Szent-István várad-előhegyi káptalanának tagjai.
Kornis Benedek trinopolitani püspök, székeskáptalani kanonok s az ujraszervezett társaskáptalannak első prépostja. 1497.
Osvát áldozár, kanonok. 1497.
György áldozár, kanonok s egyszersmind a székesegyházban Szentlélek oltárának igazgatója. 1498.
Temesvári Bálint mester, kanonok. Porteleki Jakab király emberével megvizsgálta azon hatalmaskodást, melyet Báthory István és András a szatmármegyei Feen községben, Perényi Gábor pedig a szintén szatmármegyei Olcsva erdejében elkövettek. 1500.
Ujfalusi András mester, kanonok. Tunyogi Gencsy Pál nádor emberével Károlyi László és társai ellen tartott vizsgálatot. 1501.
Berczeli Elek kanonok. A király parancsára egyik vizsgáló birája azon vérengző hatalmaskodásnak, melyet Chulai Móré György nándorfejérvári bán Kállay János és Derencsény György birtokán, a külsőszolnokmegyei Nagy-Túron elkövettek. 1501.
Hatvani Pál mester, kanonok. 1502.
218Kálmánchehy Mihály kanonok; kétségkivül rokona a hasonnevü váradi püspöknek. 1503.
Székelyhidai György mester, kanonok. 1504.
Gencsi Benedek kanonok. 1507.
Kanizsai Osvát kanonok, Kis-Zomlini Borsi Benedek király emberével 1507-ben beiktatá Thorday Zsigmondot a biharmegyei Kis-Marja, továbbá Gyapoly, Kerekegyház, Kaszatelek falvak és Vasad puszta birtokába. Emlités van róla a következő évben is. 1507–1508.
Kermendy István kanonok. 1508–1512.
Barabás mester, kanonok. Egy szőleje, melyet Váradon a Nádas-hegyen s valószinüleg kanonoki széke után birt, őrzötte meg emlékét.
Meghi Márton mester, kanonok. Borsi Mátyás király emberével be akará iktatni Verbőczy István országbirói főjegyzőt Jákó Ferencznek hűtlensége miatt elvesztett hodosi részbirtokaiba, de ellenmondással találkozott. 1512.
Therchi (Szalma-Tercsi?) Péter mester, kanonok. 1513.
Nyúly, másutt Nagy-Nyúly Simon, kanonok. Egy évtizeden át látjuk a káptalan tagjai között s kanonoksága korához két érdekes esemény emléke füződik, melyek mindenike a középkori élet egy-egy, ma már ismeretlen szokását világitja meg. Kereki, az Ártándyak ős vára fényes ünnepélynek volt tanuja: oda gyültek a vidék legelőkelőbb családjai, a Pázmány, Torday, Bajony, Dersy, Kórógyi stb. nevek viselői feleségeikkel, kik előtt a Gútkeled nemzetség egyik sarja, a biharmegyei Hodosi Jákó Ferencz kézfogóját tartotta a történeti nevü Ártándy Tamás leányával, Katalinnal s középkori szokás szerént esküvel fogadta, hogy az ifju hölgyet el nem hagyja holtáiglan. Miért? 219miért nem? mégis másképen cselekedett. Hodosi Jákó csakhamar Parlaghy Antal leányával, szintén Katalinnal tartotta meg esküvőjét. Ez e középkorban főbenjáró vétség volt, mely hűtlenségi pert vont maga után, s az itélet nem maradt el, mihelyt a vád igazolva lőn. Ekkor történt, hogy a Szent-Istvánhegyi ős monostorban nem mindennapi jelenet folyt le. A kik Ártándy leányának kézfogóján jelen voltak, urak és urnők, megjelentek ott a király parancsára mindnyájan, keresztény hitökre vallomást tőnek a történtek felől s vallomásaikat a káptalan a király számára irásba foglalá.
220A másik eseménynyel már Nyúly Simon kanonoknak neve is össze van forrva. Középkori főuraink, hogy birtokaiknak a koronára szállását megakadályozzák, egymást fiak gyanánt szokták fogadni és szerződést kötének, hogy egyik család a másiknak kihalása esetében a kihaltnak birtokait örökölje. Az ilyen szerződés érvényességéhez királyi jóváhagyás kellett, de II. Ulászló és fiának királyi hatalma gyengébb volt, hogysem egy-egy hatalmasabb főur akaratának ellenszegülni mert volna. Igy történt, hogy a biharmegyei Sólyomkő várának ura, Bélteki Drágffy János országbiró 1524-ben, tán épen a mohácsi veszedelem előérzetében kölcsönösen szerződött Kanizsay Lászlóval, kit a következő évben Nyúly Simon kanonok s Bagosi Ferencz királyi jegyző, mint király embere, Sólyomkő várának s tartozékainak birtokába be is iktatának. 1516–1525.
