A kiskáptalan tagjai.
196A kiskáptalan tagjai.
János, az első ismeretes prépost s egyszersmind a székeskáptalan dékánja.* 1321.
Fejér Gy: Codex dip1. VIII. 2. 316. l.
Demeter prépost. A tizedszedés mind a hat évében előfordul azon megjegyzéssel, hogy mind saját, mind káptalani jövedelmétől évenkint 88 garas tizedet adott. Ezenkivül fizetett még 1 1/2 márkát s 23 garast, ami arra mutat, hogy a székeskáptalannál is volt kanonoki javadalma.* 1332–1337.
Vaticani titkos levéltár: Rationes Collect. Polonić et Hung. 1317. – 1332–37. folio 39. etc.
Mihály kanonok. A tizedszedés alkalmával «szőleje s kápolnája igazgatóságáért» 20–24 garast fizetett, jeléül annak, hogy kanonoki javadalmán felül valamely kápolna igazgatója is volt.* Ezenkivül többé semmi nyoma. 1334-–1335.
Vaticani titkos levéltár: Rationes Collect. Polonić et Hung. 1317. – 1332–37. folio 39. etc.
István kanonok. Tizede: 21 garas, kétségkivül szintén valamely kápolna vagy oltár igazgatósága után. Csak egy évben fordul elő.* 1337.
Vaticani titkos levéltár: Rationes Collect. Polonić et Hung. 1317. – 1332–37. folio 39. etc.
Gergely prépost s egyszersmind székeskáptalani kanonok, ki mint Báthori András püspök megbizottja s képviselője müködött azon házhelyek megvételénél, melyeket András püspök a várad-velenczei apácza-zárda számára vásárolt össze.* 1338.
Kereszturi J: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 145. l.
197Domokos kanonok s dékán. 1341-ben Fülöp karbeli áldozárral a biharmegyei Vásári helység határait járta.*
Ifj. Bölöni S. levéltára.
László prépost, székeskáptalani kanonok és Báthori András püspök helynöke.* 1344.
Gyulafejérvári országos levéltár: Bihar. 2. 22.
János, kanonok s a székesegyháznál karbeli áldozár. 1344–1346.*
Leleszi orsz. levéltár. – Kállay-család levéltára.
Jakab mester, kanonok, a székeskáptalan megbizásából Beregvármegyébe ment, hogy ott Márk és Surány határait megjelölje.* 1346.
Zichy-okmánytár: II. 194. l.
Demeter kanonok s karbeli áldozár. A király parancsára Jakabot Péter fiát Dausa fiainak: Jakabnak és Pálnak ellenében debreczeni részbirtokán megidézte.* 1358.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Monial. Poson. 43. 14.
Mátyás áldozár, kanonok, ki egy felől Petri és Vezénd, más felől Portelek és Iriny birtokok közt a király embereivel s Demeter székesegyházi oltárigazgatóval együtt uj határjárást végzett.* 1367.
Gr. Károlyi-oklevéltár: I. 287. l.
Demeter, Pál fia, egri egyházmegyei áldozár, Váradon kiskáptalani kanonok és Szent-Vincze oltárának igazgatója. XI. Gergely pápa váradi székesegyházi kanonoknak is kinevezé, de elhalt, mielőtt uj javadalmát elfoglalhatta volna.* 1372.
Vaticani titkos levéltár: Rationes Collect. Polonić. 1372–75. folio 88.
Péter áldozár; kanonok, a Báthori testvérek 1373-iki birtokosztályánál a váradi káptalan egyik kiküldött bizonysága.* 1373.
Fejér Gy: Codex dipl. IX. 4. 672. l.
Fodor Miklós kanonok.* 1377.
Fejér Gy: Codex dipl. IX. 5. 179–180. ll.
Hosszu Mátyás kanonok.* 1377.
Fejér Gy: Codex dipl. IX. 5. 179–180. ll.
Császlóczi Mihály prépost. Egészen feledésbe ment név, de a melynek viselői egykoron élénk részt vettek nemzetünk közéletében, fogékonysággal birtak a nemesebb eszmék iránt is s müvelődésünk emelkedését nagy áldozatokkal segiték elő.
