Szent-István várad-előhegyi káptalanának tagjai.
Szent-István várad-előhegyi káptalanának tagjai.
Kornis Benedek trinopolitani püspök, székeskáptalani kanonok s az ujraszervezett társaskáptalannak első prépostja.* 1497.
Lásd e kötet 161. lapját.
Osvát áldozár, kanonok.* 1497.
«Canonicus novi Collegii beati Ladislai Regis in dicta ecclesia nostra (Varadiensi) fundati.» Gr. Vay-család levéltára. – Gr. Károlyi-család levéltára: 13. 44.
György áldozár, kanonok s egyszersmind a székesegyházban Szentlélek oltárának igazgatója.* 1498.
Kállay-család levéltára.
Temesvári Bálint mester, kanonok. Porteleki Jakab király emberével megvizsgálta azon hatalmaskodást, melyet Báthory István és András a szatmármegyei Feen községben, Perényi Gábor pedig a szintén szatmármegyei Olcsva erdejében elkövettek.* 1500.
Gr. Károlyi-család levéltára: 10. 61. – 12. 78.
Ujfalusi András mester, kanonok. Tunyogi Gencsy Pál nádor emberével Károlyi László és társai ellen tartott vizsgálatot.* 1501.
Gr. Károlyi-család levéltára: 10. 61. – 12. 78.
Berczeli Elek kanonok. A király parancsára egyik vizsgáló birája azon vérengző hatalmaskodásnak, melyet Chulai Móré György nándorfejérvári bán Kállay János és Derencsény György birtokán, a külsőszolnokmegyei Nagy-Túron elkövettek.* 1501.
Kállay-család levéltára.
Hatvani Pál mester, kanonok.* 1502.
Gr. Károlyi-család levéltára: 1. 272.
218Kálmánchehy Mihály kanonok; kétségkivül rokona a hasonnevü váradi püspöknek.* 1503.
Kállay-család levéltára.
Székelyhidai György mester, kanonok.* 1504.
Gr. Károlyi-család levéltára: 1. 274. 276.
Gencsi Benedek kanonok.* 1507.
Kállay-család levéltára. – Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1745. 16. §. 6.
Kanizsai Osvát kanonok, Kis-Zomlini Borsi Benedek király emberével 1507-ben beiktatá Thorday Zsigmondot a biharmegyei Kis-Marja, továbbá Gyapoly, Kerekegyház, Kaszatelek falvak és Vasad puszta birtokába. Emlités van róla a következő évben is.* 1507–1508.
Kállay-család levéltára. – Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1745. 16. §. 6.
Kermendy István kanonok.* 1508–1512.
Kállay-család levéltára. – Gr. Károlyi-család levéltára.
Barabás mester, kanonok. Egy szőleje, melyet Váradon a Nádas-hegyen s valószinüleg kanonoki széke után birt, őrzötte meg emlékét.*
Kereszturi J: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 264–265. ll.
Meghi Márton mester, kanonok. Borsi Mátyás király emberével be akará iktatni Verbőczy István országbirói főjegyzőt Jákó Ferencznek hűtlensége miatt elvesztett hodosi részbirtokaiba, de ellenmondással találkozott.* 1512.
Horváth I: Verbőczi István emlékezete. 160. s köv. ll. – Gr. Károlyi-család levéltára: 5. l.
Therchi (Szalma-Tercsi?) Péter mester, kanonok.* 1513.
Gr. Károlyi-család levéltára: 2. 13.
