A nyir-pályii prépostság.
409A nyir-pályii prépostság.
Az Ákos nemzetség nyiri birtoklása s a nyir-pályii monostor keletkezése. – Fennállásának, védszentje s birtokának történeti emlékei – A monostor helye s a néphagyomány.
Biharmegyének legéjszakibb része, mely a középkorban «Nyir» vagy «nyiri kerület» nevet viselt, szintén nem maradt monostor nélkül, mely ama korban egy-egy vidéknek ugy vallás-erkölcsi, mint művelődési tekintetben központját képezé. E vidéken Árpádházi királyaink idején, mint birtokosokat, a hatalmas Ákos nemzetség tagjait látjuk, kik báni, nádori méltóságokat viseltek. Övék volt itt nevezetesen Mojs-Pályija és Ernő-fia-Stépán-Pályija, melyet Róbert Károly király, midőn ellene Csák Mátéval szövetkeztek, tőlök elvett s hivének, Debreczeni Dósa nádornak adományozott.*
„quasdam possessiones nostras a domino nostro rege Karolo obtentas et aquisitas, videlicet. Moyspaulija et Ernefyastephanpaulia vocatas in comitatu de Byhor existentes ecclesiam in se in honorem beati Johannis Baptistae continentes, quas quidem possessiones praedictus dominus noster rex propter infideles et manifestos excessus seu processus Moys et Elley filiorum Moysi ac filiorum Stephani filii Erne abstulerat ab eisdem .... et nobis .... perpetuo contulerat.” 1322. Dósa nádor levele. NAGY I.: Anjoukori okmánytár. II. 45. l. – Az idézett helynevek első tekintetre két külön község nevei gyanánt tünnek fel, de hogy a kétnév ellenére is egy községet kell értenünk, mely csak kté külön birtokosa szerént mintegy felosztva állittatik elő, mutatja azon körülmény, hogy az iker községnek csak egy egyháza van s hogy Hosszu- és Monostor-Pályi bármily közel szomszédok, mégis távolabb esnek egymástól arra, hogy közös egyházok lett volna, kivált a középkorban, midőn a legszerényebb község is ritkán volt egyház nélkül; a nevezett két Pályi pedig, mint látni fogjuk, a XIV-ik század elején már jelentékeny község volt. Különben is az egyes községeknek ily feldarabolt megjelölése hajdan nem volt szokatlan, igy Debreczenről is a XIII-ik század végével olvassuk: „Debruchun Dosa(e). Debrucun Petri. Debruchun Rufoyn”. Hogy pedig az idézett helyen egyedül a mai Hosszu-Pályit lehet értenünk, azon alig kételkedhetünk, mert a biharmegyei négy Pályi közől kettő: Her- és Monostor-Pályi monostoros hely volt, amit, ha ezek valamelyikéről van szó, a kérdéses oklevél bizonyosan megemlit, mint megemliti a sokkalta egyszerübb községi egyházat; Hegyköz-Pályi pedig már ekkor a váradi székeskáptalan birtokaihoz tartozott.
Az idézett helynevek, nevezetesen az utóbbi, mely apa és fiu birtoklásáról tanuskodik, arra mutatnak, hogy az Ákosok e helyen régi birtokosok valónak s hogy urahnok nem csupán egy-két községre 410terjedett. És igy, midőn a Nyirség ama pontján, mely előbb Nyir majd Monostor-Pályinak neveztetett, a prémontrei rend számára még az Árpádok alatt egy uj monostort látunk keletkezni, annak alapitóját az Ákos nemzetség tagjai között méltán kereshetjük.*
Ernő bán s fia István a nádor és borsodi főispán az Ákos nemzetség tagjai valának. Kandra K: Borsodvármegye főispánjai. Századok. 1874. évf. 659. l. – Fejér Gy: Codex dipl. VII. 4. 202. l.
Csak kereshetjük, mert a nyirpályii monostor keletkezéséről ép ugy, mint társainak legtöbbjéről nincsenek tudósitásaink. Annyi bizonyos csupán, hogy létezett, hogy tulélte a tatárok dulásait, mert a XII-ik század végén s az 1332–1337-iki pápai tizedszedés alkalmával is még emlittetik.* Ekkor azonban már enyészőben lehetett; erre mutat fizetett tizedének csekélysége, mely csak tiz garas, holott a helybeli községi lelkész is tizenöt garast fizetett, a hosszupályii meg épen negyvenkettőt.* Ezentul többé nincs róla emlékezet.
