magtalanul. László 1332-ben s a pápai tizedszedés többi éveiben tünik fel mint váradi kanonok, ki 107 garas tizedet fizetett évenkint s minthogy valamely kápolna igazgatója is vala, ez utóbbitól 20 garast. 1337-ben kanonoktársa édes anyjának végrendeleténél. már mint dékán volt jelen, 1349-ben pedig mint homorogi főesperes vett részt egy családját érdeklő bonyodalmas perben. Utoljára 1351-ben van róla emlékezet.* 1332–1351.
Családfája:
Petrus dictus Cyne de Olazi 1319.; Beke 1319.; László vár. kanonok, főesperes 1332–1351.; Dubou 1325.; Marouth neje: Széplaki Margit † 1353–1354 közt.; Katalin Károlyi Miklósné 1350.; Leány Kereki Pósáné 1354.; Leány Darahi Chaakné 1354.; Mihály.; Miklós.; Domokos.; István.; András 154.; Domokos.
Források: Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 1332–1337. fol. 39. etc. – Nagy I.: Anjoukori okmánytár. I. 497. – II. 216. l. – Gr. Károlyi oklevéltár: I. 186. 224. ll. – Budai orsz. Levéltár kincst. oszt.: D. L. 3039. – Kállay-család levéltára. 1351. – Fejér Gy.: Codex dipl. IX. 2. 302. l.
Péter kanonok s bihari főesperes. Tizedfizetése jellegzi az eféle fizetésekben fokozatosan hanyatló buzgalmat. Kanonoki tizede rendszerént 107 garas 5 denár, de főesperesi tizede, mely elejéntén két márkára is felemelkedik, évről-évre alacsonyabb, az utolsó évben már 48 garasra sülyed.* 1332–1337.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
Pál kanonok, kalotai főesperes. Ez utóbbi javadalmáért rendszerént egy márkát fizetett évenként.* 1332–1337.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
Miklós dékán, de kápolna-, vagy oltárigazgató is vala. Dékáni tizede 1 1/2 márka; igazgatóságáé 1 forint.* 1332–1333.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
Móricz kanonok; lehet, hogy ugyanaz, ki 1318–1322. évek közt előfordult. Tizede: 1 1/2 márka és 20 garas, mely összeg 16 márka évi jövedelemnek felel meg. 1332–1335.*
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
Demeter kanonok. E nevet egyszerre négyen viselték a váradi káptalan tagjai között: egy kisprépost, egy al-tizedszedő, egy al-olvasó és e kanonok, ki 107 garas és 5 denár tizedet fizetett évenként.* 1332.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
79Magnus egyszerüen csak igy emlittetik, viselt tisztsége sincs megjelölve, de 107 garas s 5 denár tizede rendes kanonoki javadalomra mutat. Ezenfelül kápolnái és szőlei jövedelmétől 1 forintot fizetett.* 1332.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
János, ifjabb kanonok; tizede 63 1/2 garas, mely csakugyan egy fél kanonoki javadalomnak felel meg. Valamely csekély jövedelmü igazgatóságért is fizetett 5 garast.* 1332–1333.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
Domokos mester. Javadalma nincs megjelölve, de szintén ifjabb kanonok lehetett: tizede 60 garas.* 1332.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 39. s köv. ll.
Miklós, Szent-György vértanu prépostja s váradi kanonok. Mint ilyen emlittetik a Pray és Theiner által közlött töredékes tizedjegyzékekben, s ennélfogva Szent-György vértanunak e prépostságát a királyi könyvekbe is, mint várad-egyházmegyeit iktaták be, s ilyenül adományozzák ma is. Azonban a vatikáni tizedjegyzékek második évi folyamában ismét találkozunk Miklóssal, kinek neve mellől itt sem hiányzik, hogy Szent-György prépostja, de ott áll az is, hogy – Esztergomban,* hol ily prépostság, illetőleg társaskáptalan már a XIII-ik században csakugyan létezett.* Miklós prépost kanonokságaért 107 garas tizedet fizetett, szőleje és kápolnáiért pedig az első két évben 40–44-et. A többi évek tizedjegyzékei már nem emlitik. 1332.
«Nicolaus prćpositus">prćpositus Ecclesić Sancti Georgii Strigoniensis.» Folio 42.
Knauz Nándor: Monum. Strig- I. 452. 517. 535. 587. l.
Fekete Mihály, karbeli áldozár, fizetett 20 garast.* 1332.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. s köv. ll.
Chiclar Miklós, karbeli pap, első évben fizetett 16 garast; második évben, midőn neve már Chitlass-nak iratik, 28-at, s ugyanennyit a 3–4-ik évben is.* 1332–1335.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. s köv. ll.
István, karbeli áldozár; fizetett 14 garast; a második évben ugyanannyit, s ezenkivül még csak a 3-ik évben fordul elő 13 garassal.* 1332–1334.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. l.
Márton, karbeli «szegény» pap, s csakugyan valamennyi paptársa közt legkevesebbet, csupán 2 garast fizetett a tizedszedés más éveiben is.* 1332–1337.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. l.
Péter, szintén karbeli «szegény» pap, de az előbbeninél mégis 80valamivel gazdagabb, mert tized-fizetése: 3 garas, a 2-ik évben meg épen 4.* 1332–1333.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. l.
Miklós, áldozár, neve után több izben olvasható, hogy «deuthunicus», mi kétségkivül annyit jelent, mint «német»; legalább 1488-ban is előfordul «Frater Nicolaus praedicator Dewthunorum»,* mi bizonyosan németek lelkészét jelenti. Miklós évenként 5 garas tizedet fizetett.* 1332–1337.
Budapesti egyetemi könyvtár: 103. kézirati codex.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. s köv. ll.
Chulak Pál. Vezetéknevében aligha nem tollhiba van, de a vatikani kéziratban is igy áll; s egyéb sincs feljegyezve róla, mint, hogy áldozár volt s évenként 8 garast fizete.* 1332–1333.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. s köv. ll.
János «Capellanus S. Loyci» (Ludovici) többször, legalább az idézett jelzővel nem fordul elő. – Fizetett 6 garast.* 1332.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. s köv. ll.
János, a püspök káplánja; évi tizede 6–10 garas.* 1332–1337.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. s köv. ll.
Szádok karbeli áldozár; tizedfizetése 12–17 garas közt váltakozik.* 1332–1337.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. s köv. ll.
Ábrahám szintén karbeli áldozár, később a püspök káplánja. Hol 5, hol 10 garast fizetett.* 1332–1337.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. s köv. ll.
Miklós, kinek neve «Socia» (?) ily jelzővel fordul elő a tizedszedés két utolsó évében is, s rendesen 16 garast fizetett.* 1332–1337.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. s köv. ll.
Kelemen karbeli; fizetett 10 garast, később rendesen 14-et. Neve mellett egyszer «de villa», máskor «S. Mariae» áll, mi talán azt jelenti, hogy Mária falvából (Biharmegyében: Kis- és Nagy-Marja) való volt.* 1332–1335.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. s köv. ll.
Balás, Péter bihari főesperes papja; majd 4 majd 5 garast fizetett.* 1332–1335.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. s köv. ll.
István, az olvasó-kanonok káplánja; ez egyszer fordul elő 3 garas tizedfizetéssel, ha csak ismét ő nem lesz azon István, ki a tizedfizetés a 2- s 3-ik évében egyszerüen karbeli papnak neveztetik, és szintén 3 garast fizet.* 1332.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. s köv. ll.
János, az őr-kanonok papja; fizetett 8 garast; de a tizedszedés utolsó évében már mást találunk hivatalában.* 1332–1336.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. s köv. ll.
81Egyed, karbeli áldozár; 10 garast fizetett. S ha ő az az Egyed, ki 1333-ban igazgatóságaért 10 garast fizete, akkor valamely oltár vagy szőlő birtokában is lehetett. 1337-ben már «vén pap» s akkor is fizet 10 garast.* 1332–1337.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. s köv. ll.
Claviger: «Ecclesić Thesaurarius, dignitas ecclesiastica. 1333. Halvardus claviger sive custos Ecclesiae Upsaliensis.» Du Gange: Glossarium. II. 384. l.
Rationes collectorić: 1332–1337. 40. l.
Dénes áldozár; többször előfordul 6 garas tizedfizetéssel; később karbeli lesz és ekkor 12 garast fizet.* 1332–1337.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. Polon. et Hung. 1332–1337. 40. s köv. ll.
Jakab, Jakab szeghalmi főesperes káplánja; tizedfizetése 5 garas. A 2-ik évben már egyszerűen karbeli pap s fizet ugyanennyit.* 1332–1333.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. Polon. et Hung. 1332–1337. 40. s köv. ll.
Jakab éneklő (succentor);* tekintélyesebb jövedelmü állása lehetett, mert évenként 18 garas tizedet adott, az utolsó években pedig már épen 28-at.* 1332–1337.
«Cantorum duo sunt in arte musica genera: Prćcentor scilicet et Succentor. Prćcentor vocem prćmittit in cantu, Succentor canendo subsequenter respondet.» Du Gange: Glossarium. VI. 423.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 1332–1337. 40. s köv. ll.
Márk, karbeli áldozár; tizedfizetése csak 1 garas, de alkalmasint tollhibából, mert neve mellől hiányzik a «szegény» jelző, holott azt különben jobban megérdemelte volna emlitett társainál.* 1332.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 1332–1337. 40. s köv. ll.
Miklós, István néhai prépost öcscse; mindemellett szegény lehetett, mert csak 2 garast fizetett. Később ugy látszik karbeli lőn.* 1332.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 1332–1337. 40. s köv. ll.
Lukács, al-őr (kanonok) s fizette körül-belül felét annak, mint egy rendes kanonok fizetni szokott, tudniillik 50 garast. 1335-ben is előfordul ugyanoly összeggel.* 1332–1335.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 1332–1337. 40. s köv. ll.
Pál, kinek neve «Daemon». (Ördög). Neve mellett szintén csak 1 garas tizedfizetés áll, s a többi években sem sokkal több.* 1332–1335.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 1332–1337. 40. s köv. ll.
Mihály, karbeli áldozár, évenként 12 garast fizetett.* 1333.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 1332–1337. 40. s köv. ll.
Mihály, áldozár, 20 garast fizetett «de vicariatu suo». 1333.*
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 1332–1337. 40. s köv. ll.
82Péter, kinek neve «Caycar» mondja a tizedjegyzék. Fizetett 8 garast.* 1333.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. Polon. Et Hung. 1332–1337. 40. s köv. ll.
Lőrincz, karbeli áldozár; neve után 1335-ben az van irva, hogy az olvasó kanonok urnak ügyvivője (procurator), tizedfizetése pedig 13 garas;* ennélfogva nehezen lesz egy személy a fentebbi Lőrinczczel, ki «claviger»-nek neveztetik. 1333–1335.
Erdélyi muzeumi kézirattár: Gr. Kemény J. gyüjt. – Vatikáni titkos levéltár: Rationes Collect. Polonić et. Hung. 1332–1337. 42. s köv. ll.
János, karbeli áldozár; aligha azonositható a fentebbi Jánosok bármelyikével is. Tizede 2 garas.* 1333.
Erdélyi muzeumi kézirattár: Gr. Kemény J. gyüjt. – Vatikáni titkos levéltár: Rationes Collect. Polonić et. Hung. 1332–1337. 42. s köv. ll.
Péter, karbeli áldozár, különböző fentebbi «szegény» kartársától. Ez is 4 garast fizetett, de a tizedszedés vége felé már csak kettőt.* 1333.
Erdélyi muzeumi kézirattár: Gr. Kemény J. gyüjt. – Vatikáni titkos levéltár: Rationes Collect. Polonić et. Hung. 1332–1337. 42. s köv. ll.
Illés, áldozár; 3 garast fizetett.* 1333.
Vatikáni titkos levéltár: Rationes Collect. Polon. et. Hung. 1332–1337. 42. s köv. ll.
Balás; áldozár; tizede 4 garas. 1335-ben már mint Kálmán herczeg káplánja is emlittetik, de sorsa ez uj állásában sem lehetett fényes, mert ekkor még kevesebbet: 3 – később már csak 2 garast fizetett.* 1333.
Vatikáni titkos levéltár: Rationes Collect. Polon. et. Hung. 1332–1337. 42. s köv. ll.
János, áldozár; tizede 12 garas.* 1333.
Vatikáni titkos levéltár: Rationes Collect. Polon. et. Hung. 1332–1337. 42. s köv. ll.
Domokos, áldozár; 2 garast fizetett, 1334-ben is csak annyit.* 1333–1334.
Vatikáni titkos levéltár: Rationes Collect. Polon. et. Hung. 1332–1337. 42. s köv. ll.
Márk áldozár, püspök ő kegyelme káplánya; tizede 10 garas.* Valószinüleg a föntebbi Márk, csakhogy ott kimaradt neve mellől a káplány szó. 1333.
Vatikáni titkos levéltár: Rationes Collect. Polon. et. Hung. 1332–1337. 42. s köv. ll.
Péter, köleséri főesperes. Főesperességeért 1/2 márkát fizetett.* Ezentul végleg eltünik. 1333.
Vatikáni titkos levéltár: Rationes Collect. Polon. et. Hung. 1332–1337. 42. s köv. ll.