Borsodi Ferencz mester, kanonok. 1517.
Eperjesi Péter mester, kanonok. 1519.
Bihari Imre kanonok. 1519.
Váradi Ferencz mester, kanonok. Először 1522-ben találkozunk vele, de a következő évben is tagja a káptalannak, és ekkor egy királyi levelet látunk kezében, mely szegény fejének nem csekély gondot adhatott. Váradnak ifju püspöke, Perényi Ferencz, 1523-ban táborba szállt a török ellen. Seregével épen Bácsmegyében, Szent-András határán táborozott, midőn ismét oly jelenet adta magát elő, mely a hadi életben, és igy hadvezér-főpapjaink életében is nem vala épen szokatlan. Perényi, összeszedve fegyvereseit, felveré Izsákay Osvátot, ki mint biharmegyei főnemes szintén ott táborozott hadi népével és őt buzogányával sajátkezüleg elpaskolá. Ezért a királytól Izsákay panaszára levél érkezett Váradra, mely Perényit a király szine elé idézte. E levelet káptalana megbizásából Váradi Ferencz kanonok volt hivatva kézbesiteni és kézbesité s a káptalan jelentése a királyhoz nem emliti, 221hogy Perényi püspök váradi palotájában is oly harczias modoru lett volna, mint a bácsmegyei táborban. 1522–1523.
Szerém-Ujlaki János mester, kanonok. Bojti Szarvady Miklós király emberével be akará iktatni Chulai Móré László főétekfogó mestert és Ártándy Pált a magtalanul elhalt Torday György biharmegyei birtokaiba, de ellenmondással találkozott. 1524.
Ambrus prépost, kit káptalanával együtt Kereky György a Kereki és Asszonyvására községek közt, a Mátédombon első földek használatától eltiltott a leleszi konvent előtt junius 24-én. 1526.
Szent-Lőrincz György kanonok, ki János király parancsára megidézte Géresi Czibak Andrást és Mihályt, továbbá Bornemisza Bernátot a váradi vár udvarbiráját és Czibak Imre váradi püspököt azon hatalmaskodásért, melyet a püspök bihari jobbágyaival Bajony Benedek birtokán a biharmegyei Hodoson elkövettek. 1533.
Szegedi Miklós mester, kanonok, utóbb prépost. Midőn Izabella királyné a biharmegyei Halápot Pálczán Pétertől elvéve, Melith Györgynek adományozá s a váradi székeskáptalan Melithet a királyné parancsára uj birtokába már be is iktatta: akkor, a végzetes tizenöt nap eltelte előtt, Szegedi Miklós prépost, továbbá Pesthy Márton és Chapy Simon kanonokok ugy a maguk, mint egész káptalanuk nevében ellene mondottak a beiktatásnak; hogy miért? azt az oklevél nem emliti. 1535–1542.
222Pesthy Márton mester, «senior» kanonok. János király parancsára megidézte Telegdy Miklóst, Toldy Albertet s Pethlendy Gergely deákot azon hatalmaskodásért, melyet az Ártándyak Kereki várában elkövettek. 1536–1542.
Posgaváry Miklós kanonok. 1539.
Kamonchy Gergely kanonok, valószinüleg ugyanaz, ki 1521-ben a krakkai egyetemen tanult s később mint a székeskáptalan középkori éneklő-kanonokjainak utólsaja tünik fel. 1539.
Chapy Simon kanonok. 1542.
Péterváradjai Péter előbb kanonok, majd prépost. Kanonok korában Frater György püspök s királyi helytartó parancsára megidézte a biharmegyei Madarász és Görbed jogtalan birtoklása miatt Álmosdi Somlyay Mihályt. Volt-e valami összeköttetés közte s Péterváradjai Balás jászai prépost közt, ki 1547–1549. években a magyar királyi kamarai elnökséget viselte? eddigelé meg nem határozható. 1545–1549.
Békési János kanonok. 1545.
Pápai István kanonok. 1545.
Kecskeméti... keresztneve hiányzik; kanonok. 1545.
Iklódi István kanonok. 1547.
Szent-Lőrinczy Tamás kanonok; Fráter György püspök-kormányzó paráncsára megidézte Thelegdy Jánost, kivel esetleg ép a váradi várban találkozott. 1549–1553.
Wyllyani Dénes mester, kanonok. 1553.