Nyúly, másutt Nagy-Nyúly Simon, kanonok. Egy évtizeden át látjuk a káptalan tagjai között s kanonoksága korához két érdekes esemény emléke füződik, melyek mindenike a középkori élet egy-egy, ma már ismeretlen szokását világitja meg. Kereki, az Ártándyak ős vára fényes ünnepélynek volt tanuja: oda gyültek a vidék legelőkelőbb családjai, a Pázmány, Torday, Bajony, Dersy, Kórógyi stb. nevek viselői feleségeikkel, kik előtt a Gútkeled nemzetség egyik sarja, a biharmegyei Hodosi Jákó Ferencz kézfogóját tartotta a történeti nevü Ártándy Tamás leányával, Katalinnal s középkori szokás szerént esküvel fogadta, hogy az ifju hölgyet el nem hagyja holtáiglan. Miért? 219miért nem? mégis másképen cselekedett. Hodosi Jákó csakhamar Parlaghy Antal leányával, szintén Katalinnal tartotta meg esküvőjét. Ez e középkorban főbenjáró vétség volt, mely hűtlenségi pert vont maga után, s az itélet nem maradt el, mihelyt a vád igazolva lőn. Ekkor történt, hogy a Szent-Istvánhegyi ős monostorban nem mindennapi jelenet folyt le. A kik Ártándy leányának kézfogóján jelen voltak, urak és urnők, megjelentek ott a király parancsára mindnyájan, keresztény hitökre vallomást tőnek a történtek felől s vallomásaikat a káptalan a király számára irásba foglalá.*
«Ludovicus dei gratia rex Hungarić el Bohemić etc. fidelibus nostris egregiis et nobilibus Laurentio Dersy de Pethry, Sigismundo de Thorda, Johanni de Bayon, Georgia de Sasvár, Mathić Zeky de Kis-Bayon, Michaeli de Wanchyod, Paulo de Kezih, Thomć de Korogy, Bartholomeo, Georgio, Ladislao, Gregorio et Nicolao de eadem Korogh, Demetrio Ispan de Fewldes, Emerico de Thywkod, Katharinć relictć condam Johannis Pazman de Panaz ac dominć Dorotheć relictć condam Nicolai de prćdicta Thorda, item providis Alberto Hazon in Derecske, Stephano Miklosy de Bayon, Benedicto Ispan de Toththelek, Petro Molnar de Hodos, Bartholomeo Nagh et Thomć Koras de Rodwan salutem et gratiam. Exponitur maiestati nostrć in persona fidelis nostri egregii magistri Stephani de Werbewcz personalis prćsentić nostrć maiestatis locumtenentis, quod cum superioribus annis egregius condam Thomas de Artand filiam suam Katherinam nomine nobili condam Francisco de Hodos legitimam desponsasset in consortem, tunc idem Franciscus Jako super huiusmodi desponsatione prćfatć puellć Katherinć per verba de prćsenti reale prćstitisset iuramentum; export tamen idem Franciscus Jako suć salntis immemor, cum alia quadam puella similiter Katherina dicta, filia videlicet nobilis Anthonii de Parlag matrimonium contraxisset, illudque etiam nuptiarum solempnitate et copula carnali, prćstito pariter cum ea iuramento consumpmasset, quod vobis constaret evidenter; (et quia) fassionibus vestris superinde fiendis prćfatus magister Stephanus exponens in prćsentiarum summe indigeret, propterea fidelitati vestrć harum serie firmiter prćcipiendo committimus et mandamus, quatenus acceptis prćsentibus, in uno certo et brevi termino sub onere sedecem marcarum gravis ponderis per comites ac vicecomites et iudices nobilium comitatus Bihoriensis super eos, qui requisiti subnotandć attestationi interesse recusaverint immediate et irremissibiliter exigendarum, in simul convenire ac in prćsentiam honorabilis capituli ecclesić sancti Stephani protomartiris de promontiorio Waradiensi personaliter accedere, ibique ad fidem vestram deo debitam, fidelitatemque nobis et sacrć nostrć coronć observandam, qualis vobis super prćmissis constat certitudo veritatis, suo modo fateri, dicereque et referre debeatis; super qua quidem fassione vestra litteras tandem prćfato exponenti necessarias per antelatum capitulum ecclesić sancti Stephani protomartyris dari volumus et iubemus; secus non facturi; prćsentibus perlectis exhibenti restitutis. Datum Budć, feria secunda proxima post festum Decollationis beati Johannis Baptistć (aug. 31.), anno domini Millesimo quingentesimo decimo septimo.». Gr. Károlyi-család levéltára: Miscell. 47.