Domokos mester, ifjabb kanonok 20 garast fizetett.* Mindemellett nem lehetetlen, hogy a föntebbi, kinek fizetése számában talán tollhiba van. 1333.
Vatikáni titkos levéltár: Rationes Collect. Polon. et. Hung. 1332–1337. 42. s köv. ll.
Márton mester igazgatóságaért két évre 1 forintot fizetett. 1335-ben is ugyanannyit.* 1333–1335.
Vatikáni titkos levéltár: Rationes Collect. Polon. et. Hung. 1332–1337. 42. s köv. ll.
Miklós, Vasamrari (?) Miklós fia. A pápa nevezte ki kanonokká, 83megengedvén egyszersmind, hogy egri kanonokságát, főesperességét s valamely igazgatói javadalmát is megtarthassa.* 1334.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 594–595. ll.
Miklós, békási főesperes és Szent-Gergely vértanu oltárának igazgatója; főesperessége, továbbá szőlei s kápolnáiért 9 forintot fizetett. Életben van 1337-ben is.* 1334–1337.
Rationes Collect. – Budai orsz. Levéltár kincst. oszt.: D. L. 3039.
Bálint, Péter bihari főesperes öcscse; 20 garast fizetett, 1335-ben pedig ismét ugyanannyit – mint a jegyzőkönyv mondja – szőleje s kápolnáiért.* 1334–1335.
Rationes Collect. 1332–1337. 45. l.
András, karbeli áldozár; 3 garast fizetett.* 1334.
Rationes Collect. 1332–1337. 45. l.
János, karbeli áldozár; a fizetés összege: 20 garas, arra mutat; hogy uj egyéniségnek tartsuk.* 1334.
Rationes Collect. 1332–1337. 45. l.
Gergely karbeli áldozár; három évben egymásután 3 garast fizetett, a negyedik évben már hallgatnak róla jegyzékeink.* 1334–1336.
Rationes Collect. 1332–1337. 45. l.
Balás, karbeli áldozár és Szent-Anna oltárának igazgatója. Tizede 8 garas.* Valószinü, hogy a föntebbi két Balás valamelyike nyerte az előléptetést. 1334.
Rationes Collect. 1332–1337. 45. l.
Péter áldozár, a prépost káplánja; talán a fentebbi Caycar? Fizetett 8 garast.* 1334.
Rationes Collect. 1332–1337. 45. l.
Miklós, karbeli áldozár; tizede 3 garas; 1336-ban 4.* 1334–1336.
Rationes Collect. 1332–1337. 45. l.
László mester, 1335-ben lett olvasó-kanonok, midőn csak 1/2 márka tizedet fizetett.* A tizedjegyzékekben többször nem fordul elő; de okleveleink 1348-ig gyakran emlitik.* 1335–1348.
Rationes Collect. 1332–1337. 45. l.
Budai orsz. Levéltár kincst. oszt.: D. L. 1131–3039. 3877. – Monial-Poson. 41. 15. – Zichy-okmánytár: I. 604. l. – Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 4. 663. l. – Békésmegyei oklevéltár. 7. l. – 1335-re 1340-re. G. Vay-család levéltára. – 1338-ra Kállay-család levéltára. – 1343-ra Gr. Teleky-család levéltára. – 1344-re Leleszi orsz. Levéltár. – 1346-ra Gyulafejérvári orsz. Levéltár. – 1348-ban «lectoratus vacat» Br. Vesselényi-család levéltára.
Demeter mester al-olvasó. Tizede egy forint, de utóbb annak csak fele.* 1335–1336.
Rationes Collect. 1332–1337. 45. l.
Tamás, dékán (eléggé feltünőleg a fentebbi Jakab szeghalmi főesperes is fizet a dekánságért) fizet 2 1/2 márkát.* 1335.
Rationes Collect. 1332–1337. 45. l.
84János áldozár, Dénes testvére; fizet 20 garast.* 1335.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 45. s köv. ll.
Péter, áldozár, kinek neve «S. Péter» csak 4 garast fizetett.* 1335.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 45. s köv. ll.
Bálint áldozár, különböző az előbbenitől s csupán egyszer fordul elő 3 garassal.* 1335.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 45. s köv. ll.
Dénes, áldozár, Szent-Jakab (oltárának?) igazgatója; lehet azonban, hogy a föntebbi áldozár. Évenként 6 garast fizetett; 1337-ben 12 garas áll ugyan neve mellett, de ez valószinüleg 2 évre szól.* 1335–1337.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 45. s köv. ll.
István áldozár, Szent-László oltárának papja, egyszer 14, másszor meg 15 garast fizetett.* 1335.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 45. s köv. ll.
Miklós, áldozár, karbeli; egyszer fordul elő 4 garassal.* 1335.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 45. s köv. ll.
Márton, kinek neve «Sugar» (Súgár?), áldozár; tizede 2 garas.* 1336.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 45. s köv. ll.
Benedek mester, kétségkivül kanonok, mert mint a káptalan tekintélyesebb tagjai, ő is egy káplánynyal rendelkezett.* 1336.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 45. s köv. ll.
Jakab, Benedek mester káplánya. Tizede 3 garas.* 1336.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 45. s köv. ll.
Jakab, al-őr, a fentebbi Lukács utódja. Huszonhét garast fizetett, de a tizedszedés utolsó évében már eltünik.* 1336.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 45. s köv. ll.
Mihály, áldozár, tizede 12 garas.* 1336.
Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. 45. s köv. ll.
István, kanonok, ki a király emberével Olaszi és Tolcsva zemplénvármegyei birtokok határait járta.* 1336.
Nagy I.: Anjoukori okmánytár. III. 240. l.
János, áldozár, néhai István prépost káplánya; hat garast fizetett.* 1337.
Rationes Collect. 47. l.
Domokos áldozár, az őr-kanonok káplánya; tizede 4garas.* 1337.
Rationes Collect. 47. l.
Miklós, János fia, áldozár; 3 garast fizetett.* 1337.
Rationes Collect. 47. l.
Miklós, áldozár, kinek neve «Tor» (Tar?); 3 garast fizetett.* 1337.
Rationes Collect. 47. l.
Miklós, köleséri főesperes; 1/2 márkát fizetett.* 1337.
Rationes Collect. 47. l.
Mihály, al-őr, tizede 50 garas;* mint élőt emliti, egy 1314-iki oklevél is, melyből kitünik, hogy a szőlősi kusztosz-malmot nemcsak az őr-, hanem az al-őrkanonok is birta.* 1337–1344.
Rationes Collect. 47. l.
Kereszturi J.: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 158. és 145. ll.
Gergely, kanonok s egyszersmind kiskáptalani prépost.* 1338.
Kereszturi J.: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 158. és 145. ll.
85Péter, őr-kanonok, emliti már egy 1336-iki oklevél, de itt a kelet évszámában hiba lehet, mert egy más, eredeti oklevél szerént még 1337-ben is ugyanaz a Jakab az őr-kanonok, ki 1335-ben s az előző években. Péter őr-kanonoksága biztosan az 1338–1342. évekre tehető.*
Kereszturi J.: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 146. l. – Zichy-okmánytár: I. 604. l. – Békésmegyei oklevéltár: 7. l. – 1340-re Gr. Vay-család levéltára.
Péter, karbeli áldozár.* 1338.
Erdélyi muzeumi könyvtár: Kemény gyüjt.
László, al-olvasó, a fennevezett Jakab szeghalmi főesperessel együtt hitelesitői valának egy Váradon kelt, felette érdekes végrendeletnek, mely mig egyrészt Várad középkori lakosainak lelkületével ismertet meg bennünket, másrészt e város több egyházi nevezetességének emlékét őrzötte meg számunkra. A végrendelet irásba foglalója valószinüleg maga László, ki mint al-olvasó különben is a tollnak férfia volt; de 1341-ben, midőn Báthori András püspök e végrendeletet átirta s megerősité, már mint néhai emlittetik.* 1339.
Kereszturi J.: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 149. l.
Fülöp karbeli.* 1339–1341.
Ifj. Bölöni S. levéltára.
János, áldozár, ki Gyügyei László király emberével a szatmármegyei Szárazberek és Sima helységeket felosztá s azok negyedébe Tamás erdélyi vajdát beiktatá.* 1339.
Szirmay A.: Szatmárvármegye esm. II. 279. l.
János mester, kanonok s fejérvári főesperes.* 1340.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: Monial. Poson. 61. 8. D. L. 3297.
László, budai olvasó-kanonok, kit Báthori András püspök budai prépost korában kedvelt meg s bizalmára érdemesitett. Midőn Báthori püspök lett, László kanonokot Váradra hozá s itt püspöki helynökévé tette. Ugyancsak László kanonok volt az, ki a Báthori püspök alapitotta várad-velenczei klastromba Szent-Klára apáczáit bevezeté. 1344-ben még mindig püspöki helynök, de egyszersmind kiskáptalani prépost.* 1340.
Gánóczy A.: Episcopi Varad. I. 178. s köv. ll. – Gyulafejérvári orsz. levéltár: Bihar. 2. 22. – Lásd alább: sz. Mária kisebb egyházának káptalana.
Péter, karbeli áldozár. Emlités van róla már 1341-ben; négy 86évvel később a király emberének társaságában Surányi Jánost és fiát törvénybe idézte.* 1341–1345.
Kállay-levéltár. – Zichy-okmánytár: II. 150. l.
László kanonok.* 1341.
Ifj. Bölöni S. levéltára.
László kanonok, békési főesperes, ki Ujlaki András király emberével megosztoztatá a Káta nemzetség tagjait s ezek közt János, nógrádi főesperest Malomszeg és Ősi Várad-melléki birtokaikon. Egy ideig István, csanádi püspöknek helynöke és ügyvivője is volt, mig a püspök Avignonban tartózkodék; de ügyvivőségével a püspök épen nem vala megelégedve, sőt sulyos vádakkal lépett fel ellene. Igazolhatta-e magát? arra eddiglen nincs adatunk.* 1341–1344.
Fejér Gy.: Codex dipl. VIII. 7. 328. s köv. ll. – Theiner Á.: Monum. Hung. I. 673–674. ll.
Miklós, karbeli áldozár; Dezsővel, Lukács fiával, mint király emberével Nagy-Csomaköz és Vár-Csomaköz határait járta.* 1341–1343.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 148. és 157. ll.
Simon, karbeli áldozár.* 1342.
Br. Vesselényi-család levéltára.
Viganti Benedek, olvasó-kanonok, de a körülmények oda mutatnak, hogy elejéntén nem váradi, hanem budai olvasó-kanonok, s ugyanaz, ki 1347-től kezdve 1358-ig mint Demeter, váradi püspök helynöke többször emlittetik. Azonban a váradi olvasó-kanonokság 1348-ben megüresedett, s a következő évből van egy oklevelünk, melyen már Benedek mint váradi olvasó-kanonok szerepel, s mely oklevélből azt is megtudjuk, hogy atyja Viganti István volt, testvérei pedig Miklós és László, továbbá, hogy a Dunántul ősi birtokaik valának, nevezetesen Zalamegyében Vigant egészen s Kopolch részben, melyeket Pál, a királyné udvarbirája, jogtalanul elfoglalt s Olivérnek, szintén a királyné tárnokmesterének eladott volt; de az utóbbi «nehogy becsülete csorbát, vagy lelke kárt valljon» a Vigantiaknak önkényt visszaadott. Alig szenvedhet kétséget, hogy Viganti Benedek az az olvasó-kanonok, kiről a Chartularium följegyzé, mint nem rég történt dolgot, hogy a székesegyházban a Szentlélek oltárának egyik igazgatóságát alapitá.* 1342–1367.
«cum possessio Viganth et possessionaria portio in possessione Kopolch habita in Comitatu de Zala existens vici discreti magistri Benedicti lectoris Ecclesić nostrć et fratrum suorum, videlicet Nicolai et Ladislai filiorum Stephani de eadem Vyganth, ad ipsos iure hćreditarić successionis pertinentes ab eisdem minus debite... extiterint alienatć» etc. 1349. A váradi káptalan kiadványa. Nagy I. közleménye; eredetije Sopronrvárm. levéltárában. – Hazai okmánytár: IV. 175. l. – Károlyi-oklevéltár: I. 234. l. – Békésmegyei oklevéltár: 13. l. – Zichy-okmánytár: III. 127. l. – Fejér Gy.: Codex dipl. IX. 3. 606 és IX. 484. ll.- Budai orsz. Ievéltár kincst. oszt.: N. R. 830. 5. és D. L. 4375.
87Boniohannes de Campello, VI. Kelemen káplánya, kit ugyancsak a pápa nevezett ki váradi kanonoknak, megengedvén egyszersmind, hogy csanádi kanonokságát s az aradi főesperességet is megtarthassa; 1345~ben sebesi főesperes, a következő évben pécsi kanonokságot is nyer; 1348-ban bosznyai püspök. Utóbb olaszhoni püspök s mint ilyen hazánkba küldött apostoli követ.* 1342–1348.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 649. 713. 742. 767. és II. 18. 22. stb. ll. – Vatikáni t. levéltár: Rationes Collect. Polon. et Hung. 1344–1359. folio 119. – Koller J.: Episcopatus Quinqueecclesiarium. III. 65. l. – Neve valószinüleg: Johannes Bon, mert Theiner: I. 767. l. egyszerüen «Johannes episcopus Bosnensis».
