A KÁPTALAN BIRTOKAI.
271A KÁPTALAN BIRTOKAI.
KANONOKI HÁZAK S AZOK TARTOZÉKAI. – FÖLDBIRTOKOK VÁRADON, BIHARMEGYÉBEN S AZONKIVÜL. – BUDAI HÁZ. – NAGYPRÉPOST, ÉNEKLŐ- S ŐRKANONOK BIRTOKAI. – SZŐLŐK. – MALMOK ÉS FÜRDŐK. – VÁMOK S A SZÁSZOK NAGY PERE. – VÁRAD VÁSÁRAINAK KÉPE. – JOBBÁGYOK SORSA. – OLÁHOK HELYZETE. – OFFERTORIUMOK.
A CHARTULARIUM a káptalan összes birtokai s birtokjogainak teljes sorozatát adja, de mert a XIV-ik század utolsó negyedétől, mikor a Chartularium keletkezett, a káptalani birtokok még folyton szaporodtak, s viszontagságok vagy gazdasági műveletek által is változtak: ezért a káptalan birtokait szintén a már fentebb használt 1552-iki adókönyvek szerént soroljuk fel, de az illető helyeken megemlitjük ugy a Chartularium, mint egyéb források adatait is.
A Chartularium még emliti, hogy a vár fele, továbbá két torony, valószinüleg a vár falain, s egy pincze a várban a felette levő épületekkel a káptalané; de később az ős birtoklás ez utolsó maradványai is eltünnek, legalább semmi emlékezet többé rólok. A prépost, valamint a többi kanonokok egytől-egyig a vár falain kivül laknak s innet keresik fel naponként Szent-László egyházának csarnokait.
Számukhoz képest eredetileg huszonnégy ház állott rendelkezésökre, ezekből azonban négy eredeti rendeltetésétől elvonaték. Egyet azon okból, hogy a kanonokok száma ritkán teljes és igy az többnyire üresen áll, szegényekházává alakítottak át; egyet ismét Báthori András püspök rendelt a Szent-András-kápolna igazgatójának lakásává; kettőt pedig Meszesi Demeter foglalt el valószinüleg azért, mert Velenczén, tehát püspöki birtokon álltanak.*
«licet antiquitus XXIV. Curiarum numerus iuxta numerum Canonicorum in nostro fuerit territorio institutus .... verum ex dictis viginti quatuor curiis non restant plures, quam viginti, reliquis quatuor extraneis usibus indebite applicatis: duas enim, quć erant in vico Venetia detinet Praelatus noster occupatas; tertiam, quć ect prope scholas Andreas episcopus applicavit magistratui Capellć sancti Andreć, et in quarta curia constructum est Hospitale.» Batthyány-codex: I. 4. rubr. – Leges eccl. III. 226–227. ll.
272A házak mindenikéhez, mint más nemesi birtokokhoz; földesuri jogok s bizonyos számu jobbágyok tartozának, kik felett az illető kanonok joghatóságot is gyakorolt, de felelősség terhe alatt és csak a kisebb ügyekben, mert a főbenjáró eseteket a káptalan saját uriszékére tartá fenn.*
«concedimus, sicut concessum anliquitus reperitur, ut in subditos libratć seu contraić ad curiam nostram canonicalem spectantes habeat omnem censum ordinariorum, puta: fertonum, terragiorum et denariorum, muneralium ac decimć frugum perceptionem, prćter decimam et nonam vini, quć pro rommuaitate exiguntur; habeatque iurisdictionem causarum super iniuriis levibus, debilis et aliis rebus minutis emergentium, maiores enim causć .... ad nostrum examen .... reservantur .... Volumus tamen, ut nullus Canonicorum .... suos subditos indebite .... iniuriis, molestiis, damnisve afficiat; contrarium faciens passis iniuriam, molestiam sive damnum pro qualitate commissorum, iuxta nostram dispositionem sub poena periurii satisfaciat competenter.» Batthyány-codex: II. 4. rubr. x- Leges eccl. III. 251. l.
Az egy préposti lakot kivéve a többi házak egyike sem volt valamely káptalani méltósághoz kötve; kiki ott lakott, hol számára hely jelöltetett ki. A kijelölést a püspök s a káptalan közmegállapodással teljesité, de a házba költöző annak, ki előtte ott lakott, vagy halála esetén örököseinek két márkát tartozott lefizetni, harmincz nap alatta.*
«nulla tamen ex his (curiis) certis canonicatibus vel dignitatibus est annexa prćter unam, quć est dignitati prepositurali deputata. Nihilominus autem curić huiusmodi conceduntur, cum vacant, Canonicis tantum pro voluntate Prćlati nostri atque nostra ad tenendum, solutis illi, prius cuius erat, si se in aliam curiam vivens transtulerit, vel illis, quibus moriens voluerit, aut nostro homini, si forte intestatus, quod absit, decesserit, – infra triginta dies a die vacationis curić huiusmodi immediate computandos decem marcas denariorum pro tempore currentium.» Batthyány-codex: I. 4. ruhr. – Leges ecct. III. 227. l.
A kanonoki házak nem álltak egymás mellett, hanem szétszórva a város különböző részeiben. Kettőről bizonyos, hogy a Szent-Jakab-utczában állt, de e kettőt is Török Kelemen háza választá el egymástól, melyet 1461-ben Szántai László vásárolt meg három arany forintért.*
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 954. 49.