A folyton nagyobb számmal felmerülő, ismeretlen történeti adatok igazolják, hogy ahol valamely emlékszerü egyházra vagy annak romjaira 198akadunk, ott egy-egy hatalmasabb nemzetségünk fészkét is bátran kereshetjük. Az ungmegyei Császlóczon, mely ma igénytelen, ötszáz lelket sem számláló falu, szintén állott olyan egyház, mely hajdan védmüvekkel is körül volt véve, de amelyet midőn 1774. junius 16-án gr. Eszterházy Károly egri püspök meglátogatott, már kifosztva, elhagyatva s tető nélkül talált; csak tornyában volt még két szép harang s falfestményeinek látszottak némi romjai. A puszta egyház némaságában is hangosan hirdeté, hogy azelőtt századokkal boldog nép lakhatott ama tájon, melynek nemcsak anyagi tehetsége, hanem elég hite is volt arra, hogy kicsi, félreeső helyen is ily derék házat épitsen Istenének.
De ki épitette e szép egyházat? azt már Eszterházy püspök idejében sem tudták megmondani. Azóta több, mint száz év telt el, és most bizonyosan még kevésbbé tudják. De sárgult levelek, mik oly sok, szép dolgot tudnak beszélni a multakról, feletet adnak e kérdésre is.
A Kállay-nemzetség levéltárának iratai több izben szólanak Császlóczi nemesekről, kiknek fészke kétségkivül az ungmegyei Császlócz vala, minthogy róla nevezék magukat s más birtokaik is, mint Csertész, Valkoja Ungmegyében valának, Toronya, Beregszó és Gut pedig az Unggal szomszédos Zemplén és Beregmegyében. Küved birtokuk megyéje még meghatározásra vár.
E nemesek egyike volt Mihály, László fia, ki, mint a tiszai családok annyi gyermeke, szintén a váradi püspökség papjai között tünik fel Szent-László király magas, honboldogitó szándékainak szolgálatában. 1380-ban találkozunk vele először mint már a váradi székeskáptalan kanonokjával és szeghalmi főesperessel, de nyolcz év mulva főesperessége helyett a kiskáptalan prépostságát viseli és viselte azt még két évtized mulva, 1407-ben is.
Zsigmond király, kinek udvarában fiatal, tehetséges s előkelő származásu papok mindig számosan valának, aligha nem körébe fogadta az ifju Császlóczi Mihályt is; annyi bizonyos, hogy a király kedvelte őt, ősi birtokait Pálóczi Miklós hatalmaskodásai ellen védelmezé,* sőt 1991393-ban mind őt, mind fivérét Pétert királyi adományban részesitette, nekik adományozván a beregmegyei Gut vámjának egy részét.
A király vizsgáló parancsa Ungmegye rendeihez. «Datum in Posogawar in festo b. Egidii» (szept. 1.) 1407. Kállay-család levéltára.
Más oldalról megbizható adatok emlitik, hogy 1440 táján, tehát épen a kérdéses korban, Mihály váradi főesperes fivérével, Péterrel kezet fogva birtokukon, az ungmegyei Villyén, a Szent-Pál-rendüek számára klastromot alapitott.
Ez adatokból, egymással összevetve azokat, kiderül, hogy az emlitett Mihály főesperes senki más, mint Császlóczy Mihály, ki prépostsága előtt csakugyan főesperes vala, kinek testvérét, Pétert s ungmegyei birtokait emlitik történeti forrásaink, és aki amint épittette a villyei klastromot ugy vagy ő, vagy nemzetségének valamely más tagja családjok bölcsejéről, a nevet adó Császlóczról sem feledkeztek meg, emeltetvén ott amaz emlékszerü egyházat. Ez egyház, jámbor kezek által megujitva, ma is áll s mintegy emlékkövét képezi a Császlócziak már rég kihalt nemzetségének.
Fenvan Mihály prépostnak egy 1393-ban Váradon kelt s nagy gonddal papirra irt szép levele is, melylyel egymás közt megegyezni nem tudó testvéreit, Pétert és Lászlót, továbbá unokaöcscsét, Miklóst, János fiát atyafiságosan megosztoztatja. A testvérek s a rokon, ahelyett hogy törvényre adták volna ügyöket, Mihály prépostot, mint legöregebbet s egyházi állása mellett bizonyosan személyes tulajdonainál fogva is bizalomra méltó férfiut választák birájokul s itéletén megnyugodtak.