Gergely őr-kanonok. Azon körülmény, hogy Őrszigete nevü birtok miatt Miklós bánnal, István fiával pert folytatott, arra utasit, hogy birtokos családaink egyikének sarját keressük benne.* Váradon 1343-ban tünik fel először s a következő évben, mint a váradi püspök birtokjogainak egyik őre, jelen van, midőn Péter kanonok, a csanádi káptalan bizonysága, az Apáti, Váraskeszi és Fekete-Bátor közt eső 88Chanakeszi határait járta. Ezután másfél évtizeden át tagja a káptalannak, mely időközből tudomámyosságának épen ugy; mint a legmagasabb helyről iránta nyilvánuló bizalomnak jeleivel is találkozunk. A király káplánya, 1355-ben a királyi tanács tagja s az ország első egyházi méltóságai és zászlós urai társaságában jelen van a legfontosabb ügyek tárgyalásánál; midőn pedig három évvel utóbb, 1358 február 18-án Nagy-Lajos király a velenczei köztársasággal Zárában békét köt, e béke létrejövetelének egyik eszköze s tanuja Gergely, váradi őr-kanonok. Ez utóbbi két alkalommal értesülünk arról is, hogy Gergely egyházi jogtudori rangot is viselt. Váradon 1359. május, 7-én találjuk utoljára, de még ugyanazon évben feltünik egy Gergely csanádi püspök, aki, ha figyelembe veszszük a fentebb mondottakat s a Chartularium ama nyilatkozatát, hogy Gergely őr-kanonok, ki csanádi püspök lett, a váradi székesegyházban Szent-Gergely igazgatóságának egy szőlőt hagyományozott,* alig kételkedhetünk, hogy e püspök nem más, mint az itt bemutatott Gergely őr-kanonok.* 1343–1359.
«Nos Nicolaus Konth Regni Hungarie Palatinus et Judex Comanorum memorie commendamus, quod nos duas partes quorumdam Judiciorum sex marcarum, in quibus dominus Nicolaus, filius Stephani (Lendvay) quondam banus in facto cuiusdam possessionis Ewrzygete vocate contra dominum Gregorium, custodem ecclesie Waradiensis ante litis ingressum deponendorum convictus extiterat coram nobis; denique eodem Nicolao Bano divina vocante clemencia medio tempore sublato ex hoc medio tam ipse causa dicte possessionis Ewrzygete, quam prescriptis judiciis sez marcarum in magistros Stephanum et Johannem filios ipsius Nicolai Bani rite et legitime condescendentibus ad peticionem eorundem per ipsos nobis porrectam eisdem in toto relaxantes, residuam vero tertiam partem dictarum sex marcarum predicto domino Gregorio custodi, ipsorum adversario plene persolverunt et integre coram nobis. Super quibus quidem duabus partibus pos, in tercia vero parte idem dominus Gregorius custos premissarum sex marcarum reddidimus et commisimus expeditos vigore presencium mediante Datum Bude feria 3a proxime post festum invencionis s. crucis (május 7.); Anno domini M. CCC. Lmo nono.» Eredeti, papir, hátpecsét nyoma. Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: N. R. 1538. 66.
«Magistratus sancti Gregorii sine ara, cui Gregorius, olim custos ecclesić nostrć, tandem episcopus chanadiensis legavit unam vineam.» Batthyány-codex: I. 39. rubr. – Leges eccl. III. 246. l. de itt hibásan «sive aram».
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: Monial Poson. 61. 10. – Paulini Kápolna. 3. 3. – D. L. 3877. – Monial Poson. 41. 15. – N. R. 830. 5. – D. L. 4375. – Hazai okmánytár: III. 150. l. – IV. 175. – Károlyi-oklevéltár: I. 234. l. – Békésmegyei oklevéltár: 13. l. – Zichy-okmánytár: III. 127. l. – Fejér Gy.: Codex dipl. IV. 2. 562. l. – Magyar dipl. emlékek az Anjoukorból: II. 505. l.
László néhai Zekersi (?) László fia. Bullás.* 1343.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 653. l.
Pal, karbeli áldozár, ki a király emberével a beregmegyei Márk és Surányon járt, hogy a «jámbor férfiak», mint békéltetők müködéséről jelentést tegyen.* 1343.
Zichy-okmánytár: II. 86. és 88. ll.
Ábrahám, karbeli klerikus, s az 1341. évnél emlitett Miklós áldozárral együtt Beregmegyébe mentek, hogy a király embereinek jelenlétében Bogi Jánostól esküt vegyenek.* 1343.
Károlyi-oklevéltár: I. 157. l.
László mester, kanonok, szeghalmi főesperes. Emlités van Kenyérsütő («Farnarius seu Pistor») Ferencz jobbágyáról, ki nem 89mint főesperesnek, hanem mint magán birtokosnak lehetett jobbágya.* 1343.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: Monial Poson. 61. 10.
Gál, Benedek fia, pécsi kanonok, de a pápa váradi kanonokságot is adományozott számára.* 1344.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 662. 657. 670.
Gergely, Endre fia, kanonok. VI. Kelemen pápa megbizta, hogy az ungi főesperessel István csanádi püspök számára ennek papjaitól szeretet-adományt («caritativum subsidium») gyüjtsenek.* Ha neve mellett ott volna, hogy őr-kanonok, lehetne a fentebbi Gergely. 1344.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 662. 657. 670.
Benedek, Folkosi Illés fia, plebános a veszprémi megyében s a pápa épen a veszprémi püspöknek hagyja meg, hogy gondoskodjék számára kanonokságról Váradon.* 1344.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 662. 657. 670.
László kanonok.* 1344.
Kállay-család levéltára.
Jakab éneklő (succentor) 1344., de ugyanezen évben már halott.*
Kállay-család levéltára.
László áldozár, ifjabb kanonok, Szent-András apostol kápolnájának igazgatója. Az ujonnan alapitott várad-velenczei apáczaklastrom iránt élénken érdeklődött s annak megszilárdulását szintén törekedett előmozditani. Váradi szőlejét, melyet Tarnuk Mihálytól vásárolt, e klastromnak ajándékozá, s mint a klastrom ügyvivője annak érdekében működött.* 1344–1348.
Kereszturi J.: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 161. 167. ll. – Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: Monial. Poson. 41. 15.
László, Mátyás fia, Szent-Kozma és Demjén oltárának igazgatója. Semmi jele, hogy idegen lett volna, de ha magyar volt, akkor hamvai távol nyugosznak a hazától: Romában halt el.* 1344.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 682. l.
János karbeli áldozár s kiskáptalani kanonok; emlités van róla 1344–1346. évek közt.*
Leleszi orsz. Levéltár. – Kállay-család levéltára.
Miklós karbeli áldozár 1344–1346.*
Leleszi orsz. Levéltár. – Kállay-család levéltára.
Bálint karbeli áldozár, mint a káptalan bizonysága kiküldetett a király emberével, hogy tudakoznák ki: vajjon a zemplénmegyei Nagymihály csakugyan ősi birtoka-e a Nagymihályi nemeseknek? és tudakozódának 90öt vármegyében, találtanak pedig aközben Szatmártt «az Minores szerzetből való Barátok közt» egyet, ki mindnyájoknál vénebb vala, s aki bizonynyal állitja, hogy ő a kegyetlen tatárok jövetele (melyik jövetele?) előtt Nagymihályon «Bódog Szűz Máriának egyházában» miséz vala, s már akkoron birodalma volt Nagymihályi-éknak Nagymihály az ő várával egyetemben.* 1345.
Fejér Gy.: Cod. dipl. IX. 1. 315. s köv. ll.
János karbeli áldozár.* 1345.
Kállay-levéltár.
Geraldus de Marmorando egyházi jogtudor, VI. Kelemen pápa az elhalt László, Mátyás fia helyébe Szent-Kozma és Demjén oltárának igazgatójává kinevezi, s megengedi, hogy külföldi plébániáját s két kanonokságát is megtarthassa.* 1345.
«ut ecclesiam de Veteritholosa et in Urgellensi ac Laudumensi ecclesiis canonicatus sub expectatione prćbendarum retinere possit.» Theiner: Monum. Hung. I. 682. l.
Ladislaus de Plaga kanonok, de a magyar király iránti tekintetből a pápa gyulafejérvári kanonoknak is kinevezi s megengedi, hogy a gyulafejérvárin kivül váradi s esztergomi kanonokságait is megtarthassa.* 1345.
Theiner Á.: Monum. Hung. I. 700. l.
András de Eugubio. Először 1330-ban találkozunk nevével, midőn az mondatik róla, hogy klerikus, az orvosi tudomány tanára, s hogy a magyar király iránti tekintetből XXII. János pápa esztergomi kanonoknak nevezi ki. Kérdés azonban nyert-e csakugyan kanonoki javadalmat is? legalább semmi emlités sincs kanonokságáról, midőn két évvel később a pápa őt, mint már a magyar királynak orvosát pataki (Sáros) plebánosnak nevezi ki, s mig egyrészt kötelességévé teszi, hogy három év elforgása alatt áldozárrá szenteltesse magát, másrészt feloldja azon kötelesség alól, hogy folyvást plébániáján lakjék, ha különben gondoskodik méltó helyettesről. Sáros-Patak e korban már királynéi birtok volt, hol királynéink gyakran időztenek, s András orvosnak pataki plébánossága onnat vehette eredetét, hogy ő e korban már a királyné orvosa volt, s ugyancsak a királyné kérelmére VI. Kelemen pápa őt váradi kanonokká nevezte ki. A körülmény, hogy a király őt, saját orvosát nejének 91engedte át, minden esetre András megbizhatóságáról s képességeiről tanuskodik.* 1345.
Theiner: Monum. Hung. I. 531. 547. 700. ll. – Szirmay A.: Comitatus Zemplen. II. 191. s köv. ll.
István, Lőrincz fia, bácsi kanonok; VI. Kelemen pápa a püspökségre emelkedett Demeter helyére váradi kanonoknak is kinevezi. Kinevező oklevelét 40 forinton váltotta meg.* 1345.
Vatikáni t. levéltár: Rationes receptorum et expensarum ab anno 1344 ad annum 1359. folio 122.
László, Gergely fia, éneklő-kanonok, a préposttá lett Kis-Tárkányi Fülöp utódja. Bullás ez is, a bulláért 34 forintot fizetett.* 1346-tól 1358-ig sűrün emlitik az azonkori oklevelek, nevezetesen 1357-ben midőn Perus Mihály király emberével a szatmármegyei Szamosszeg határait járta s annak birtokába Mihályt, György fiát, a királyi pecsétgyűrü jegyzőjét beiktatá.*
Vatikáni t. levéltár: Rationes receptorum et expensarum ab anno 1344 ad annum 1359. folio 122.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: Paulini kápolna. 3. 3. – D. L. 3877. – Monial. Poson. 41. 15. – N. R. 830. 5. – D. L. 4375. – Károlyi-oklevéltár I. 234. l. – Hazai okmánytár: IV. 175. l. – Békésmegyei oklevéltár: 13. l. – Zichy-okmánytár: III. 55. és 127. ll.
Nemes Jakab, a Bertrand bibornok-prépost s kanonok lemondásával megüresedett kanonokságra szintén a pápa nevezte ki. Az apostoli kincstárba 40 forintot fizetett.* 1346.
Vatikáni t. levéltár: Rationes 1344–1359. folio 122.
Benedek kanonok. Kemechei Mihály király emberével a Gútkeled nemzetség tagjai közt megosztja Zolath monostorát Biharban, továbbá Onorch, Benk, Monyoros és Hymus falvakat Szabolcsban.* 1346.
Gr. Vay-család levéltára: 58.
Balás karbeli áldozár 1346–1348.*
Leleszi orsz. Levéltár. – Kállay-család levéltára.
János karbeli áldozár és Szűz-Mária nagyobb oltárának igazgatója.* 1347.
Leleszi orsz. levéltár. – Kállay-család levéltára.
Jakab egyszersmind budai őr-kanonok. Tagja volt azon békebiróságnak, mely biharmegyei nemesekből alakulva, itéletet hozott azon perben, mely a Bojti birtokosok közt a Bojt és Váncsod közt álló hid miatt keletkezett.* 1348.
Zichy-okmánytár: II. 323. l.
92János, András fia, a bosznyai püspökké lett János kanonok helyére a pápa nevezte ki.* 1348.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 785. l.
János, Márton fia, szintén bullás kanonok.* 1348.
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 785. l.
Bálint áldozár, karbeli.* 1348.
Ifj. Bölöni S. levéltára.
Benedek mester, kanonok és dékán. Ügyes, tapintatos férfiú, ki mind a püspök, mind a káptalan bizalmát kitünő mértékben birta. Midőn a káptalan győrmegyei birtokát Gyirmótot a Gútkeledek biharmegyei birtokával, Bagamérral megcserélte, az ügy keresztülvitelével Benedek kanonokot bizta meg: hasonlóképen Demeter püspöknek Bayoni László elleni perében ő volt a püspök ügyvivője.* 1348–1361.
Fejér Gy.: Codex dipl. IX. 6. 36. s köv. ll. – Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 184. l.
Miklós áldozár Szent-Tamás oltárának igazgatója.* 1349.