220A másik eseménynyel már Nyúly Simon kanonoknak neve is össze van forrva. Középkori főuraink, hogy birtokaiknak a koronára szállását megakadályozzák, egymást fiak gyanánt szokták fogadni és szerződést kötének, hogy egyik család a másiknak kihalása esetében a kihaltnak birtokait örökölje. Az ilyen szerződés érvényességéhez királyi jóváhagyás kellett, de II. Ulászló és fiának királyi hatalma gyengébb volt, hogysem egy-egy hatalmasabb főur akaratának ellenszegülni mert volna. Igy történt, hogy a biharmegyei Sólyomkő várának ura, Bélteki Drágffy János országbiró 1524-ben, tán épen a mohácsi veszedelem előérzetében kölcsönösen szerződött Kanizsay Lászlóval, kit a következő évben Nyúly Simon kanonok s Bagosi Ferencz királyi jegyző, mint király embere, Sólyomkő várának s tartozékainak birtokába be is iktatának.* 1516–1525.
Gyulafejérvári országos levéltár: Bihar. 3. 25. – Budai orsz. levéltár kincst. oszt. 635. 6. és 606. 12.
Borsodi Ferencz mester, kanonok.* 1517.
Gr. Károlyi-család levéltára.
Eperjesi Péter mester, kanonok.* 1519.
Gr. Károlyi-család levéltára: 2. 306. és 5. 9.
Bihari Imre kanonok.* 1519.
U. o.
Váradi Ferencz mester, kanonok. Először 1522-ben találkozunk vele, de a következő évben is tagja a káptalannak, és ekkor egy királyi levelet látunk kezében, mely szegény fejének nem csekély gondot adhatott. Váradnak ifju püspöke, Perényi Ferencz, 1523-ban táborba szállt a török ellen. Seregével épen Bácsmegyében, Szent-András határán táborozott, midőn ismét oly jelenet adta magát elő, mely a hadi életben, és igy hadvezér-főpapjaink életében is nem vala épen szokatlan. Perényi, összeszedve fegyvereseit, felveré Izsákay Osvátot, ki mint biharmegyei főnemes szintén ott táborozott hadi népével és őt buzogányával sajátkezüleg elpaskolá. Ezért a királytól Izsákay panaszára levél érkezett Váradra, mely Perényit a király szine elé idézte. E levelet káptalana megbizásából Váradi Ferencz kanonok volt hivatva kézbesiteni és kézbesité s a káptalan jelentése a királyhoz nem emliti, 221hogy Perényi püspök váradi palotájában is oly harczias modoru lett volna, mint a bácsmegyei táborban.* 1522–1523.
«reverendus dominus Franciscus Pereny episcopus ecclesić Waradiensis ignoratur qua ductus temeritate, assumptis secum quam pluribus familiaribus et complicibus suis, armatis et potentiariis manibus in et ad prćfatum exponentem (Izsákay Osvát) intra prćscriptas metas ipsius possessionis Zenthandras modo prćmisso constitutum irruisset, ibique ipsum exponentem cum quadam clava manu sua propria minus iuste et indebite ac nullis suis culpis et demeritis exigentibus dire et enormiter verberasset.» A király idéző parancsa kelt Budán «feria tertia proxima post festum beati Viti et Modesti mart.» (junius 16.) 1523. Gr. Károlyicsalád levéltára: Miscell. 55. Ez oklevél csak e munka I. kötetének megjelenése után jutott kezemhez. – Kállay-család levéltára.
Szerém-Ujlaki János mester, kanonok. Bojti Szarvady Miklós király emberével be akará iktatni Chulai Móré László főétekfogó mestert és Ártándy Pált a magtalanul elhalt Torday György biharmegyei birtokaiba, de ellenmondással találkozott.* 1524.
Budai országos levéltár kincst. oszt.: N. R. 847. 45. D. L. 23855.
Ambrus prépost, kit káptalanával együtt Kereky György a Kereki és Asszonyvására községek közt, a Mátédombon első földek használatától eltiltott a leleszi konvent előtt junius 24-én. 1526.*
Gr. Károlyi-család levéltára: 20. 146. és 2. 5.
Szent-Lőrincz György kanonok, ki János király parancsára megidézte Géresi Czibak Andrást és Mihályt, továbbá Bornemisza Bernátot a váradi vár udvarbiráját és Czibak Imre váradi püspököt azon hatalmaskodásért, melyet a püspök bihari jobbágyaival Bajony Benedek birtokán a biharmegyei Hodoson elkövettek.* 1533.