223Fyldeáki Gergely kanonok. 1557.
Nagyhalászi Antal kanonok. Izabella királyné parancsára Erdőhegyi Ferencz királyné emberével be akará iktatni Iktári Bethlen Gergelyt s Haraklányi Massay Lászlót a biharmegyei Szent-János birtokába, de egyrészről Panaszi Pázmán Gáspár, Farkas és György, másrészről Spáczai Borbála, a szent-jánosi apáczák fejedelemnője, a beiktatásnak ellenemondának. 1557–1560.
Babolchay György áldozár, kanonok. Kanonoki háza szintén az iskola soron, Mindszenty András székeskáptalani kanonok házának szomszédságában állt; 1557-től káptalana feloszlatásáig találkozunk vele, mely idő alatt több izben látjuk, hogy hiteles-helyi kiküldetésekben jár. Igy mingyárt 1557-ben a fentemlitett Spáczay Borbála fejedelemasszonyt idézte meg a királyné elé, hogy ellenmondásának okát adja. 1560-ban Némethy Ferenczet, a tokaji vár praefectusát s testvére gyermekeit iktatta Ruszkai Dobó Istvánnak, az egri hősnek bihar- és középszolnokmegyei birtokaiba, melyeket ettől hűtlensége miatt János-Zsigmond elvett. Midőn pedig három évvel utóbb ugyancsak János-Zsigmond a magtalanul elhalt Makó László bihar- és csanádmegyei jószágait, köztök Makó városát Nopsiczi Varkocs Tamásnak adományozá, az uj birtokos beiktatását ismét Babolcsay György kanonok teljesité Nagy-Kereki Haranghy György király emberével. Utóljára káptalana utolsó kiadványán olvassuk nevét. 1557-–1566.
Vásárhelyi Mátyás. Ő-e az a Vásárhelyi Mátyás plebános, ki 1531-ben a krakkai egyetemen folytatta tanulmányait? egyéb adatok 224hiányában biztosan állitani nem lehet. Váradon 1557-ben tünik fel, mint a Szent-István-káptalan kanonokja, s ezenkivül alig tudnánk róla egyebet, ha esetleg két biharmegyei birtokos nemes egymással össze nem perel s ha ősi törvényeink aként nem intézkednek, hogy per és béke, valamint adás-vevés ne eshessék meg törvényesen káptalan nélkül.
Biharmegyében Gyéres falu mellett állt hajdan Lökösháza, melyben részbirtoka volt Gyéresi Ártánházy Jánosnak is. E birtokot Ártánházy eladta Bajony Istvánnak, de aki csakhamar elhalt s jószágaiba, köztök az emlitett lökösházi részbirtokba, testvére, Bajony János ült. Ez ellen Ártánházy, ki talán még nem kapta meg a vételárt a korán elhunyttól, tiltakozott, de Bajony sem engedett és igy a dologból per lett, mely végre akép oldaték meg, hogy ez utóbbi megtartá a birtokot, de száz magyar forintot fizetett Ártánházynak.
Egyezséglevelöket Váradon a Szent-István-káptalanban irták meg s ugyanezen káptalan volt az, mely János-Zsigmond parancsára Bajonyt 1566 márczius 18-án uj birtokába beiktatá s erről pecsétes levelet adott. E levél emliti, hogy a beiktatást Szakáli Sáfár Gergely király emberével Vásárhelyi Mátyás kanonok teljesité. Ezentul Vásárhelyinek többé semmi nyoma. 1557–1566.
Kálmáncsehy Mátyás kanonok. 1559-ben tünik fel először, midőn Izabella királyné parancsára Gúthy Tamás királyné emberével a biharmegyei Nagymihályfalvára megy, hogy ott Kis-Kállai Vitéz János birtokát lefoglalja, de Byri (Piri?) Bornemisza Ferencz, urának Vitéz Jánosnak nevében, «kivont karddal» utjokat állotta. A következő 1561. s 1562. években szintén végez hiteles-helyi teendőket: az első alkalommal Békés Gáspárt, a későbbi fejedelmi trónkövetelőt, továbbá Mihályi Csáky Boldizsárt és Spanyth Jánost akarta beiktatni Telegdy István Körösvölgyi birtokaiba; utóbb pedig Ujhelyi Dorottyát, Védi Gyantay Lukácsnét iktatta be a biharmegyei Véd s tartozékai birtokába. – 225Gyakran összetévesztik az ismeretes Kálmáncsehy Sánta hitujitóval, de ez Márton volt. 1559–1562.