Gr. Vay-család levéltára.
Jakab, János fia. Szirmay Antal szerént előkelő szatmármegyei család ivadéka s éneklő kanonok vagy régiesen kántor volt, amiért szatmármegyei Jánosi nevü birtoka ő róla Kántor-Jánosinak neveztetett volna.* De Szirmaynak, valamint általában régibb iróink s családainknak származtatásai nagy ovatossággal veendők, mert bennök rendszerént több a mondai, mind a történeti alap. Igy a jelen esetben is: Jakab lehetett váradi kántor-kanonok, amint ilyen nevet a káptalan e harmadik méltóságában csakugyan többször találunk: csak a Szirmay megjelölte időben, 1349-ben nem lehetett, mert ekkor, s nevezetesen 1346–1359 közt László, Gergely fia volt az éneklő-kanonok. Ugyancsak Jakab kanonok Tamás és Fülöp testvéreivel együtt birta Tamásváralját a mellette emelkedő várral Ugocsamegyében.*
Szatmármegye esmérete: II. 88. l.
Szirmay A.: Comitatus Ugochiensis. 153. l.
Miklós kanonok.* 1350.
Ifj. Bölöni S. levéltára.
Moriadi (?) Demeter királyi kincstartó, kit mind emellett nem a király, hanem «a király kérelmére» a pápa nevezett ki váradi kanonoknak. 1350.*
Theiner Á.: Monumenta Hung. I. 767. l.
András karbeli áldozár, aki midőn Várdai János Lázári János 93fiai ellen perelt, ez utóbbiakat nádori parancsra azon kor szokása szerint három vármegyében, három különböző helyen, vásár idején a piaczon, fennszóval idézte törvénybe. Nevezetesen Szatmármegyében Bátorban 1351. márczius 16-án szerdán; Beregmegyében Luprechzaza (Beregszász) városban a következő szombaton, márczius 19-én, végre Szabolcsmegyében Kállóban márczius 26-án szintén szombaton.* Hasonlókép András áldozár teljesité Szabolcsmegyében azon vizsgálatot, melyet a király Hernek ellen rendelt, aki szintén Várdai Jánosnak hozzá küldött szolgájától elvette annak köpönyegét, kardját; nyergét, lovát, magát a szolgát pedig fogságra vetette.* 1351.
Zichy-okmánytár: II. 449. és 468. ll.
Zichy-okmánytár: II. 449. és 468. ll.
Moghi László kanonok, kalotai főesperes. A tiszántuli vidék egyik legtekintélyesebb családjából származott. Atyja Péter volt, fitestvérei: Jakab és Imre, kikkel közösen birta a biharmegyei Nagymihály (ma Mihályfalva) felét, de miután e birtok másik felének tulajdonosai testvérét, Imrét megölték, annak vérdija fejében e fél rész is Lászlóra s Jakabra szállt. Valószinüleg ő volt azon László kalotai főesperes, ki a székesegyházban a Chartularium tudósitása szerént Szent-Mihály oltárát emelteté. László főesperessel 1358-ban találkozunk utoljára.* 1351–1358.
Gyulafejérvári orsz. levéltár: Bihar. 3. 14. – Kállay-család levéltára: 1351. év. – Batthyány-codex: I. rubr. 39. Leges eccl. III. 245–246. ll. -- Budai országos levéltár kincst. oszt.: N. R. 935. 13. D. L. 2532. – Fejér Gy.: Codex dipl. IX. 5. 69–72. ll. E források szerént a következő családfa-töredék állitható össze:
Mogh; Péter; László vár. kanonok 1351–58.; Jakab de Nagymihály, dictus Chynkus 1375.; Imre megölték 1351 előtt.; Margit férje: Thomas de Erdew; unokája: Anna Várday Mihályné 1437.; Ilona Sztári Bálintné.
Pál karbeli áldozár Szent-János apostol és evangelista oltárának igazgatója. 1352.*
Kállay-család levéltára.
Miklós karbeli áldozár, Üdvözitőnk oltárának igazgatója, ki a megölt Domahidi Miklós fiait a Kölcseiektől, mint gyilkosoktól elvett Ököritó és tartozékai birtokába beiktatá.* 1352. 94István karbeli áldozár; a királynétól levelet vitt Marochuk mesternek azon meghagyással, hogy ő István mingyárt a választ is megirja.* 1353.
Szirmay A.: Szatmármegye esm. II. 121. l.
Kállay-család levéltára.
Kozma mester, váradi és egyszersmind győri és aradi kanonok; Demeter püspöknek a görbedi és jánosdi részbirtokok megcserélésénél ügyvivője.* 1353.
Budai országos levéltár kincst. oszt.: N. R. 957. 45. §. 13. – D. L. 4375. – Jesuit. Varad. 1. 1.
Tövisi Tamás, Simon fia, kanonok; VI. Incze pápa nevezte ki, de azon záradékkal, hogy az erdélyi egyházmegyei krasznai főesperességet is megtarthassa. Hihetőleg ugyanaz, ki 1346-ban Erdélyben tövisi plebános volt s az erdélyi püspök és káptalan részére adományozott, Gáld melletti birtok átvételénél mint az erdélyi püspök ügyvivője szerepelt.* 1354.
Theiner Á.: Monumenta Hung. II. 17. l. – Szeredai A.: Series Episcoporum Transsilv. 89. l.
Péteri köleséri főesperes.* 1356.
Nagyszebeni városi levéltár: U. II. 380.
Tamás áldozár, Szűz-Mária nagyobb oltárának igazgatója.* 1356–1361.
Leleszi orsz. levéltár. – Kállay-család levéltára.
Széplaki Turul. A Turul ős magyar személy- és nemzetségnév. A Turul nemzetség a XIV-ik század elején még számos tagjaiban virágzott Biharmegyében, ugyanakkor kesergett mégis hazánk Árpád ivadékainak kihalása felett,* mely a krónikás szerént a Turul nemzetségből származott.* Ez ellenmondás kiegyeztetése végett nem szükség a krónikás előadásának hitelességét kétségbe vonnunk, vagy két külön Turul nemzetséget feltételeznünk: a Turul nemzetség még élt, Árpád ivadéka s vele Szent-István koronájának örököse mégis kihalt, mert 95a vérszerződés első pontja nem vonatkozott az egész Turul nemzetségre, hanem abban csak Álmosra s maradékaira.
«domino Andrea... ultimo aureo ramusculo a progenie stirpe ac sanguine sancti Regis Stephani... per paternam lineam descendenti extincto, cum universi ecclesiarum prelati... et Barones proceres ac universi nobiles et cuiusvis status homines Regni Hungarie cum se vero et naturali domino desolatos sentirent scirent et intelligerent de morte eiusdem more Rachelis deplorantes et immensum conturbati» etc. István nádor 1303-iki levele. Nagy I.: Anjoukori okmánytár. I. 52. l.
Kézai S.: II. 1. fej. 4. §. és függelék 1. f. 1. §.
Széplaki Turul nemcsak személyesen viselte a Turul nevet, hanem a hasonnevü nemzetségből is származott. Atyja Gergely, valószinüleg ugyanaz, ki 1313-ban Biharmegye legtekintélyesebb családjainak tagjaival, a Káták és Csanádokkal együtt működik, mint békebiró, a Gútkeled nemzetségbeliek kibékitésén. Családja birta a Berettyómenti Széplak községet, melyről már nagyatyja, Lőrincz előnevét is irta. Különben rokonságban állt a fentebb emlitett Olaszii Chyne László főesperessel, kinek gondoskodása alatt nyerhette kiképeztetését s lépett az egyházi pályára. 1357-ben mint áldozár s a váradi székesegyházban a Szent-Kereszt oltárának igazgatója tünik fel; ugyanazon évben Erdélyben járt mint káptalani kiküldött és ott Hedruhfáji Lőkös király emberével kinyomozá, hogy Szent-Mihály-köve vára nem az erdélyi püspök, hanem a káptalan birtoka. Emelkedett-e pályáján magasabbra? ki nem mutatható, mert ezentul hallgatnak róla történeti emlékeink.* 1357.
Budai országos levéltár kincst. oszt.: N. R. 935. 13. D. L. 2532. – Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 221. l. – Kállay-család levéltára 1351. – Nagy I.: Anjoukori okmánytár. I. 297. l. – Szeredai A.: Capitulum ecclesić Transil. 47. l. Ez adatok a következő családfát tüntetik elő:
Lőrincz de Széplak; Gergely de genere Turul 1313.; Anna Csomaközi Péterné 1354.;
Lőkös.; Turul. 1357.; György.; Gergely.; István.; Simon.; Margit, Olaszii Cyne Marótné 1351.; Lányok.
László kanonok, dékán és szeghalmi főesperes. Vérségi kötelék fűzte a Kállai ős nemzetséghez, melynek egyik tagját, Imrét, ki birtokáról, a szabolcsmegyei Orosról irta magát, midőn 1357-ben kelt levelével felszólitja, hogy a váradi káptalan bagaméri jobbágyának szolgáltasson igazságot, – határozottan rokonának nevezi, sőt atyafiui vonzalmát is tanusitja iránta, azon szép ajánlatot tevén előtte, hogy fiát, kit értesülése szerént Váradra készül iskolába adni, küldje egyenesen ő hozzá, ő a gyermeknek majd hiven gondját viseli. Ki volt e gyermek? forrásunk meg nem nevezi s a Kállayak családfája sem 96világosit fel, mert azon az 1345-ben élt I. Imre, Simon fia gyermektelenül áll.*
Nagy I.: Magyarország családai. VI. 27. l.
László főesperes levelét, mely kanonokjaink ismeretes magán leveleinek legrégiebbike, másolatban itt közöljük* s a mellékelt metszettel pecsétjének lenyomatát is adjuk. A pecsétet szintén az idézett levél őrzé meg számunkra.
«Nobili viro et honesto magistro Emerico, filio Symonis de Oros proximo suo honorando vinculum proximitatis debito cum honore. Vestram proximitatem requirimus per prćsentes diligenter, quatenus in causa Nicolai Jobagionis nostri de Bagamer portitoris prćsentium contra Paulum vestrum Jobagionem habita, iustitić inplementum deum prć oculis habentes facere intendatis, in hocque proximitatem et dilectionem vestram, de qua nullatenus diffidimus, plenissime demonstretis. Prćterea nobis datur intelligi, ut filium vestrum causa studi (i) literarum ad nos dirigere intendretis; unde rogamus vos ex affectu, quod eundem filium vestrum, ut prćmissum est, per portitorem prćsentium ad nos transmittere procuretis, quem nos bono modo acceptantes, honorifice pertractabimus. Scripta Varadini feria sexta proxima ante festum beati Galli confessoris, anno domini M. CCCmo quinquagesimo septimo. – Hćc Magister ladislaus canonicus et decanus ecclesić waradiensis, et Archidiaconus de Zeghalum. Kivül: Nobili viro Magistro Emerico filio magistri Symonis de Oros, proximo suo reverendo.» Eredeti, papir, egy negyediven. Kállay-család levéltára: XIV-ik század. nro 2189.
E pecsét tojásdad alaku; mezejében sarkig érő női ruhában álló szentet tüntet fel, ki jobbjában hatküllős kereket, baljában pedig pálmaágat tart; mellette két oldalt egy-egy virágszál, de a jobb oldalinak már csak szára alja van meg. Kétségkivül Szent-Katalin. Körirata egyszerű kettős vonal közt alant, a szent lábainál kezdődik s jobbról balra folyik maiuskel betükkel:
97(† Sigillum Ladislai Canonici Waradiensis.)
E pecsét bár előkelő származásu s állásu férfi tulajdona volt, de szerény előállitásával s egyszerű fejér viasz anyagával – kivált ha püspökeink gazdagon diszitett s piros viaszba nyomott pecsétjeivel hasonlitjuk össze – élénken hirdeti a nagy rangkülönbséget, mely tulajdonosaik közt létezett.
László főesperes 1363-ban fordul elő utoljára.* 1357–1363.
Leleszi országos levéltár.
Imre a váradi egyház jegyzője és Szent-Katalin oltárának igazgatója.* Valószinüleg ugyanaz, kiről alább, mint olvasó-kanonokról lesz szó. 1357.
Kállay-család levéltára.
László karbeli áldozár, Szűz-Mária nagyobb oltárának igazgatója, ki Pilisi N. király emberével a szatmármegyei Petri és Vezénd, továbbá Iriny és Portelek közt határt jára.* 1358.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 267. l.
István mester Demeter váradi püspök jegyzője, s midőn Péter leleszi prépost rendjének beregmegyei szőlejét a Lónyaiaknak Sárospatakon a Királyhegyén létezett szőlejével elcseréli, ez ügyben a Lónyaiak képviselője.* 1358.
Fejér Gy.: Codex dipl. IX. 7. 176. l.
János karbeli áldozár, Szent-Imre herczeg oltárának igazgatója.* 1358.
Erdélyi muzeumi könyvtár: Gr. Kemény gyüjt.
Demeter karbeli áldozár, kiskáptalani kanonok.* 1358.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: Monial. Poson. 53. 14.
Tamás karbeli áldozár, aki midőn Doby Istvánnak Eggedmonostora, Diószeg, Petri stb. birtokaira vonatkozó iratait elrablák, ez iratok mását a várad-előhegyi konventben Nyüvedi András király emberével együtt keresé.* 1358.