Gr. Károlyi-család levéltára: 20. 146. és 2. 5.
Szegedi Miklós mester, kanonok, utóbb prépost. Midőn Izabella királyné a biharmegyei Halápot Pálczán Pétertől elvéve, Melith Györgynek adományozá s a váradi székeskáptalan Melithet a királyné parancsára uj birtokába már be is iktatta: akkor, a végzetes tizenöt nap eltelte előtt, Szegedi Miklós prépost, továbbá Pesthy Márton és Chapy Simon kanonokok ugy a maguk, mint egész káptalanuk nevében ellene mondottak a beiktatásnak; hogy miért? azt az oklevél nem emliti.* 1535–1542.
Gr. Vay-család levéltára. – Budai orsz. levéltár kincst. oszt. N. R. 1778. 9. Másolat, de hitelesitett. A királyné tettének indoka: hogy Pálczán, ki ugyanitt Fáczánnak is iratik, «civitatem Budensem una cum complicibus suis prodere voluit.»
222Pesthy Márton mester, «senior» kanonok. János király parancsára megidézte Telegdy Miklóst, Toldy Albertet s Pethlendy Gergely deákot azon hatalmaskodásért, melyet az Ártándyak Kereki várában elkövettek.* 1536–1542.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: N. R. 957. 45. §. 10. – 1769. 14. – 1778. 9.
Posgaváry Miklós kanonok.* 1539.
Kállay-család levéltára.
Kamonchy Gergely kanonok, valószinüleg ugyanaz, ki 1521-ben a krakkai egyetemen tanult s később mint a székeskáptalan középkori éneklő-kanonokjainak utólsaja tünik fel.* 1539.
Fraknói V: A hazai s külföldi iskolázás. 264. l. – 1539. évre Kállay-család levéltára. – Lásd fentebb: Kanonokok 1557. évnél.
Chapy Simon kanonok.* 1542.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: N. R. 1778. 9.
Péterváradjai Péter előbb kanonok, majd prépost. Kanonok korában Frater György püspök s királyi helytartó parancsára megidézte a biharmegyei Madarász és Görbed jogtalan birtoklása miatt Álmosdi Somlyay Mihályt. Volt-e valami összeköttetés közte s Péterváradjai Balás jászai prépost közt, ki 1547–1549. években a magyar királyi kamarai elnökséget viselte? eddigelé meg nem határozható.* 1545–1549.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt.: N. R. 3. 11. és Resid. Jesuit. Varad. 1. 10. – Thalloczy L: A kamara haszna. 225. l.
Békési János kanonok.* 1545.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Resid. Jesuit. Varad. 1. 10. hol az oklevél alján ezek olvashatók: «Lecta (t. i. az oklevél) per dominum Prćpositum de Peter Varad, prćsentibus Kamonchy, Papa, Kechikemeth.» Kamonchyt, Pápait az oklevél szövege emliti, mint kanonokokat és igy kétségtelen, hogy Kecskeméti is az volt.
Pápai István kanonok.* 1545.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Resid. Jesuit. Varad. 1. 10. hol az oklevél alján ezek olvashatók: «Lecta (t. i. az oklevél) per dominum Prćpositum de Peter Varad, prćsentibus Kamonchy, Papa, Kechikemeth.» Kamonchyt, Pápait az oklevél szövege emliti, mint kanonokokat és igy kétségtelen, hogy Kecskeméti is az volt.
Kecskeméti... keresztneve hiányzik; kanonok.* 1545.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Resid. Jesuit. Varad. 1. 10. hol az oklevél alján ezek olvashatók: «Lecta (t. i. az oklevél) per dominum Prćpositum de Peter Varad, prćsentibus Kamonchy, Papa, Kechikemeth.» Kamonchyt, Pápait az oklevél szövege emliti, mint kanonokokat és igy kétségtelen, hogy Kecskeméti is az volt.
Iklódi István kanonok.* 1547.
Kállay-család levéltára.