Ludbregi Balás kanonok. Volt-e családi kapocs közte s azon Ludbregi Barabás közt, ki 1455-ben a bécsi egyetem magyar tanulói közt emlittetik? vagy azon Ludbregi István deák közt, kit 1560-ban Turon némi részbirtokokba iktattak be? oly kérdések, melyekre még csak ezentul jöhet felelet. 1560.
Demeter áldozár, prépost. Csupán egyszer, 1568-ban, tehát már Várad káptalanainak megszünése után merül fel neve azon alkalommal, midőn János-Zsigmond fejedelem Ábránffy István fiainak Váradon, Uj-Bécs-utczában egy házat, a váradi hegyen pedig három szőlőt adományoz és megjegyzi, hogy mind a ház, mind a szőlők néhai Demeter áldozár, a várad-előhegyi Szent-István-káptalan prépostjának birtokai valának, ennélfogva sem személyisége, sem prépostságának kora meg 226nem határozható, csak az bizonyos, hogy 1568-ban már halott volt, s hogy kora még 1566-nál előbbre esik, mert káptalanának utolsó kiadványa sem emliti. Lehetséges azonban, hogy egy személy azon Demeter áldozárral, ki 1541-ben mint a kiskáptalan kanonokja fordul elő, s később, talán épen 1557 után, lépett át a még akkor érintetlenül hagyott Szent-István-káptalan prépostságára.
Szegedi Benedek kanonok. Ugyanaz, ki 1565-ben, Szent-László sirjának feltörése alkalmával a szent király ereklyéinek egy kis részét megmentette. 1565.
Esztergomi Bonaventura kanonok; csak egyszer, káptalanának utolsó kiadványa alatt fordul elő neve. 1566.
Érsek-Apáthy Kristóf. Kétségkivül a biharmegyei Érsek-Apáti községből származott, mely előnevét, egykori birtokosától, Váradi Péter kalocsai érsektől vehette s nem lehetetlen, hogy közel is állt Váradi Péterhez, kinek testvére Érsek nevet viselt, utódai pedig birtokukról Érsek-Apáthynak nevezheték magukat.
Mint kanonok szintén csak egyszer, amaz utolsó kiadványon emlittetik, de alig szenvedhet kétséget, hogy ő az a «Fóris pap», kit a Szent István-káptalan feloszlása után az 1566-iki nagyszebeni országgyülés a káptalani országos levéltár egyik őréül, középkori nevén «requisitor»-ul nevezett ki s ki e kinevezést elfogadta. E tettét tükrözheti vissza a hagyomány amaz elbeszélése, hogy 1566-ban virágvasárnapján a káptalan prépostja, cserben hagyva kanonokjait, az erdélyiekhez szegődött; de e hűtelen tag nem lehetett a prépost már csak azért sem, mert mint az annyiszor idézett utolsó kiadványból látható, a Szent-István-káptalannak már ekkor nem volt prépostja.
227Fóris pap neve 1566 után még gyakran előfordul, de nem sokáig; 1570-ben már nincs a váradi requisitorok között. Lehet, hogy elhalt, vagy hogy megelégelve uj helyzetét, letette hivatalát és elment felkeresni számüzött társait, hogy – lábaikhoz boruljon. 1566.
Kanizsay János áldozár. Érsek-Apáthynak requisitortársa s 1566 előtt talán kanonoktársa is; a Szent-István-káptalan utolsó levele záradékában világosan mondja, hogy a megnevezett öt kanonokon kivül még többen is valának. Kanizsai már 1568-ban eltünik a requisitorok közől. 1566.
Szent-Lőrinczy Tamás áldozár. Már fentebb, 1549 évben előfordult e név, de annak viselője kanonok, ez pedig mint a Halottak-oltárának igazgatója emlittetik. Alig hajtaték végre a tordai gyülés ama végzése, hogy a váradi káptalan tagjai, ha megtérni nem akarnak, «jószágoktól elválva… valahova akarnak menni, szabadon elbocsáttassanak» János-Zsigmond választott király már három hét mulva Melius Péter debreczeni prof. lelkipásztornak adományozá az emlitett oltár igazgatójának házát, mely szintén Uj-Bécs-utczában állt, a hozzá tartozó szőlővel együtt, mely közönségesen «Halottak szőlejének» neveztetett. Itt emliti a fejedelem, hogy mind a ház, mind a szőlő előbb «tisztelendő Szent-Lőrinczy Tamás birtokában volt». 1566.
228A váradi káptalanok középkori tagjainak hosszu sorát, kik már oly rég óta nyugszanak, alig lehetne méltóbban bezárni, mint a Halottak-oltárának igazgatójával.