Kállay-család levéltára.
Willerm kanonok. Neve a mai Vilmosnak régi alakja. Tarjáni István király emberével Paczali Benedek és Pál birtokainak: Paczal, Bajon, Machalatelek és Kisteleknek határait járta.* 1359.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 239–243. ll.
98János karbeli áldozár, Szent-háromság oltárának igazgatója. Csépánegyházi Tamás király emberével eltiltá Lászlót, volt székelyek ispánját s fiait, továbbá András erdélyi vajdát az orodi káptalan némely birtokainak bitorlásáról.* 1359.
Orthmayr és Szentkláray: Tört. adattár Csanád-egyházmegye hajdana és jelenéhez. II. (1872) 139. l.
Demeter áldozár, Szent-Vincze vértanu oltárának igazgatója.* 1360.
Kállay-család levéltára.
Kozma kanonok és Váradon Szent-Kereszt egyházának plebánosa.* 1360.
Kállay-család levéltára.
István kanonok, homorogi főesperes.* 1360.
Kállay-család levéltára.
Nagy Péter. Atyja, Bene előkelő váradi polgár, kinek Váradon mészárszékei, malma, szőlei vannak; testvérei: János, Benedek és több leány, kik közől egyik Debreczeni Péterhez ment férjhez, másika: Klára pedig, mint Péter, az Ur szolgálatára szentelé magát s a várad-velenczei apáczaklastromban felvevé a fátyolt. Péterrel 1350-ben találkozunk először s épen a váradi káptalan előtt, hol ő és családja az emlitett Debreczeni Péterné leányi hozományáról tesznek bevallást; de Péter még ekkor nem tagja a váradi káptalannak, hanem budai éneklő-kanonok. Ez alkalommal még atyja is él: Egy évtized mulva, nevezetesen 1361-ben már mint egyszersmind váradi kanonok is feltünik, s ez uj javadalmát minden valószinüség szerént Demeter püspök kegyeiből nyerte, ki budai prépost korában megkedvelhette Péter kanonokot s őt, mint a váradi s bihari viszonyokkal ismerőst, közelében, váradi káptalanában ohajtotta látni.
Ezenkivül még csak kétszer találkozunk vele: 1364-ben midőn egy szőlőt a Biharihágón és egy mészárszéket Váradon megboldogult atyjának végrendelete szerént apácza-nővérének s ennek általa a velenczei klastromnak általad; utoljára pedig 1367-ben.* 1361–1367.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: D. L. 4107. És 5103. – Kereszturi J.: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 187. l. – Leleszi országos levéltár.
Demeter áldozár, Szent-Pál apostol oltárának igazgatója.* 1361.
Kállay-család levéltára.
Bertalan kanonok; lehet, hogy a későbbi kalotai főesperes.* 1361.
Erdélyi muzeumi könyvtár: Gr. Kemény gyüjt.
99Mihály karbeli áldozár.* 1364.
Br. Bánffy-család levéltára.
Ábrahám kanonok, ki a Szent-Margitról nevezett meszesi apátság kegyuri jogai és jószágainak birtokába Kusalyi Jakchot és fiait ünnepélyesen beiktatá.* 1365.
Erdélyi muzeumi könyvtár: Gr. Kemény gyüjt. – E munka I. köt. 250. l.
Miklós áldozár, Szent-Domokos vértanu oltárának igazgatója. 1365–1369.*
Erdélyi muzeumi könyvtár: Gr. Kemény gyüjt. – E munka I. köt. 250. l.
Péter áldozár Szent-Anna oltárának igazgatója.* 1365.
Erdélyi muzeumi könyvtár: Gr. Kemény gyüjt. – E munka I. köt. 250. l.
Báthori István, a Gútkeled nemzetségbeli Jánosnak, András váradi püspök fivérének fia; kanonok s homorogi főesperes 1366-ban. Életének adatai még nem kerültek felszinre. Csupán annyit tudunk róla, hogy váradi kanonok korában fivérével, László mesterrel egy szőlejöket Váradon, Kerek-Somlow nevüt szüleik lelkének nyugalmáért a várad-velenczei apácza-klastromnak, nagybátyjok, András püspök alapitványának adományozák. Ezentul semmi nyoma, de azon Istvánnal, ki épen e korban nyeri el a szerémi püspökséget, mégis összeköttetésbe hozható.* 1366.
Szirmay A.: Szatmárvármegye esm. II. 75. l. – Kereszturi J.: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 189. l. – Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Poloniae. 1372–1375. fol. 88.
István áldozár, Sz.-György oltárának igazgatója.* 1366–1367.
Kállay-család levéltára. – Erdélyi muzeumi könyvtár: Gr. Kemény gyüjt.
György éneklő kanonok, de nem lehetetlen, hogy neve helyesebben Gergely; a kétely eloszlatására azonban nincs elegendő adatunk.* 1366.
Kereszturi J.: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 190. és 188. ll. jegyz.
Miklós dékán, ki a váradi káptalantól kiküldve, mint tanu jelen volt a győrmegyei Gyirmót határjárása s felosztásánál.* 1366.
Fejér Gy.: Codex dipl. IX. 6. 141. l.
János kanonok, az előbbeni Miklós dékánnak tanutársa ugyanazon ügyben.* 1366.
Fejér Gy.: Codex dipl. IX. 6. 141. l.
Miklós, Arnold fia. 1366-ban V. Orbán pápa nevezte ki őrkanonoknak, de mielőtt székét elfoglalhatta volna, visszaadta lelkét teremtőjének.* Eszerént azon Miklós, szintén Arnold fia, ki 1001390–1391. években, mint pozsonyi kanonok fordul elő,* egészen más személy.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polon. 1372–1375. fol. 88.
Gr. Károlyi-levéltár: I. 458. l. – Rimely K.: Capitulum. Ecclesić Posoniensis. 253. l.
Miklós, János fia, szintén pápai kinevezés utján jutott a váratlanul megüresedett őr-kanonokság birtokába 1366-ban, de tán el sem foglalta azt; hazai források legalább a következő évben is üresnek mondják az őrkanonokságot.*
Vatikáni t. levéltár: Rationes coll. folio. 56. 88.
János, András fia, veszprémi s váradi ifjabb kanonok. V. Orbán pápa az esztergomi érsek hatóságához tartozó «liptai» javadalomra kinevezi, de oly feltét alatt, hogy veszprémi s váradi javadalmairól mondjon le.* 1367.
Vatikáni t. levéltár: Rationes coll. folio. 56. 88.
Demeter áldozár, Szent-Kozma és Demjén vértanuk oltárának igazgatója. A már említett Petri és Vezénd, továbbá Portelek és Iriny közt ujra határt járt.* 1367.
Gr. Károlyi-levéltár: I. 287. l.
László kanonok, köleséri főesperes. Járai Péter erdélyi alvajdával, mint király emberével Sárd és Igen birtokosai közt osztályt eszközölt.* 1367.
Fejér Gy.: Codex dipl. IX. 4. 82. l.
Lukács karbeli áldozár, Szent-Pál oltárának igazgatója. Cholthi Konya király emberével Kovászi vajda fiát, Györgyöt s Kerekegyházi Miklóst letilták az orodi káptalan birtokának, Mikelakának birtoklásáról.* 1367–1369.
Gr. Vay-család levéltár. Orthmayr és Szentkláray: Tört. adattár Csanád-egyházmegyében. II (1872.) 138–140. ll.
Bertalan kanonok, kalotai főesperes. 1367–1380 évek közt több izben olvassuk nevét. 1370-ben mint káptalani kiküldött megosztoztatá birtokaikon a Gútkeled nemzetség tagjait; 1380-ban pedig mint néhai Domokos kanonok s bihari főesperes végrendeletének végrehajtója emlitettik.*
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: N. R. 573. 18. D. L. 5854. «Nos capitulum Ecclesić waradiensis significamus tenore prćsentium quibus expedit universis, quod honorabilis et discretus vir, dominus Bartholomeus, archidiaconus kalathensis, socius et concanonicus noster in nostram prćsentiam personaliter comparendo dixit et oraculo vivć vocis coram nobis est confessus, quod discretus vir, dominus Michael Archidiaconus Zughalmensis sibi decem marcas denariorum ratione curić canonicalis quondam discreti viri Dominici archidiaconi Byhoriensis similiter socii et concanonici nostri iuxta testamentariam legationem eiusdem et nostrć ecclesić antiquam consvetudinem tamquam executori plene et omnino persolvisset, una eundem dominum Michaelem archidiaconum de Zughalm super solutione dictarum decem marcarum reddidit coram nobis tenore prćsentium per omnia expeditum. Datum octavo die festi beatorom petri et pauli apostolorum, anno domini millesimo ccc-mo octuagesimo.» Eredeti, papir, hátpecsét nyomaival. Kállay-család levéltára.
101Miklós, Sándor fia, klerikus kanonok. V. Orbán pápa előlépteti az őr-kanonokságra, de mintha sorsa lett volna e kanonokságnak, hogy gazdája ne akadjon: üresen maradt az most is, mert a kinevezett megházasodott.* 1368.
Vaticani titkos levéltár: Rationes Collect. Polonić. 1372–5. fol. 88. – Nagyszebeni városi levéltár: U. II. 378.
Mihály, Tamás fia, Szent-Tamás prépostja Csanádon; a pápa most ezt nevezé ki a még mindig üres őr-kanonokságra oly feltétellel, hogy prépostságáról mondjon le, de e választás sem volt szerencsésebb, mint az előbbeniek, mert Mihály prépost azt állitá a pápához fölterjesztett kérvényében, hogy 24 éves, de kiderült, hogy nem annyi, és azért Demeter váradi püspök őt el nem fogadta.* 1368.
Vaticani titkos levéltár: Rationes Collect. Polonić. 1372–5. fol. 88. – Nagyszebeni városi levéltár: U. II. 378.
Losonczi Mihály, Péternek fia. Sajnos, hogy adatok hiányában meg nem határozható, rokona volt-e, s mennyiben az e korban szerepelt Losonczy László erdélyi vajdának? annyi bizonyos, hogy zágráb-egyházmegyei volt, s a pápa a szerémi püspökké lett István kanonokságát ruházta reá. Üresedésben volt javadalmától fizetett a pápai kincstárnak 30 forintot. Mint kanonokot találjuk 1373-ban is.* 1368.
Vaticani titkos levéltár: Rationes Collect. Polonić. 1372–5. fol. 88. – Nagyszebeni városi levéltár: U. II. 378.
Jakab, Pál fia, veszprém-egyházmegyei áldozár, V. Orbán pápa váradi őr-kanonokká nevezte ki; a kinevező bullát 30 forinton váltotta meg, Orbán pápa utódja XI. Gergely megerősité kineveztetését s Jakab őr-kanonok ujra 30 forintot fizetett. Két évtizednél tovább, 1368–1390-ig őrködött Szent-László sirja felett s ez időben történvén a megujitott székesegyház belső ékitése, ehez ő is hozzá járult, oltárt emeltetvén védszentjének, Jakab apostolnak.* 1368–1390.
Vaticani titkos levéltár: Rationes Collect. 1372–5. folio 88. – Br. Wesselényi-család levéltára. – Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: D. L. 5874. – Monial. Poson. 61. 22. – N. R. 840. 14. és 1206. 35. – Zichy-okmánytár: IV. 633. l. – Fejér Gy.: Codex dipl. IX. 4. 482. 682 és X. 1. 636. ll. – Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 348. l.
102Péter olvasó-kanonok; lehet, hogy a föntebb emlitett Nagy Péter; csak egy évben fordul elő.* 1369.
Zichy-okmánytár: IV. 633. l. – Fejér Gy.: Codex dipl. IX. 4. 84. l. – Rationes Collect. Poloniae. 1372–5. fol. 89.
István éneklő-kanonok; ha egy 1367-iki oklevél évszámában hiba nincs (?), akkor kanonok volt már az idézett évben is; 1373-ban csanádi préposttá neveztett ki.* 1369.
Zichy-okmánytár: IV. 633. l. – Fejér Gy.: Codex dipl. IX. 4. 84. l. – Rationes Collect. Poloniae. 1372–5. fol. 89.
Péter karbeli áldozár, Szent-Háromság oltárának igazgatója, ki Telegdi Miklóst s Györgyöt a gálos-petrii részbirtokokba bevezeté.* 1369.
Zichy-okmánytár: IV. 633. l.
Miklós áldozár, Szent-Dorottya oltárának igazgatója, ki a békésmegyei Bélmegyer negyedének birtokába Kanya Mihályt bevezette.* 1369.
Haan L.: Békés-vármegye hajdana. II. 24. és 28. ll.
János kanonok, Demeter püspök vikariusa.* 1369.
Haan L.: Békés-vármegye hajdana. II. 24. és 28. ll.
Gergely karbeli áldozár.* 1369.
Kállay-család levéltára.
Mihály karbeli áldozár; a Pál szent-jobbi apát és Reszegei Balás közt folyt perben az apát részére kiküldött káptalani bizonyság.* 1369.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 311–313 ll.
Lőrincz áldozár, Szent-Gergely oltárának igazgatója, az imént emlitett Mihály áldozárral a szent-jobbi apát s Reszegei Balás birtokai közt határt jártak.* 1369.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 311–313 ll.