Szent-Lőrinczy Tamás kanonok; Fráter György püspök-kormányzó paráncsára megidézte Thelegdy Jánost, kivel esetleg ép a váradi várban találkozott.* 1549–1553.
Kolosmonostori országos levéltár: Bihar. A. 11. – Gr.Károlyi-család levéltára: 2. 5.
Wyllyani Dénes mester, kanonok.* 1553.
Kolosmonostori országos levéltár: Bihar. A. 11. – Gr.Károlyi-család levéltára: 2. 5.
223Fyldeáki Gergely kanonok.* 1557.
Gyulafejérvári országos levéáltár: Bihar. 1. 24.
Nagyhalászi Antal kanonok. Izabella királyné parancsára Erdőhegyi Ferencz királyné emberével be akará iktatni Iktári Bethlen Gergelyt s Haraklányi Massay Lászlót a biharmegyei Szent-János birtokába, de egyrészről Panaszi Pázmán Gáspár, Farkas és György, másrészről Spáczai Borbála, a szent-jánosi apáczák fejedelemnője, a beiktatásnak ellenemondának.* 1557–1560.
A királyné iktató parancsa kelt Tordán, «feria quinta proxima post festum s. Trinitatis» (junius 17. urnap) 1557. Budai országos levéltár kincst. oszt. Monial. Budens. 4. 38. – N. R. 847. 49.
Babolchay György áldozár, kanonok. Kanonoki háza szintén az iskola soron, Mindszenty András székeskáptalani kanonok házának szomszédságában állt;* 1557-től káptalana feloszlatásáig találkozunk vele, mely idő alatt több izben látjuk, hogy hiteles-helyi kiküldetésekben jár. Igy mingyárt 1557-ben a fentemlitett Spáczay Borbála fejedelemasszonyt idézte meg a királyné elé, hogy ellenmondásának okát adja.* 1560-ban Némethy Ferenczet, a tokaji vár praefectusát s testvére gyermekeit iktatta Ruszkai Dobó Istvánnak, az egri hősnek bihar- és középszolnokmegyei birtokaiba, melyeket ettől hűtlensége miatt János-Zsigmond elvett.* Midőn pedig három évvel utóbb ugyancsak János-Zsigmond a magtalanul elhalt Makó László bihar- és csanádmegyei jószágait, köztök Makó városát Nopsiczi Varkocs Tamásnak adományozá, az uj birtokos beiktatását ismét Babolcsay György kanonok teljesité Nagy-Kereki Haranghy György király emberével.* Utóljára káptalana utolsó kiadványán olvassuk nevét.* 1557-–1566.
Lásd fentebb: Kanonokok 1557. évre Mindszenty András.
Budai országos levéltár kincst. oszt. Monial. Budens. 4. 38.
Kolosmonostori országos levéltár: Bihar. K. 11.
Gyulafejérvári országos levéltár: Bihar. 1. 12.
Lásd fentebb a mellékletet.
Vásárhelyi Mátyás. Ő-e az a Vásárhelyi Mátyás plebános, ki 1531-ben a krakkai egyetemen folytatta tanulmányait?* egyéb adatok 224hiányában biztosan állitani nem lehet. Váradon 1557-ben tünik fel, mint a Szent-István-káptalan kanonokja,* s ezenkivül alig tudnánk róla egyebet, ha esetleg két biharmegyei birtokos nemes egymással össze nem perel s ha ősi törvényeink aként nem intézkednek, hogy per és béke, valamint adás-vevés ne eshessék meg törvényesen káptalan nélkül.
«Mathias plebanus de Wasarhel.» Fraknói V: A hazai s külföldi iskolázás. 265. l. ami olvasható ugyan «vásárhelyi plebánosnak» is, de ugyane korban például «Matheus Nesthay» neve igy is iratik: «Matheus Presbyter de Nestha.» Ide vág a «Pariz Papai» név is «Pápai Páriz» helyett.
Budai országos levéltár kincst. oszt. Monial. Budens. 4. 38.