1290 táján a nyirpályii lelkész a préposttal együtt egy forint szeretetadományt nyujtott a váradi püspöknek: «Nyrpaul cum prćposito fertonem.» Bécsi császári udvari könyvtár: Codex. 1062. folio 118. a.
Vaticani titkos levéltár: Rationes Collect. Polonić et Hung. 1317. 1338–1337. 39. s köv. ll.
Védszentjéül rendesén Szent-Pált jelölik meg, de egykoru adattal ez sem igazolható. Prépostjai vagy birtokai közől egyet sem ismerünk, csak gyanithatjuk, hogy azon huszonnégy telek, melyet 1552-ben Monostor-Pályi harmincz telkéből a váradi püspök kezén látunk, a már megszünt prépostság birtoka lehetett.*
Budai országos levéltár kincst. oszt. Dicalis Conscript. Comitatus Bihar. VIII. – Abból, hogy Pályi e helyen «Monostoros»-nak neveztetik, még nem következik, hogy prépostsága ekkor még állt; ellenkezőleg ama körülmény, hogy Pályi öt hatodrészét már a váradi püspök birja, a prépostság pedig, mely birtok nélkül nem állhatott fenn, sem Pályiban, sem egyebütt birtokosnak nem iratik,– nyilván arra vall, hogy a prépostság már ekkor nem létezett.
Egykori helyéről is csak az bizonyos, hogy Nyir-Pályi határán állt, de kérdés, hogy benn-e a községben? Itt, nevezetesen ama szép magaslaton, hol ma a helv. vallásuak egyháza áll, még emberi emlékezetre is látszottak valamely toronynak alapfalai, de Nyir-Pályiban községi egyház is lehetett, mint volt községi lelkész. Ezenkivül Monostor- és Hosszu-Pályi közt, a ma ugynevezett Akasztódombon még mindig láthatók valamely téglaépület maradványai s a hagyomány e helyet 411«barátok» egykori lakhelyének tartja ma is, ami mindenesetre figyelemre méltó, kivált ismerve a premontreiek ama szokását, hogy rendszerént a községeken kivül telepedtek meg, mint Váradon, Ábrányban.*
Pázmány P. Péterffy Károly kiadásában (S. Concilia. II. 276. l.) a váradi püspökség területén a következő premontrei prépostságokat sorolja fel kétségkivül hibás kipontozással: «Prćpositura S. Stephani Protomartyris de Promontorio Varadinensi... Aiska (sive Ochka) Ruthenis, (seu Rucensis.) S. Pauli. Abraham. Adon.» – Kereszturi J: Descript. Epp. et Capituli Varad. I. 276–278. ll. már tovább megy s nem gondolva a munkája irása közben (1803.) megjelent Fuxhoffer D: Monasteriologia helyes előadásával (II. 65–66. ll.), külön prépostságok gyanánt mutatta be a «De Ruthenis seu Rucensis» külön a .De Monostor-Pályi S. Pauli» czimeket s hozzájuk adta még a «De Nyirpályi» prépostságot. És igy három prépostság jutott be a Királyi könyvekbe, noha e három tulajdonképen csak egy prépostság, amint azt már Fuxhoffer idézett helyén kimutatta, kinek előadását «A premontreiek» czimü munka nagytudományu irója is magáévá tette e szavakkal: «Sz. Pál de Ruthenis régen Nyir-Pály, ma Monostoros-Pály» 325. l. – A ruthen, magyarul orosz jelző valóban illik is Pályi vidékére, hol az Osztupan, Kenéz, Császló, Bagamér, Léta, Sztár stb. csoportosan előforduló szláv helynevek arra mutatnak, hogy itt egész szláv teleppel, talán épen a Váradi regestrum «nyiri izmaelitáival» állunk szemben (38. 41. oklevél). Hunfalvy P. (Magyarország ethnographiája. 333–339. ll.) az izmaeliták bolgár, illetve szláv nyelviségét csakugyan jelzi is.