István ifjabb kanonok, Szent-Katalin «felső» oltárának igazgatója. A székesegyházban tudniillik a nevezett szentnek két oltára állt s azok egyike az egyház nyugati ajtaja felett, tehát a szokottnál fentebb emelkedett. Itt kétségkivül ez oltárról van szó. István kanonoknak ismeretes egy pere, melyet Chaholi Sebestyénnel jobbágyok miatt folytatott; eszerént valószinü, hogy szatmármegyei birtokos családból származott.* 1370.
Erdélyi muzeumi könyvtár: Gr. Kemény gyüjt.
Imre olvasó-kanonok. Egyik legérdekesebb alakja püspökségünk történetének, melynek csarnokához ő szolgáltatá az ép oly biztos, mint becses alapköveket. Méltó társa elődjeinek: Ányos kanonoknak, ki a 103Váradi regestrumot, vagy Rogeriusnak, ki a tatárjárás történetét irta meg; ő a váradi káptalan chartuláriumát hozta létre, s ez okból előttünk, váradiak előtt emlitett társainál még jelentékenyebb. De szerencséjére nézve legalább Rogeriusnak mögötte áll, mert mig ennek munkája teljes egészen jutott el hozzánk, a Chartularium csak csonkán, s élete is homályosabb, mint olasz iró- s kanonoktársáé.
Származása, valamint életének több, mint első fele teljesen ismeretlen; még az sem mutatható ki, hogy mikor lőn tagja a váradi káptalannak? csak az valószinü, hogy az az Imre, ki 1357-ben, mint a váradi egyház jegyzője tünik fel, nem más, mint ő. E feltevés mellett bizonyitanak a nevek azonosságán kivül a körülmények: a Chartulariumot csak olyan irhatta meg, ki a káptalan belügyeivel évtizedekig foglalkozott. Hogy magyar volt, az kétségtelen: a munka elrendezése, szelleme, a szövegben előforduló s leginkább felvilágositásul használt magyar szavak, a helynevek kiirása, mely hazánk akkori helyesirásának teljesen megfelel, – mind az iró magyarsága mellett szólanak.* Tudományos műveltségéről pedig szintén e munka tanuskodik: jártas a történelemben, idézi az egyházi s hazai törvényeket, a szentatyákat Szent-Izidort, Szent-Gergelyt, Szent-Ágostont; lelkesedik az egyházért s annak magyar sarjadéka: Szent-László váradi egyházáért, mert méltányolni tudja azon jótékony befolyást, melyet az és ez nemzetünk jövőjére gyakorol.
Igy például a méhek tizedelésének magyarázataképen mondja: «apes alias decimatć non decimantur secundario, sed solum novć, quae vulgo Ray (raj) dicuntur.» Batthyány-codex: I. rubr. 19. – Leges eccl. III. 236 l. – A helynevek kiirásáról mondottak a Batthyány-codex szövegére vonatkoznak és korántsem a Leges eccl. közleményére, hol a helynevek többnyire egészen eltorzitva állnak. Igy: Hévyz Hewyo helyett; Abrants, Káza Abranhaza (Ábránháza) helyett; Rakos Kakws (Kakucs) helyett; Sywregehal Gywrgeghaz (Gyöngyegyház helyett stb. 232 l.
Az olvasó-kanonokságot 1370-ben nyerte el, de nem fokozatos előléptetés utján; hat év mulva, 1376-ban már ismét eltünik. Mi lett belőle? elhalt-e vagy még magasabbra emelkedett? arról hallgatnak történeti emlékeink. 1370–1376.*
Budai orsz. levéltár kicst. oszt.: D. L. 5854. – Monial. Poson. 61. 22. – Fejér Gy.: Codex dipl. IX. 4. 681 l.
Miklós főesperes. A Chartularium, mely egyedül őrzötte meg 104emlékét, «Syron» (?) nevét is emliti, ezenkivül feljegyzé róla, hogy ő emelteté Krisztus urunk szent testének oltárát s a Szentlélek oltárának egyik igazgatóságát szintén ő alapitá.* Egyebütt semmi nyoma s ezért kora is csak hozzávetőleg jelölhető ki. 1370.
«altare spiritus sancti duorum magistratuum distinctorum, quorum unum instituit Nicolaus archidiaconus dictus Syron... instituit etiam idem Nicolaus archidiaconus altare pretiosi corporis Christi... Item altare sancti Laurentii per Martinum archidiaconum Bychoriensem; altare sub titulo sanctarum Margarethć et Dorothć virginum, unius tamen magistratus, per Johannem canonicum dictum Puser... existunt instituta.» Batthyány-codex: I. rubr. 39. – Leges eccl. III. 246 l., de itt felette sok hibával, például Johannem helyett Joachimum stb.
Márton bihari főesperes, Szent-László egyházának szintén egyik lelkes ékesitője. Szent-Lőrincz oltárát emelteté.* 1370 előtt.
«altare spiritus sancti duorum magistratuum distinctorum, quorum unum instituit Nicolaus archidiaconus dictus Syron... instituit etiam idem Nicolaus archidiaconus altare pretiosi corporis Christi... Item altare sancti Laurentii per Martinum archidiaconum Bychoriensem; altare sub titulo sanctarum Margarethć et Dorothć virginum, unius tamen magistratus, per Johannem canonicum dictum Puser... existunt instituta.» Batthyány-codex: I. rubr. 39. – Leges eccl. III. 246 l., de itt felette sok hibával, például Johannem helyett Joachimum stb.
János kanonok. Buzgalma s bőkezüsége emlékeül ő is állita oltárt a székesegyházban, Szent-Margit és Szent-Dorottya tiszteletére, s melléje igazgatói javadalmat is alapita. Őt is csak a Chartularium emliti, hozzá tevén, hogy János kanonok Pusernek (Posár?) neveztetett.* 1370 körül.
«altare spiritus sancti duorum magistratuum distinctorum, quorum unum instituit Nicolaus archidiaconus dictus Syron... instituit etiam idem Nicolaus archidiaconus altare pretiosi corporis Christi... Item altare sancti Laurentii per Martinum archidiaconum Bychoriensem; altare sub titulo sanctarum Margarethć et Dorothć virginum, unius tamen magistratus, per Johannem canonicum dictum Puser... existunt instituta.» Batthyány-codex: I. rubr. 39. – Leges eccl. III. 246 l., de itt felette sok hibával, például Johannem helyett Joachimum stb.
Kárász Bereczk. Ismét Szirmay Antal állitja, hogy 1371-ben váradi éneklő-kanonok volt s hogy midőn ugocsamegyei ősi birtokát, Zepse elpusztult falut ismét megnépesité, ez ő róla Kárászló-nak neveztetett el s neveztetik ma is.* De Bereczk váradi éneklő-kanonokról eddig ismeretes történeti emlékeink nem tudnak semmit, csak az bizonyos, hogy László nádornak egy 1369-iki, tehát épen a kérdéses korbeli levele emlit Kárász faluból egy Bereczket, ki «Kántor»-nak hivatik, hogy épen váradi éneklő-kanonok, vagy egyáltalán egyházi férfiu lett volna, nem mondja.*
Comitatus Ugochiensis: 87 l.
Kállay-család levéltára.
János karbeli áldozár, Szent-Erzsébet királyné oltárának igazgatója. 1375-ben a biharmegyei Albis határait járta.* 1371–1375.
Kállay-család levéltára. – Fejér Gy.: Codex dipl. IX. 5. 82. l.
Mihály mester, kanonok, ki a szatmármegyei Dabos és Olchwa határait járta.* 1371–1375.
Leleszi orsz. levéltár. – Gr. Károlyi-oklevéltár. I. 444–446. ll.
Lajos karbeli áldozár, az imént emlitett határjárásra másik káptalani kiküldött volt.* 1372.
Leleszi orsz. levéltár. – Gr. Károlyi-oklevéltár. I. 444–446. ll.
105Péter áldozár, Szent-Demeter kápolnájának igazgatója. Batsányi Jánosnak Károlyi András ellen folytatott perében birói vizsgálatot s határjárást tartott.* 1372.
Leleszi orsz. levéltár. – Gr. Károlyi-oklevéltár. I. 444–446. ll.
Péter, Pál fia, valószinüleg csanád-egyházmegyei, a pápa nevezte ki váradi kanonoknak, de mivel Váradtól távol maradt, a káptalan sürgette megjelenését.* 1372.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. folio 88.
Demeter, Pál fia, egri-egyházmegyei áldozár, Váradon kiskáptalani kanonok, karbeli éneklő és Szent-Vincze oltárának igazgatója. XI. Gergely a székeskáptalan kanonokjává nevezé ki, azon feltétellel, hogy emlitett javadalmairól mondjon le; de – mint a jegyzőkönyv mondja – meghalt, mielőtt kanonokságát elfoglalhatta volna.* 1371.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collectorić Polonić 1372–75. folio 88.
Machosolnai (Mochmolnai?) János, Lukács fia, csanád-egyházmegyei klerikus; szintén a pápától nyerte kineveztetését. El is foglalá a kanonokságot, melyért Péter pápai tiszedszedővel kiegyezett 30 forintban, és abból 10-et ki is fizetett.* 1371.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collectorić Polonić 1372–75. folio 88.
Domokos kanonok, bihari főesperes, kivel 1380-ban is találkozunk, de ekkor már halott.* 1372.
Leleszi orsz. levéltár és Kállay-család levéltára.
János mester, homorogi főesperes, Demeter váradi püspöknek a Várdai János fiaival folyt perében ügyvivője.* 1372.
Zichy-okmánytár: III. 472. l.
Gál, Bálint fia, esztergomi kanonok. A pápa váradi olvasó-kanonoknak nevezé ki s már esztergomi utódjáról is gondoskodott Máténak, Simon fiának személyében; mindemellett váradi kineveztetése kárba veszett, mert az áll jegyezve neve mellé, hogy sem meg nem jelent, sem levelet nem küldött s történeti emlékeink e korból egészen más olvasó-kanonokot emlitnek.* 1372.
Rationes Collectorić Polonić 1372–75. folio 58.
Mihály, Márton fia, egri kanonok; XI. Gergely váradi kanonoknak is kinevezi, és a kanonoki javadalmat el is nyeri, melyért kiegyezett 50 forintban, és abból 20-at le is fizetett.* 1372.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. folio 89.
106Tamás, Miklós fia, pécs-egyházmegyei pap; bullás kanonok ez is, de hamarjában nem kaphatott javadalmat.* 1372.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. folio 89.
Ferencz, János fia, bullás; egyelőre ez is javadalom nélkül.* 1372.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. folio 89.
Temesvári Péter, István fia, csanád-egyházmegyei pap; először csak kanonoknak, azután dignitariusnak is kinevezik, de utóbbi esetben az van jegyezve neve mellé, hogy javadalomhoz még nem juthatott.* 1373.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. folio 89.
István, Mátyás fia, váradi kanonok s mint ilyennek káptalani méltóságot is adományoz a pápa, de forrásunk keltekor még mindig eredménytelenül.* 1373.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. folio 89.
László, Benedek fia; a pápa nevezi ki kanonoknak oly megjegyzéssel, hogy várjon a javadalomra, és csakugyan várnia kellett, de hogy végre is nem eredménytelenül-e? forrásaink hallgatnak róla.* 1373.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. folio 89.
Miklós, Egyed fia, bullás kanonok, de neve mellett ott áll ennek is a végzetszerü: még nem kapott javadalmat.* 1373.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. folio 89.
Demeter, Miklós fia, egyedüli valamennyi bullás társai között, ki nem kanonokságra, hanem csak egyszerü javadalomra ajánltatik, akár van ahoz lelkészség kötve, akár nincs, de a mely a váradi püspök adományozásától függ. Egyhamar ilyet sem kapott.* 1373.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. folio 89.
János, Balás fia, bullás ez is, de kanonoksága egy időre csak puszta czim maradt.* 1373.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. folio 89.
Imre, Lőrincz fia, bullás kanonok és «még nem kapott javadalmat.»* 1373.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. folio 89.
Jakab Jakab fia csanádi olvasó kanonok, a csanádi préposttá kinevezett István váradi éneklő-kanonok helyére nyert pápai bullát; de bár forrásunk azt mondja, hogy ez ügyben folynak a tárgyalások, mindemellett e kettős kinevezés egyikéből is alig lőn valami. Legalább ezután még két évtizeden át is mindig István az éneklő-kanonok Váradon, Jakab éneklő-kanonokot pedig csak harmincz év mulva, 1405-ben találunk: ez kétségkivül már más Jakab.* 1373.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. folio 89.
Mihály, István fia, vácz-egyházmegyei pap, bullás kanonok, de még javadalom nélkül.* 1373.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. folio 89.
Mihály, Márton fia, minden esetre különböző egyéniség fentebbi 107névrokonától, mint különböző kanonoki bullájának sorsa is, az levén melléje irva: még nem kapott javadalmat.* 1373.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. folio 88–89.
Péter áldozár, Szent-Lajos hitvalló oltárának igazgatója.* 1373.
Haan L.: Békésvármegye hajdana. II. 29. l.
Egri János kanonok; először 1373-ban fordul elő, utoljára 1390-ben, mikor Upori Istvánnak alább emlitendő perében az itélet kihirdetésénél mint tanu van jelen.* 1373–1390.