Biharmegyében Gyéres falu mellett állt hajdan Lökösháza, melyben részbirtoka volt Gyéresi Ártánházy Jánosnak is. E birtokot Ártánházy eladta Bajony Istvánnak, de aki csakhamar elhalt s jószágaiba, köztök az emlitett lökösházi részbirtokba, testvére, Bajony János ült. Ez ellen Ártánházy, ki talán még nem kapta meg a vételárt a korán elhunyttól, tiltakozott, de Bajony sem engedett és igy a dologból per lett, mely végre akép oldaték meg, hogy ez utóbbi megtartá a birtokot, de száz magyar forintot fizetett Ártánházynak.*
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1686. 4. §. 8.
Egyezséglevelöket Váradon a Szent-István-káptalanban irták meg s ugyanezen káptalan volt az, mely János-Zsigmond parancsára Bajonyt 1566 márczius 18-án uj birtokába beiktatá s erről pecsétes levelet adott. E levél emliti, hogy a beiktatást Szakáli Sáfár Gergely király emberével Vásárhelyi Mátyás kanonok teljesité.* Ezentul Vásárhelyinek többé semmi nyoma. 1557–1566.
Lásd a fentebbi mellékletet.
Kálmáncsehy Mátyás kanonok. 1559-ben tünik fel először, midőn Izabella királyné parancsára Gúthy Tamás királyné emberével a biharmegyei Nagymihályfalvára megy, hogy ott Kis-Kállai Vitéz János birtokát lefoglalja, de Byri (Piri?) Bornemisza Ferencz, urának Vitéz Jánosnak nevében, «kivont karddal» utjokat állotta.* A következő 1561. s 1562. években szintén végez hiteles-helyi teendőket: az első alkalommal Békés Gáspárt, a későbbi fejedelmi trónkövetelőt, továbbá Mihályi Csáky Boldizsárt és Spanyth Jánost akarta beiktatni Telegdy István Körösvölgyi birtokaiba;* utóbb pedig Ujhelyi Dorottyát, Védi Gyantay Lukácsnét iktatta be a biharmegyei Véd s tartozékai birtokába.* – 225Gyakran összetévesztik az ismeretes Kálmáncsehy Sánta hitujitóval, de ez Márton volt. 1559–1562.
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 830. 62.
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1686. 4. §. 13. és 1715. 16. §. 7.
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1686. 4. §. 13. és 1715. 16. §. 7.
Ludbregi Balás kanonok.* Volt-e családi kapocs közte s azon Ludbregi Barabás közt, ki 1455-ben a bécsi egyetem magyar tanulói közt emlittetik?* vagy azon Ludbregi István deák közt, kit 1560-ban Turon némi részbirtokokba iktattak be?* oly kérdések, melyekre még csak ezentul jöhet felelet. 1560.
Kállay-család levéltára.
Fraknói V: Magyarországi tanárok s tanulók a bécsi egyetemen. 57. l.
Esztergomi országos levéltár: Liber II. 315. l.
Demeter áldozár, prépost. Csupán egyszer, 1568-ban, tehát már Várad káptalanainak megszünése után merül fel neve azon alkalommal, midőn János-Zsigmond fejedelem Ábránffy István fiainak Váradon, Uj-Bécs-utczában egy házat, a váradi hegyen pedig három szőlőt adományoz és megjegyzi, hogy mind a ház, mind a szőlők néhai Demeter áldozár, a várad-előhegyi Szent-István-káptalan prépostjának birtokai valának,* ennélfogva sem személyisége, sem prépostságának kora meg 226nem határozható, csak az bizonyos, hogy 1568-ban már halott volt, s hogy kora még 1566-nál előbbre esik, mert káptalanának utolsó kiadványa sem emliti. Lehetséges azonban, hogy egy személy azon Demeter áldozárral, ki 1541-ben mint a kiskáptalan kanonokja fordul elő,* s később, talán épen 1557 után, lépett át a még akkor érintetlenül hagyott Szent-István-káptalan prépostságára.
