A monostoros-ábrányi prépostság.
A monostoros-ábrányi prépostság.
Keletkezése s korai enyészete. – Egyházának alap-, és felrajza. – A torony és hajó épitési módjából vont következtetések.
Biharmegyének azon éjszak-keleti szögletén, hol a Bisztra a Berettyóba szakad, egy terjedelmesebb nemzetségi birtok foglalt helyet, melynek. községei Margita, mint központ körül csoportosultak. Hozzájok tartozott a mai Felső-, de középkori nevén Monostoros-Ábrány is. Ez előnév már maga egy szép történeti emlék, melyhez kiegészitésül csak annyit kell tennünk, hogy az ábrányi monostor a premontrei rend egyik prépostságáé volt.
Alapitója ismeretlen s eddig ismeretes adataink mellett nemis sejthető, mert Ábrány legrégibb ismert birtokosa, Csáky Ferencz, csak 1451-ben tünik fel s a Csákyak e vidéki birtoklása csupán;1421-ben, kezdődik. Ekkor nyerték Zsigmond királytól csereképen Margitát és tartozékait, melyeket a király koronai birtokoknak nevez, de megjegyzi, hogy előbb nemzetségi birtokok valának. Hogy melyik nemzetségé? 405arról sem a király leveléből, sem történeti forrásainkból nem értesülünk.*
«quasdam possessiones nostras regales, Margithfalva, et Keech hungaricales, ac Dyseer, Zunyogd, Akor (?) et Lyky Walachales, populosas ac prćdium Heatzig (?) appellatum, habitatoribus destitutum, alias in Zulnug et Crazna, nunc vero procurantibus prioribus possessoribus earundem omnino in Bihoriensi Comitatibus existentes» etc. Fejér Gy: Codex dipl. X. 6. 461. s köv. ll.
Annyi bizonyos, hogy az ismeretlen alapitó főur tekintetbe vette a premontrei rend amaz ős hajlamát, hogy monostorait bérczes vagy erdős, de mindig magányos helyeken épité fel, és azért midőn e rend számára szintén monostort emelt, annak alapjait nem a népes Margitán, hanem azon felül, a Berettyó és Bisztra közt elterült s részben ma is meglevő erdőségben tette le.
A monostor első szerzetesei kétségkivül a közel várad-előhegyi prépostságból származtak ki s ennek vezérlete s fenhatósága alatt haladtak pályájokon, mint ezt a dolog természetén kivül igazolja ama körülmény is, hogy az ábrányi prépostság megszünése után ennek birtoka legalább részben a várad-előhegyi monostorra ment át.
De a Berettyó völgyének ez uj prépostságát további történetében mély homály takarja; forrásaink puszta nevén kivül egyéb emlékét nem őrzötték meg számunkra,* még fennállásának korát sem ismerjük; birtokviszonyáiról is csupán annyit tudunk, hogy birta Ábrányt legalább ama harmadrészben, melyet utóbb a várad-előhegyi prépostság, majd társaskáptalan kezén találunk.* Elenyésztének oka, valamint kora is teljesen ismeretlen.
Pázmány P. csak annyit jegyzett fel róla, hogy a váradi püspökség terütetén létezett. Péterffy K: S. Concilia. 276. l. – Fuxhoffer D: Monasteriologia. II. 3. l. és Kereszturi J: Descript. Fpp. et Capituli Varad. I. 277. l. emlitik, hogy a prépostság a bold. Szűz tiszteletére volt szentelve, de minthogy alig van középkori monostor, melynek védszentjét meg ne jelölnék, ebben pedig, mint láttuk, nem mindig szerencsések, ennélfogva tudósitásaikat csak tartózkodással fogadhatjuk.