Nagyszebeni városi levéltár: U. II. 378. – Fejér Gy.: Codex dipl. X. 1. 640. l.
János mester, kanonok, ki Péter kiskáptalani kanonokkal s Miklós deák király emberével Báthori Bereczk unokáit birtokain megosztoztatá. Az oklevél, mely ez osztályról szól, a váradi káptalan kiadványa s felette érdekes, de csak egy hibáktól hemzsegő másolat forog közkézen róla. Az eredetinek holléte nincs megjelölve.* 1373.
Fejér Gy.: Codex dipl. X. 1. 672. l.
Péter karbeli áldozár.* 1374.
Kállay-család levéltára.
Gergely, György fia, erdély-egyházmegyei áldozár. XI. Gergely pápa kegyelméből váradi kanonok s köleséri főesperes lőn. Fele jövedelme fejében a pápai tizedszedővel kiegyezett 40 forintban s tizenkettőt le is fizetett.* 1374.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Plonić 1372–75. folio 90.
János, Miklós fia, szintén bullás, de javadalomra várnia kellett.* 1374.
Vaticani t. levéltár: Rationes Collect. Plonić 1372–75. folio 90.
Zudar János. XI. Gergely pápa az elhalt Kis-Tárkányi Fülöp helyére őt nevezte ki váradi prépost és kanonoknak, de mint forrásunk megjegyzi: e kegyelemnek nem vala eredménye.* Prépost más lőn, de később váradi püspök ő lett.*
«huiusmodi gratia non habuit effectum.» Vaticani t. levéltár: i. h.
Lásd e munka: I. köt. 207. I. köv. ll.
Upori István. Az előbbenire mindjárt nyomban a másik történeti név, melyet nemcsak krónikáinkban találunk följegyezve, hanem legrégibb történeti emlékeink: helyneveink között is. «Upor nevü tisztelendő ember» már a Margit-legendában emlittetik. A ma is fennálló zemplénmegyei falu, Upor, kétségkivül szorosan összefügg az Upori-akkal, kiket az Ákos nemből származtatnak. A nemzetség birtokai eddigelé 108ismeretes adataink szerént Zemplén, Bereg és Szabolcs megyékben feküdtek; Zemplénben birták Gelényes és Abara várakat tartozékaikkal, Beregben szintén Gelényes és Chama falvakat, Szabolcsban pedig Balsát és Szabolcsot.
Upori Istvánnak atyja Imre volt, talán épen az, kinek testvére, Mihály s atyja, Gál 1360-ban emlittetik;* fivérei pedig János és László valának. Ennyi az mindössze, mit ifju koráról tudunk; mert hogy mikor és hol tanult? melyik egyházmegyének lőn tagjává? annak felderitésére még hiányzanak az adatok. Mint egyházi férfiut, őt is a pápai számkönyvek mutatják be először, megjegyezvén, hogy XI. Gergely pápa 1374-ben váradi kanonokságot adományozott számára, de javadalomhoz egy ideig nem juthatott.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 248. l.
1384-ben azonban találunk a váradi káptalanban egy István éneklő-kanonokot, ki egyszersmind Parmai Antal szent-széki követnek jegyzője volt. Ez István valószinűleg Upori, de nem egyszersmind azon István, ki már 1367-ben mint váradi éneklő-kanonok szerepel, mert Uporinak, mint láttuk, még 1374-ben is csak egyszerü kanonokságáról van szó. – Mind Rómából való pártfogoltatása, mind Parmai Antal mellett viselt hivatala arra látszanak mutatni, hogy Olaszhonban ismerős vala, s az ismeretséget ottan végzett tanulmányai alkalmával szerezhette.
Váradi kanonoksága idejéből egy sajátságos esemény van feljagyezve róla. István krasznai főesperest arról vádolá, hogy az ő váradi kanonokságát másfél éven át bitorolta, jövedelmeit élvezte. A dologból hosszas per lett, mely a római curián is megfordult, s melyben István főesperes végre is Uporinak fizetendő 36 arany forint perköltségre és 150 forint kártéritésre itéltetett, száz arany forintra becsültetvén Upori kanonokságának egy évi jövedelme.
Az esemény, hogy valaki a más kanonokságát élvezze, ama korban, mint alább látni fogjuk, Váradon sem volt hallatlan, s abban lelheti magyarázatát, hogy Upori távol lakott Váradtól, mert kanonoksága mellett más javadalma vagy hivatala is volt, vagy épen ekkor időzhetett Olaszhonban, s talán holt hirét is költötték.
Upori előtt váradi kanonokságával mely 1394-ben ért véget, 109megnyilt a magasabb pálya, kivált miután sikerült királya figyelmét is magára vonnia. Előbb az ép oly gazdag, mint fontos titeli prépostságot nyerte s 1398-ban már mint királyi titkár is emlittetik? Ez utóbbi évben egy időre eltünik s csak 1402-ben jelenik meg ismét mint erdélyi püspök s mint olyan, ki más püspöki székből tétetik át Erdélybe. De honnat tétetett át? E korban a magyar püspöki karban csak egy Istvánról szólnak történeti emlékeink, s ez egy, mint bizonyosan tudjuk, nem Upori, hanem Chiko egri püspök. Upori első püspöksége kérdésének megoldását tehát ujabb adatok szinre kerülteig el kell napolnunk.
Upori püspökségével kilépvén a váradi egyházmegye kötelékéből, további életét, s különösen a király által is kellőleg méltányolt szolgálatait vázolni nem e munka feladata. Csakis annyit jegyzünk még meg róla, hogy a halál 1419. május hó 23-án ragadta el s a gyulafejérvári ős székesegyházban lelte temetőhelyét, hol megkopott sirköve ma is látható Szent-Mihály oltára előtt. – Nemzetsége is már rég kihalt.* 1374–1394.
Szirmay A: Comitatus Zemplen. I. 16. – II. 105. 371–72. ll. Magyar Sion: VI. 727. l. – Nagy Iván: Magyarország családai: XI. 403. l. – Vaticani titkos levéltár: Rationes Collect. Polonić 1372–75. fol. 90. – Fejér Gy: Codex dipl. X. 1. 614. – 636. – X. 2. 239. – X. 8. 583. ll. – Br. Vesselényi-levéltár. – Pray Gy: Hierarchia Hung. II. 264–65. ll. – Budai orsz. levéltár: N. R. 744. 36, – 840. 14. – 1206. 35. – Szeredai A: Episcopi Transs. 134. s köv. ll. és Collectio monumentorum in templo Alba-Juliensi locat. 12. l. – Haan L: Békésvármegye hajdana. I. 174. l. hol grubai prépostnak iratik, és II. 35. l.
Bálint kanonok. Az annyiszor idézett pápai számkönyvek azt jegyzik meg róla, hogy pécsi püspök lett s helyébe a váradi kanonokságra Posegai János már ki is nevezteték, de ez a kanonokságba be nem juthatott, mert Bálint a püspökségről lemonda még mielőtt elfoglalta volna azt. Később azonban az ügyek egészen más fordulatot vettek és sikerült Bálintnak talán szerénységét legyőzni, mert nemcsak Posegait látjuk mint váradi kanonokot, hanem Bálint is, ugy látszik, elfogadta a püspökséget, legalább épen a kérdéses 1374. évben tünik fel egy Bálint a pécsi püspöki széken.
Ha különös véletlenségből ugyanegy név alatt két különböző személy nem lappang: akkor Bálint az Alsáni-ak előkelő nemzetségéből származik s testvére vagy legalább rokona lehetett Alsáni 110Gergelynek, ki 1412–1418. évek közt, mint királyi főpinczemester szerepel.* 1374.
Vaticani titkos levéltár: Rationes Collectorić Polonić 1372–75. fol. 90. – Koller J: Episcopatus Quinqueecclesiarum. III. 138. s köv. ll.
Posegai vagy Posgai János pécs-egyházmegyei áldozár, kiről az imént volt szó, s ki 1383-ban mint valóságos váradi kanonok emlittetik.* 1374.
Rationes Collect. Polonić 172–75. fol. 90. – Nagyszebeni városi levéltár.
Péter, Pál fia, egri kanonok, XI. Gergely adományoz számára váradi káptalani méltóságot s bár akkor mingyárt nem juthatott annak birtokába, de valószinüleg ugyanaz lesz, ki 1377. évben mint hevesi főesperes s egri és váradi kanonok a váradi káptalannak átiratja Márton és Mihály egri püspököknek az egri káptalant érdeklő leveleit.* 1374.
Rationes Collect. Polonić 1372–75. fol. 90. – Fejér Gy: Cod. dipl. X. 5. 178. l. – Schmitt M: Episcopi Agrienses: I. 237. és 349. ll.
József kanonok az első ilynevü, mint általában a József név, legalább ily alakban, nálunk még ekkor nincs divatban. A pápai számkönyvek azt mondják József kanonokról, hogy előléptetést nyert, de hogy hová s mire? arról hallgatnak s másutt sem találunk róla felvilágositást.* 1374.
Vaticani titkos levéltár: Rationes Collectorić Polonić 1372–75. fol. 90.
László, Ábrahám fia, várad-egyházmegyei s mint ilyen, egyetlen azon nem kevesek közől, kik a római curia adományaiban részesültek. Az imént emlitett József kanonok helyébe nevezék ki, de nem kanonokságra, hanem csak valamely szerényebb javadalomra, melyet József kanonoksága mellett élvezett s mely, ugy látszik, hogy valamely oltárigazgatóság volt. De végre még azt sem nyerheté el, mert mint számkönyvünk utolsó sora megjegyzi, kitünt, hogy a kérdéses igazgatóság nem tulajdonképeni javadalom.* 1374.
Vaticani titkos levéltár: Rationes Collectorić Polonić 1372–75. fol. 90.
Dénes karbeli áldozár.* 1375.
Gr. Vay-levéltár.
Bálint karbeli áldozár, ki Nagymihályi Jakab hatalmaskodásában a vizsgálatot végezte.* 1375.
Fejér Gy: Codex dipl. X. 5. 69. s köv. ll. és 361. s köv. ll.
Barcha karbeli áldozár; szerepel a Lónyai-ak s a leleszi konvent közt Szalóka birtoka miatt folyt érdekes perben.* 1377.
Fejér Gy: Codex dipl. X. 5. 69. s köv. ll. és 361. s köv. ll.
111Belényesi Péter al-őrkanonok.* 1377.
Schmitth M: Episcopi Agriensis. I. 349. 351. ll. – Fejér Gy: Codex dipl. IX. 5. 179–180. ll.
György, Péter fia, áldozár, Szent-Mária-Magdolna oltárának igazgatója s királyi közjegyző, ki mint ilyen hivatalosan igazolta, hogy azon püspöki levelek, melyeket a fentebb emlitett Péter egri kanonok a váradi káptalan előtt felmutatott és ott átiratott, épek, teljesen hitelesek valának s a káptalan hiven átirta azokat.* 1377.
Schmitth M: Episcopi Agriensis. I. 349. 351. ll. – Fejér Gy: Codex dipl. IX. 5. 179–180. ll.
Miklós karbeli áldozár, Szent-Kereszt oltárának igazgatója, ki a békésmegyei Szent-András falu birtokába, melyet a király jogtalanul némely kúnoknak adományozott, ez adomány visszavonása után Úzvásári Jakabot beiktatta.* 1378.
Hazai oklevéltár. (Dessewffy): 310. l.
János, Balás fia, kanonok.* 1378.
Zichy okmánytár: IV. 39. és 66. ll.
Szent-Egyedi János, kanonok. Előbb nevezett kanonoktársával felosztá Darócz birtokát Daróczi István s Kisvárdai Domokos között.* 1378.
Zichy okmánytár: IV. 39. és 66. ll.
Mihály karbeli áldozár, Szent-Dorottya szűz és vértanu oltárának igazgatója, ki a király parancsára a biharmegyei Sámsonban lakott Debreczeni Gergelyt és Jánost megidézte.* 1378.
Zichy okmánytár: IV. 39. és 66. ll.
László áldozár, Szent-András oltárának igazgatója.* 1378.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: Monial Poson. 62. 19. – Paulini. Kápolna. Septele. 3. 2.
Lőrincz mester, kanonok, ki Borsi Mihály király emberével beiktatá Kis-Zomlini Mihály és János testvéreket a biharmegyei Sal-Septely birtokába.* 1379.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: Monial Poson. 62. 19. – Paulini. Kápolna. Septele. 3. 2.
Pál karbeli.* 1379.
Kállay-család levéltára.
Péter olvasó-kanonok; három évben fordul elő.* 1380–1383.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: N. R. 840. 14. – 1206. 35. – Nagyszebeni városi levéltár.
János kanonok. Vizsgálatot tartott azon hatalmaskodásban, melyet Telegdy János és Lőrincz a biharmegyei Puszta-Újlakon, Putnoky János és Mihály birtokán elkövettek.* Lehet, hogy a fentebbi János kanonokok valamelyike. 1381.
Fejér Gy: Codex dipl. IX. 6. 267. l.
112István klerikus, ki Macskási Balás király emberével Ottó kolosmonostori apátot Kyde János ellenében megidézte.* 1381–1382.