«Joannes secundus... Electus Rex... fidelibus nostris honorabilibus Christophoro presbytero ac nobilibus Alberto Litterato Bwdensi requisitoribus litterarum et litteralium instrumentorum in Sacristia Ecclesić Varadiensis repositorum et... mandatorum nostrorum executoribus salutem et gratiam. Cum nos tum ad nonnullorum fidelium nostrorum humillimam supplicationem nostrć pro parte fidelium nostrorum egregiorum nobilium puerorum Georgii, Joannis, Ni olai et Gabrielis, filiorum egregii quondam Stephani Abranffy facta Maiestati; tum vero attentis et consideratis fidelitate et fidelibus servitiis eiusdem Stephani Abranffy per eundem sacrć primum dicti Regni nostri Hungarić coronć, ac deinde Maiestati nostrć pro locorum et temporum varietate cum summa animi sui propensione exhibitis et expensis: totalem et integram domum, alias honorabilis quondam Demetrii presbyteri, prćpositi Ecclesić Sancti Stephani Prothomartyris de promontorio Varadiensi in eadem Civitate nostra Varadiensi in platea Uybécz, in vicinia domorum nobilium Andreć Gaal ab una, parte vero ex altera relictć nobilis olim Mathić Trisenkuit existente habitam iuxta publicam constitutionem fidalium nostrorum dominorum Regnicolarum una cum aliis eiusdem Ecclesić bonis ad nos, fiscoque nostro regio devolutam et applicatam, simulcum tribus vineis, una in Nadas, altera in Lenczés, tertia vero in Zent Peter hegie vocatis promontoriis, intra metas eiusdem dictć Civitatis nostrć Varadiensis existentibus, pastinatis, ad eandem domum de iure et ab antiquo spectantibus et pertinere debentibus sub suis veris metis et antiquis limitibus existentibus, una cum eorundem utilitatibus et emolumentis quibuslibet memoratis Georgio, Joanni, Nicolao et Gabrieli filiis dicti olim Stephani Abranffy, ipsorumque hćredibus et posteritatibus universis vigore aliarum litterarum nostrarum donationalium superinde confectarum salvo iure alieno clementer in perpetuum dederimus, donaverimus et contulerimus, velimus eosdem... in dominium earundem legitime facere introduci... Datć in Civitate nostra Alba-Julia decimo octavo die mensis Octobris, anno domini millesimo quingentesimo sexagesimo octavo.» A váradi requisitorok 1601-ben kelt, hiteles átiratából. Budai országos levéltár kincstári osztálya: N. R. 1731. 39. §. 3.
Lásd fentebb: Szűz-Mária kisebb egyházának társaskáptalana.
Szegedi Benedek kanonok. Ugyanaz, ki 1565-ben, Szent-László sirjának feltörése alkalmával a szent király ereklyéinek egy kis részét megmentette.* 1565.
Lásd e munka I. kötete 440. l.
Esztergomi Bonaventura kanonok; csak egyszer, káptalanának utolsó kiadványa alatt fordul elő neve. 1566.
Érsek-Apáthy Kristóf. Kétségkivül a biharmegyei Érsek-Apáti községből származott, mely előnevét, egykori birtokosától, Váradi Péter kalocsai érsektől vehette s nem lehetetlen, hogy közel is állt Váradi Péterhez, kinek testvére Érsek nevet viselt,* utódai pedig birtokukról Érsek-Apáthynak nevezheték magukat.
Pray Gy: Hierarchia Hung. II. 78. l. b) jegyz.
Mint kanonok szintén csak egyszer, amaz utolsó kiadványon emlittetik, de alig szenvedhet kétséget, hogy ő az a «Fóris pap», kit a Szent István-káptalan feloszlása után az 1566-iki nagyszebeni országgyülés a káptalani országos levéltár egyik őréül, középkori nevén «requisitor»-ul nevezett ki s ki e kinevezést elfogadta. E tettét tükrözheti vissza a hagyomány amaz elbeszélése, hogy 1566-ban virágvasárnapján a káptalan prépostja, cserben hagyva kanonokjait, az erdélyiekhez szegődött; de e hűtelen tag nem lehetett a prépost már csak azért sem, mert mint az annyiszor idézett utolsó kiadványból látható, a Szent-István-káptalannak már ekkor nem volt prépostja.