Ugyane levél őrizte meg számunkra fejér viaszba nyomott pecsétjét is, mely mint a róla vett s mellékelt metszet mutatja, tojásdad alaku s mezejében, csucsives mennyezet alatt, a kiskáptalan egyházának védszentjét, Szüz-Máriát tünteti elő ülőhelyzetben, jobb karján a kis Jézussal. Mellette szintén jobbról egy térdelő alak, mely lehetne maga Mihály prépost, de a teje körül látható szentfény, haugyan a viseltes viasz lenyomat tévedésbe nem visz, arra utal, hogy ez alakban valamely szentet keressünk, például a gyermek Jézust imádó Keresztelő-Szent-Jánost. A mező legalján szivalaku paizs látható, melyen kétségkivül czimer vala, talán épen a Császlócziak czimere, de ez, sajnos, már csaknem egészen kitört. Körirata balról jobbra folyólag majuskel betükkel:
(† Sigillum Michaelis Prćpositi Sanctć Marić Waradiensis.)
200Mihály kispréposttal 1407-ben találkozunk utóljára; további sorsa ismeretlen, de tán még napfényre kerül ez is, mint a fentebbi nehány adat, mely nevével együtt szintén ismeretlen vala.* 1388–1407.
Kállay-család levéltára. Nro. 1156. hol levele s pecsétje látható. – Br. Vesselényi-család levéltára. – Leleszi országos levéltár: Actor. 1383. és 1399. év. – Schematismus Cleri Szatmariensis. 1864 évf. 245. l. – Nagy L: Anjoukori olkmánytár. III. 283. l. – Kereszturi J: Descript. Epp. et Capituli Varad. I. 80. l. E források nyomán a következő családfa-töredék állitható össze:
Imre de Chazlouch.; László 1336.; János.; Mihály vár. kanonok 1380. kisprépost 1388–1407.; Péter 1377–1393.; László 1393.; László 1383. hevesujvári főesperes 1407.; Miklós 1383–1393.; Bernát 1383.
Pelechtei Jakab kanonok. Upori István fentebb emlitett pere tartotta fenn emlékezetét.* 1390.
Fejér Gy: Codex dipl. X. 1. 640. l.
János kanonok s egyszersmind a székesegyháznál karbeli és Evangelista-Szent-János kápolnájának igazgatója.* 1408.
Br. Vesselényi-család levéltára.
János kanonok s karbeli áldozár.* 1422.
Kállay-család levéltára.
Zedeckeni János kanonok, ki Begechi István király emberével a gr. Csáky család őseit Árpád birtokába beiktatá. Neve valószinüleg inkább Szederkényi lesz s közel állhatott azon Zedekyni Mátéhoz, ki 1435-ben mint biharmegyei királyi ember fordul elő, vagy ama Szederkényi 201Tamás mesterhez, ki 1478-ban mint az aradi káptalan kanonokja tünik fel.* 1424.
Fejér Gy: Codex dipl. X. 6. 637. l. – Leleszi országos levéltár. – Pesty Fr: Krassóvármegye tört. III. 440. l.
Pestesi János prépost s egyszersmind székesegyházi kanonok. Feje volt azon öttagu küldöttségnek, melyet a váradi káptalan sérelmei orvoslása végett Zsigmond királyhoz menesztett.* 1429.
Lásd e munka I. köt. 252–53. ll.
András mester, kanonok, ki Zichy Lőrincz nádor emberével Báthori Istvánt okleveleinek előmutatására megidézte.* 1435–1439.
Fejér Gy: Codex dipl. X. 7. 737. l. – Budai országos levéltár kicst. oszt. N. R. 521. 50.
Domokos mester, kanonok, ki Lőrincz oltárigazgató s Vaji István király embere társaságában a szatmármegyei Baromlakon határjárást s nyomozást teljesitett.* 1439.
Gr. Károlyi-oklevéltár: II. 217. l.
Bertalan kanonok, ki Bojti Péter király emberével bevezetni akarta Szepesi Lászlót és Pocsaji Lászlót a biharmegyei Vásári és Keszi részbirtokokba, melyeket Hunyady Jánostól nyertek, de ellenmondással találkoztak.* 1447–1453.
Gyulafejérvári országos levéltár: Bihar. 3. 12.
Benedek áldozár, kanonok.* 1452.
Kállay-család levéltára.
Fábián karbeli áldozár, kanonok.* 1455.
Kállay-család levéltára.
Kelemen kanonok.* 1461.
Kállay-család levéltára.
Dombrai Pál prépost s egyszersmind székesegyházi kanonok. Azon malmot, mely Váradon a Körösön, a vakok telkén innen állt s melyet Mezőgyáni Pál káptalani jegyző Keleséry Bertalan és Jánostól hatvanöt forintban zálogképen birt, de végrendeletében a kiskáptalannak és Szent-János káptalanának hagyományozott, – e malmot Dombrai és Vitéz János, mint a nevezett két káptalan prépostjai, a várad-velenczei apáczáknak engedik át, felvévén tőlök negyvennyolcz arany forintot.* 1472.