Gr. Eszterházy J: A kolozsmonostori apátság.Archaeologiai közlemények. VII. 95. l. Gr. Vay-család levéltára.
Lőrincz karbeli áldozár, Szent-Kozma és Demjén vértanuk oltárának igazgatója.* 1382.
Kállay-család levéltára.
Pál karbeli áldozár.* 1382.
Gr. Vay-család levéltára.
László mester, kanonok.* 1382.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: Monial Poson. 4. 36. D. L. 6870.
János kanonok s homorogdi főesperes, ki az alább következő Lőrincz kanonokkal a Várad melléki Mikcse, a leleszi prépost – és Szent-János, a szent-jánosi apát birtoka közt határjárást tartott.* 1382.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: Monial Poson. 4. 36. D. L. 6870.
Pál áldozár, Üdvözitőnk oltárának igazgatója, ki a biharmegyei Fegyvernek-Peterd határait járta.* 1382.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: N. R. 267. 14. és 840. 14.
Demeter karbeli áldozár, Szentlélek kápolnájának igazgatója. Hasonlóképen határjárást teljesitett a szintén biharmegyei Les, Somogy és Pósa birtokok körül.* 1382.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: N. R. 267. 14. és 840. 14.
Homoki (?) János kanonok.* 1382.
Leleszi orsz. levéltár.
Lőrincz mester, kanonok.* 1382.
Leleszi orsz. levéltár.
Ferencz karbeli áldozár. Kétszer eszközölt birói megidézést háromszori nyilvános kikiáltás utján. 1381-ben Csomaközi Györgyöt idézte meg Szatmármegyében; a következő évben pedig Putnoki Mihályt Várad, Bihar és Czéczke piaczain.* 1382–1383.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 404. 412. ll. – Br. Radvánszky B. sajó-kazai levéltára.
János szolnoki főesperes és váradi kanonok.* 1384.
Br. Bánffy-család levéltára.
Gergely karbeli áldozár és Szent-Miklós hitvalló oltárának igazgatója.* 1384.
Kállay-család levéltára.
Lukács, volt-e tagja a káptalannak? adatunk arra nincs; csak az van róla feljegyezve, hogy III. János püspök helyettese s Várad egyik 113kitünőbb egyházának, mely a Szent-Kereszt tiszteletére állt, lelkésze volt.* 1384.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: Monial Poson. 61. 24.
János karbeli áldozár, Szent-Balás oltárának igazgatója, ki Hanvai László király emberével megvizsgálta azon hatalmaskodást, melyet Telegdi Miklós és András Putnoki János és Mihály birtokán a biharmegyei Puszta-Újlakon elkövettek, elfoglalván abból egy darab földet és azt saját birtokuk, Battyánhoz csatolva, már falut is épiteni kezdének rajta.* A nevek s egyéb körülmények is erősen emlékeztetnek a fentebb, 1381. évnél emlitett János kanonokra; valószinüleg ugyanegy eset forog fenn ott és itt. 1385.
Br. Radvánszky B. sajó-kazai levéltára. 8. 43.
Pál karbeli áldozár, Szent-György vértanu oltárának igazgatója.* 1386.
Br. Vesselényi-család levéltára.
Felső-Babindali János olvasó-kanonok. Felvidéki nemes családjaink egyikének sarjadéka; testvérével, Mihálylyal együtt birta a nevet adó Felső-Babindalt Nyitravármegyében.* Váradon egyszerre mint olvasó-kanonok tünik fel először 1386-ban;* két évtizednél tovább viseli a káptalan e második méltóságát, 1410-ben utoljára látjuk s még ugyanazon évben az olvasó-kanonokság «üres»-nek mondatik.* Életének közelebbi megvilágitásához hiányzanak az adatok. 1386–1410.
Gr. Forgách-család levéltára.
Br. Vesselényi-család levéltára.
Fejér Gy: Codex dipl. IX. 1. 636. l. – X. 2. 382. l. – X. 4. 622. l. – Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: N. R. 856. 2. – Monial. Budens. 4. 37. – D. L. 8772. 9703. – Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 237. 552. jegyz. – Békésmegyei oklevéltár: 20. l. – Családi levéltárak.
Mihály karbeli áldozár, Szent-Dorottya oltárának igazgatója, ki Petenyeházi Péter király emberével a szatmármegyei Olcsva határait járta.* 1387.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 453. l.
János karbeli áldozár, az imént emlitett Mihálylyal egy időben s Mindszenti István király emberének társaságában részt vett ugyanazon Olcsva határjárásában.* 1387.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 453. l.
Pécsi János, theologiae magister, felszentelt püspök s III. János váradi püspök helyettese. Fenmaradt egy eredeti levele, melylyel Fejér 114Gál várad-püspökii lakosnak a kápolnai Szent-Pál-rendüek javára tett végintézkedését irásba foglalta.* 1387.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: Paulini. Kápolna. 1. 10. – Haan L. Békés megye hajdana. II. 34. l.
István karbeli, ki Vathai László király emberével a két Telegdit a fentebb emlitett hatalmaskodásért megidézte.* 1387–1395.
Br. Radvánszky B. sajó-kazai levéltára. 9. 10.
Egri János kanonok.* 1387–1390.
Br. Vesselényi-család levéltára. – Fejér Gy: Codex dipl. IX. 1. 640. l.
András karbeli áldozár, Szüz-Mária oltárának igazgatója. Urai János király emberével be akará iktatni Körösi Miklóst és Kelement Reszege negyed részének birtokába, de Reszegei Balás fegyveres kézzel ellenállt hatalmasul.* 1388.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 432. l.
Mihály kanonok.* 1388.
Br. Bánffy-család levéltára.
László karbeli áldozár, ki Egyeki Péter király emberével Bajori Márton, Skolasztika és Erzsébet, továbbá Egyeki Demeter birtokát Ladányt a nevezettek közt felosztá.*1389–1390.
Leleszi orsz. levéltár. – Tudománytár 1841. évf. 376. s köv. ll.
Mihály karbeli pap.* 1389.
Kállay-család levéltára.
István, Pál fia, baccalaureus in artibus, al-szerpap, IX. Bonifácz pápa nevezte ki kanonokká.* 1389.
Római Dataria levéltára: Pontificatus Bonifacii anno I.
András őr-kanonok. 1391-től 1401-ig minden évben előfordul. 1396 táján Bertalan mester «zegeth»-i (szegedi?) várnagy s király embere társaságában a biharmegyei Szalacson Hercygh erdő határait kellett volna bejárnia, de Lászlónak, Lachk Miklós fiának hatalmaskodása miatt nem meré.* 1392–1401.
Leleszi orsz. levéltár. Metal. Bihar. 12. – Fejér Gy: Codex dipl. X. 2. 239. 382. ll. – Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: Paulini. Kápolna. 4. 1. és 2. – Károlyi-oklevéltár: I. 237. l. jegyz. – Családi levéltárak.
Móricz karbeli áldozár, Szent-Lajos oltárának igazgatója. Zimai István király emberével Dengelegi Bertalant és Lászlót bizonyos reszegei részbirtokba ellenmondás nélkül beiktatá.* 1393.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 462–63. ll.
115Benedek karbeli áldozár.* 1393.
Br. Radvánszky B. sajó-kazai levéltára.
Simon karbeli áldozár, Szent-Kozma és Demjén oltárának igazgatója. Náprágyi Benedek király emberével megvizsgálta azon hatalmaskodást, melyet a Telegdi nemzetség tagjai a Putnokiak birtokán, Örvényesen és Look-on (ma Lakság Biharmegyében) elkövettek s hat ezer márka kárt okoztak.* 1393.
Br. Radvánszky B. sajó-kazai levéltára.
Mocholai Arnold mester, kanonok, később dékán és szepesi olvasó-kanonok. Mocholai nemesek virágoztak hazánkban már a XIV-ik század közepén, legalább 1354-ben Mocholai Miklós panaszolja Lajos királynak, hogy Várhegye, máskép Bodolafalva nevü birtoka a sárosi várhoz foglaltatott. Arnold kanonokról meg olvassuk, hogy 1401-ben sárosmegyei birtokát, Botfalvát 166 forintért egy évre elzálogositá. A nevek, a kor, a hely megfelelvén egymásnak, bizvást következtethetük, hogy Arnold kanonok a nevezett nemesek családjából származott. Atyja Bálint volt s rokoni kötelék füzte a fentebb emlitett Upori Istvánhoz. Szerepelt a politikai téren is, és Zsigmond királynak, mint azt maga a király megvallja, hasznos szolgálatokat tőn ugy itthon, mint a római udvarnál. Szolgálatai jutalmául nyerte a királytól Upori Istvánnal együtt a békésmegyei Fav (?) birtokot; emellett azonban javadalmainak egyikét, a szepesi olvasó-kanonokságot, csaknem elvesztette.
Hosszas távolléte, valószinüleg római tartózkodása alatt hirét keltették, hogy nevezett olvasó-kanonokságától megfosztatott, mire Rozgonyi Simon országbirája Arnold kanonokságát azonnal hasonnevü fiának, Simonnak adományoztatta. Midőn pedig Simon kanonokból szepesi prépost lőn, üresen hagyott kanonokságába Kanizsay János primás, egymásután saját két káplányát helyezte be. Arnold végre is csak évek mulva, és csak királyi urának közbelépésével nyerhette vissza kanonoki javadalmát. Utóljára 1423-ban találkozunk vele.* 1393–1423.
Fejér Gy: Codex dipl. VI. 2. 305. – VIII. 2. 403. – X. 2. 238. – X. 6. 429 és 556 ll. – Haan L: Békésvármegye hajdana. II. 35. l. – Nagy I: Magyarország családai. VII. 213 l.
Lukács áldozár, III. János váradi püspök káplánya, ki püspöke parancsára átiratta a váradi káptalannal azon levelet, melynek erejénél 116fogva Ivánkaházi János saját részbirtokát böcsi Zudar János és Miklós fiainak elzálogositá.* 1393.
Zichy-okmánytár: IV. 512. és 536. ll.
Tóbiás karbeli áldozár, Szüz-Mária oltárának igazgatója, ki Szügyi Ábrahám király emberével Beregmegyében birói idézést teljesitett.* 1394.
Zichy-okmánytár: IV. 512. és 536. ll.
János karbeli áldozár. Szakálli István király emberével beiktatá Gyakházi Barabás fiait a biharmegyei Pethlend birtokába.* 1394.
Ifj. Bölöni S. levéltára.
Domokos éneklő kanonok, de csupán egy évig. 1395.*
Ifj. Bölöni S. levéltára.
István karbeli áldozár. 1397-ben Jánosdi Mihályt a biharmegyei Jánosd és Görbed részbirtokába beiktatá.* 1395–1397.
Br. Radvánszky B. sajó-kazai levéltára. – Ifj. Bölöni S. levéltára.
Lőrincz bihari főesperes, ki mint Pál, kinevezett váradi püspök ügyvivője Rómában járt, valószinüleg püspökének megerősittetése végett.* 1396.
Pray Gy: Hierarchia Hung. II. 178. l.
Gergely karbeli klerikus, ki Zalathnai János deák király emberével Olcsva és Apáti birtokok két harmad részébe Pásztai János országbirót, egy harmad részébe pedig Károlyi Andrást beiktatta.* 1396.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 477. l.
Balás karbeli klerikus. Paczali Benedek király emberével Zadar Györgyöt, Benedeket és Domokost bélteki birtokukon megidézte.* 1396.
Gr. Károlyi-oklevéltár: lad. 1. pro. 64.
Lukács éneklő-kanonok, a korán eltávozott vagy elhalt Domokos utódja; lehet, hogy a fentebbi két Lukács, a püspöki helyettes és káplán közöl az egyik. 1396-tól 1403-ig majd minden évben olvashatjuk nevét; ez utóbbi évben eltünik.* 1396–1403.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 479. l. és 237. l. jegyz. – Békésmegyei oklevéltár: 18. l. – Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: Monial. V. Budens. 4. 37. – Családi levéltárak. – Haan L: Békésvármegye hajdana. II. 306. l.
János karbeli klerikus, ki Dománhidai János király emberével. Zudar Péter és István fiainak hatalmaskodását megvizsgálta és őket bélteki lakásukon megidézte; 1402-ben pedig Bélharangi Pétert, Jakabot és Jánost békésmegyei részbirtokaikba beiktatta.* 1398–1402.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 488. 489. és 490. ll.
117Gáspár karbeli áldozár. Keresi Demeter király emberével szintén idézni járt Szatmármegyébe.* 1398.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 488. 489. és 490. ll.
Imre karbeli áldozár, ki Makrai Fábián király emberével megidézte Károlyi Lászlót és Andrást a Zudar János fejérvári prépost és Zudar György birtokain elkövetett hatalmaskodás miatt.* 1398.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 488. 489. és 490. ll.
János áldozár, Vetési Tamás váradi prépost káplánya.* 1398.
Kállay-család levéltára.
László kanonok.* 1399.
Kállay-család levéltára.
Miklós karbeli áldozár. 1399-ben Thordai Lőrincz király emberével beiktatá Rábéi Miklós fiait: Imrét, Miklóst, Andrást és Jánost a békésmegyei Rábé részbirtokaiba.* 1399–1405.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: N. R. 856. 2. – Békésmegyei oklevéltár: 17–18. ll. – Leleszi orsz. levéltár.