«ad instantiam magnifici domini Stephani, filii bani de Losonch... tributum ipsius domini Stephani ac egregiorum Ladislai et Andreć, filiorum condam magnifici Ladislai senioris Jakch de Kusal in possessione magnifici Francisci de Chaak ac prćpositi ecclesić b. Stephani prothomartyris de promontorio Warad. Monostorosabran vocata, exigi solitum, de eadem possessione Monostorosabran excipiendo et auferendo, idem tributum ad possessionem ipsorum Stephani, filii bani de Losonch ac Andreć et Ladislai Lakch Zeltarlo vocatam... duximus collocandum etc. Datum Bechekereke die dominico proximo post festum divisionis apostolorum.» (jul. 18.) 1451. Gyulafejérvári országos levéltár: Bihar. 1. 35. – Az 1552-iki adókönyvek szerént Monostoros-Ábrányban a Csákyak 11 telket birtak, Szent-István társaskáptalana pedig hatot.
406Történetének e nagy hézagosságát egésziti ki némileg reánk maradt egyháza, melyet alaprajzával együtt a mellékelt képek tüntetnek fel.
Az épület belül félkörives diadalivével, kivül pedig felfutó falszalagjai s kerekzáródásu, kajácsos ablakaival még a román épitészet korára vall, de szentélye, mely a nyolczszög három oldalával záródik, már az átmeneti kort juttatja eszünkbe. És igy az egyház mindenesetre XIII. századi épület s mint alaprajza mutatja, csakugyan emlékszerü, monostori egyházat terveztek itt, de a kiépitést valamely közbejött nagy esemény megakadályozta. Ily esemény az emlitett század közepén, a félkörives épitészet végszakában a tatárjárás.
Eredetileg itt egy ikertornyos, három hajós egyházat terveztek, most csak egy tornyot s egy hajót látunk. A torony, mely a hajó délnyugati szegletfalától 0. 3. 90 c/m távolságra áll, a hajó magasságát sem 408éri el; ablakai nincsenek, mert ezeket csak a még következő emeleteken helyezték volna el, ellenben keleti s nyugati oldalain, hol falszalagok sincsenek, magas boltiveket látunk, melyek alatt a torony e két oldala egészen nyitva áll. Itt kétségkivül az épitést még folytatni szándékoztak: éjszak felé egy másik toronyig, kelet felé pedig egy, a tervbe felvett, déli oldalhajóig. Mindezt pedig igazolja először azon körülmény, hogy egy éjszak-nyugati toronynak alapfalai, a hajótól megfelelő távolságban, a helybeli hagyomány szerént csakugyan állottak; továbbá a hajónak nyugati fala láthatólag elvált a déli s éjszaki oldalaktól, jeléül annak, hogy a nyugati falat csak később emelték fel, miután már letettek arról, hogy a hajót a tornyokig kiépithessék; végre a torony éjszak-keleti s a hajó délnyugati szegletfala egy vonalon áll, egymásnak mintegy kezet nyujtva, a torony szélessége pedig a meglevő hajó szélességének csak felét éri el és igy a tornyokból kiinduló két oldalhajó az elfogadott épitészeti szabályok szerént együtt lett volna oly széles, mint maga a főhajó.
Valószinü, hogy kevéssel a tatárjárás elött itt a prépostságnak uj egyházat kezdtek épiteni, de az országos veszedelemben az épitő kegyur elhalt, talán családja is tönkre jutott, vagy mi még valószinübb, a prépostság 1241 után, bármi okból, nem állt többé helyre, és igy később a félben maradt egyházat mérsékeltebb arányokban egyszerü községi egyházzá alakitották át. Hogy az átalakitás egy teljesen befejezett, de feldult egyházból történt volna, az fel nem tehető, mert a még álló torony falain semmi nyoma annak, hogy valaha egy másik toronynyal vagy a hajóval össze lett volna kötve.
Különben a felette érdekes, kis egyház keletelve van, egészen téglaépület s a hajó téglái a torony alsó téglasoraival tökéletesen egyezők. Tégláinak mérete: 30. 15. 5. c/m, de a torony felső részeiben már csak 26. 15. 4.
A szerzetesek lakhelye teljesen elpusztult, de az egyháztól éjszakra épületek nyomai látszanak. A néphagyomány itt is, mint annyi más helyen, azt tartja, hogy «veres barátok» laktak ott.