227Fóris pap neve 1566 után még gyakran előfordul,* de nem sokáig; 1570-ben már nincs a váradi requisitorok között. Lehet, hogy elhalt, vagy hogy megelégelve uj helyzetét, letette hivatalát és elment felkeresni számüzött társait, hogy – lábaikhoz boruljon. 1566.
«Christophorus presbyter... requisitor litterarum et litterarium instrumentorum in Sacristia sive Conservatorio Ecclesić Waradiensis repositorum.» 1566. deczember 20-án, továbbá 1568. és 1569-ben kelt oklevelek. Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 103. 23. – 840. 21. – 1731. 39.
Kanizsay János áldozár. Érsek-Apáthynak requisitortársa s 1566 előtt talán kanonoktársa is; a Szent-István-káptalan utolsó levele záradékában világosan mondja, hogy a megnevezett öt kanonokon kivül még többen is valának. Kanizsai már 1568-ban eltünik a requisitorok közől.* 1566.
«Nos Christophorus presbyter, Albertus literatus, Notarius Comitatus Bihar, Antonius Sandor et Simon Bwday requisitores... Ecclesić Waradiensis» 1568-ban. Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 840. 21.
Szent-Lőrinczy Tamás áldozár. Már fentebb, 1549 évben előfordult e név, de annak viselője kanonok, ez pedig mint a Halottak-oltárának igazgatója emlittetik. Alig hajtaték végre a tordai gyülés ama végzése, hogy a váradi káptalan tagjai, ha megtérni nem akarnak, «jószágoktól elválva… valahova akarnak menni, szabadon elbocsáttassanak» János-Zsigmond választott király már három hét mulva Melius Péter debreczeni prof. lelkipásztornak adományozá az emlitett oltár igazgatójának házát, mely szintén Uj-Bécs-utczában állt, a hozzá tartozó szőlővel együtt, mely közönségesen «Halottak szőlejének» neveztetett. Itt emliti a fejedelem, hogy mind a ház, mind a szőlő előbb «tisztelendő Szent-Lőrinczy Tamás birtokában volt».* 1566.
«Nos Johannes II. Dei gratia Electus Rex Hungarić, Dalmacić, Croacić etc. Significamus tenore prćsentium quibus expedit universis, quad nos cum ad nonnullorum fidelium Consiliariorum nostrorum humillimam supplicationem Nostrć propterea factam Maiestati, tum vero clementem habentes respectum vitć probitatis, eruditionis, virtutum ac aliarum animi dotum fidelis Nostri honorabilis Petri Mely Pastoris Ecclesić Oppidi Nostri Debreczinensis cum ob hoc, tum ut ipse Typographić in usum Ecclesić melius consulere posset, Domum Rectoratus Altaris Mortuorum iuxta domum circumspecti Gregorii Nagy in Civitate Nostra Varadiensi in vico Vj-Becz existentem habitam, quć alias honorabilis Thomć Presbyteri de Sz.-Lőrincz prćfuerat, sed iuxta constitutionem publicam fidelium nostrorum dominorum Regnicolarum una cum aliis Capituli bonis ad nos, fiscumque nostrum regium devolutam et applicatam simul cum vinea Mortuorum vocata in promontorio eiusdem Civitatis nostrć Varadiensis penes vineam circumspecti Martini Hobicz (?) situata, ac aliis eiusdem pertinentiis et utilitatibus quibuslibet memorato Petro Melio, suisque hćredibus et posteritatibus universis dedimus, donavimus et contulimus, imo damus, donamus et conferimus iure perpetuo et irrevocabiliter tenendam, possidendam pariter et habendam, salvo iure alieno, harum nostrarum vigore et testimonio litterarum. Datum in Civitate nostra Alba-Julia, 28-a die mensis Aprilis. Anno Domini 1566. (L. S.) Joannes Rex. Michael Csáky Cancellarius m. p.» Hiteles másolat az 1750-ben folyt s 250 folio lapra terjedő Inczédy-per 113. lapján. Budai országos levéltár kincst. oszt. Soc. Jesu. Várad. 3. 1
228A váradi káptalanok középkori tagjainak hosszu sorát, kik már oly rég óta nyugszanak, alig lehetne méltóbban bezárni, mint a Halottak-oltárának igazgatójával.