«Nos capitulum ecclesie Waradiensis memorie commendamus per presentes, quod venerabiles et egregii viri domini Johannes Wythez decretorum doctor prepositus dicte maioris ecclesie, necnon Paulus de Dombro similiter prepositus minoris ecclesie beate Marie virginis in castro Waradiensi fundate, socii et con canonici nostri, personaliter in ipsorum ac ceterorum canonicorum dicte minoris beate Marie virginis, et sancti Johannis Baptiste ecclesiarum in dicto castro Waradiensi fundatarum, sociorum scilicet et concanonicorum eorum nominibus et in personis, nostri e medio exurgendo, sponte sunt confessi in hunc modum, quomodo ipsi tum ob spem et devocionem quam ad beatam Annam matrem Marie et claustrum sanctimonialium in civitate Waradiensi fundatum haberent, tumque pro certa sumpma pecunie infranominanda ab eisdem ut dixerunt levata, illud molendinum ipsorum cis predium cecorum extra dictam civitatem Waradiensem existens, in rivulo Crisii volvens, quod alias condam Bartholomeus et Johannes Kelesery dicti cives in porcione episcopali civitatis predicte in vico Wadkerth commorantes, tamquam ipsorum proprium ac merum et sincerum ius, pro certis eorum necessitatibus expediendis condam magistro Paulo de Mezewgyan notario nostro pro sexaginta quinque florenis auri impignorassent, tandemque idem magister Paulus dum viveret in sua ultima testamentaria disposicione anime sue non immemor, prefatisque utrisque ecclesys, scilicet beate Marie virginis et sancti Johannis Baptiste, sub eodem pignoris titulo, quo sibi incumbebat, salubriter legavisset et commisisset, volentes eciam ut animabus dictorum condam Bartholomei et Johannis Kelesery et magistri Pauli aliquod pium et salubre opus impenderent, predicto claustro sancte Anne et per consequens dominabus et sororibus sanctimonialibus in eodem claustro degentibus, sub eodem pignoris titulo quo ipsis dictum molendinum attineret, cum omnibus suis emolumentis et fructibus dumtaxat pro quadraginta octo florenis auri puri hungaricalibus, plene ipsis ut dixerunt persolutis, obligassent tamdiu possidendum tenendum et habendum, donec et quousque per superstites ac progenitores (igy) prenominatorum Bartholomei et Johannis Kelesery de huiusmodi quadraginta octo florenis auri iam fatarum dominarum sanctimonialium satisfactum fuerit quoad plenum; harum nostrarum vigore et testimonio literarum mediante. Datum in festo Apparicionis beati Michaelis archangeli, anno domini Millesimo quadringentesimo septuagesimo secundo.» Papir, hátlapján monoru pecsét nyomaival. Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Monial. Poson. 44. 9. – D. L. 17318.
202Miklós kanonok, hiteles-helyi kiküldetésben járt, mégpedig eléggé feltünőleg a várad-előhegyi társaskáptalan megbizásából.* 1497.
Gr. Károlyi-család levéltára: 1. 251.
Haczy Márton prépost, ismeretes költő a XVI-ik század elején.*
Lásd fentebb: 166. l.
Demeter áldozár, kanonok, ki Gúti László királyné emberével beiktatá a Debreczen melléki Haláp birtokába Melith Györgyöt, de a beiktatásnak Szegedi Miklós, Szent-István káptalanának prépostja, egész káptalanával együtt ellenmonda.* 1541.
Budai orsz. levéltár kicst. oszt. N. R. 1778. 9.
Martius prépost, székesegyházi.kanonok s felszentelt püspök.* 203Forrásunk «kisprépost»-nak nevezi, de semmi kétség benne, hogy ezalatt a kiskáptalannak vagy Szüz-Mária kisebb egyházának prépostját kell érteni; a székeskáptalannak csak egy prépostja volt, és valamint e káptalan a kiskáptalan mellett «nagy»-nak neveztetett, ugy a kettőnek prépostjait is nagy és kis jelzővel különböztették meg.* 1544–1547.
Lásd fentebb: Kanonokok 1544. évnél.
Lásd fentebb: 195. l. 3–4 jegyz.
Pesti Bálint áldozár, prépost – az utolsó. 1556-ban tünik fel mint ilyen* s a következő évben bezárta elődeinek hosszu sorát, kik Jánosra, a Csanád által 1320 táján kinevezett első prépostra következének. Többé nem találkozunk sem vele, sem káptalanával. 1556.
Kállay-család levéltára.