A többi házak helye ismeretlen, de némi nyomok arra mutatnak, hogy 273a vártól délre, káptalani területen emelkedtek s leginkább Uj-Bécs nevü utczában, mely a vár déli kapujától az Olasziba vezető Körös-hid felé vonult. A préposti lakról tudjuk, hogy «Hidas-Palota» nevet viselt;* de hogy a Kőrös vagy a vár avagy más folyó hidjáról-e? az már adatok hijjában meg nem határozható és igy annak helye sem.* Különben a prépostnak két háza volt.*
«domum suam lapideam in civitate Varadiensi in vicinitatibus domorum ... a septemtrionali vero plagis Majori Prćpositurć Hidaspalota nuncupatć habitam.» KERESZTURI J.: Descript. Epp. et Capit. Varad. I. 264. l.
Azon, valóban palotaszerü házban, melyben – mint Szalárdi irja – «nagy gróf ur is minden udvarával is elférhetett volna» bizvást kereshetjük Várad régi prépostjainak lakát, annál is inkább, mert e ház a vár déli kapujának közelében a város legélénkebb helyén állt s későbbi birtoka fejedelmi adományozástól függött. Ujabb nemzeti könyvtár. 385. l.
«Ad nostram communitatem .... pertivet tota civitas Waradiensis .... sed quosdam vicos seu contratas, puta vicum Venetia etc, tenet nunc de facto Episcopus Ecclesić nostrć.» Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 239. l.
Amint a káptalan a váradi várat saját területén állónak mondja, ugy az egész Váradot is sajátjának nevezi, s feljegyezni akarván váradi birtokait, nem azt sorolja elő, ami a városból az övé, hanem amik tényleg a püspök kezein vannak.* Ezeket már fentebb láttuk, most lássuk, hogy ezeken kivül mik maradtak meg a káptalannak?
«domus domini Prćpositi altern, libera» t. i. az adózástól. Az 1552–5-iki adókönyvek végén.
Várad, a tulajdonképeni város, régibb nevén Hétközhely, a Körös bal partján, 320 telek.
Uj-Bécs, a Körösnek szintén bal partján, 40 telek.
Szent-Péter, Olaszitól napkeletre, a Kőrös jobb partján, 8 telek. Egy malomért, melyet Náta őrkanonok épitett s a káptalannak hagyott, cserélte el ez a püspökkel. Sajnos, hogy Tamás püspök levele, mely ez ügyet a Chartularium szerént bővebben megvilágosithatná, nem maradt reánk.*
Batthyány-codex: I. 26. rubr. – Leges eccl. III. 239. l. de itt a Náta kanonokra vonatkozó sor kimaradt.
Váradon kivül Biharmegyében:
Alpár 51 telek. A Chartularium azok közé számlálja, melyek a püspök birtokában vannak, de a káptalan jogot tart hozzá* s állításának 274alaposságát ismét igazolja azon körülmény, hogy később csakugyan a káptalan kezeibe jutott.
Batthyány-codex: I. 16. rubr. – Leges eccl. III. 233. l.
Apáti (Puszta) 6 telekből 4 volt a káptalané. Valószinüleg ugyanaz, mely Ér-Tarcsa s Ér-Semjén közt állt, legalább ide utal Mátyás királynak egy 1465-iki levele, mely emliti, hogy a váradi káptalan Apátiban lakó tisztjei s jobbágyai Vetési Miklós ér-adonyi jobbágyától két ökröt elhajtottak.*
Leleszi országos levéltár. Actor. 1465. 35.
Abránháza, 4 telek. Mint káptalani birtokot emliti már a Chartularium,* továbbá Zsigmond királynak 1406-iki megerősitő oklevele* s Mátyás királynak 1477-iki átirata.*
Batthyány-cod. I. 13. r. – Leges eccl. III. 232. l. de itt «Abrants, Káza» néven.
FEJÉR GY.: Codex dipl. X. 4. 520. l.
Lásd: I. kötet. 226. l. 1. jegyz.
Babostya, 4 telek. Valószinüleg kései keletkezésü, mert csak az 1552-iki adókönyv emliti, de oly területen s oly községek között, melyek már a Chartularium szerént káptalani birtokok valának.
Bagamér, 64 telek. Eredetileg a Gutkeled nemzetség birtoka s 1348-ban Margit asszony, Lindvai Bánfi Miklós özvegye cserélte el a váradi káptalannal ennek Gyirmót győrmegyei és Szent-Miklós baranyamegyei birtokaiért, hozzájárulván a cseréhez mind a király, mind a váradi püspök beléegyezése.* Gyirmótról egy 1255-iki oklevél megjegyzi, hogy Szent-László adományából jutott a káptalan birtokába,* a Chartularium pedig a megjegyzést azzal egésziti ki, hogy a szent király a kanonokok karingeire adta a káptalannak.* Ugyancsak a Chartularium szerént, mely már Bagamért a káptalani birtokok közé sorolja, ehez még Horon (?) és Györgyegyháza falvak is tartozának.*
FEJÉR GY.: Codex dipl. IX. 9. 36–40. ll.
FEJÉR GY.: Codex dipl. X. 3. 253. l.
«villć nostrć Bagamir dictć, permutatć cum villa Gimolth, quć fuit donata, ut infra sub titulo tertić particulć in privilegio Lodomerii episcopi continetur, pro residentium Canonicorum superpelliciis.» Batthyány-codex: II. 5. rubr. – Leges eccl. III. 252. l. de itt hibásan.
«Bagamér cum terris Horon et Gywrgeghaz, quć sunt prope ipsam.» Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 232. l. hol ismét hibásan «Sywregehal» áll.
Barakony, 13 telek. A Chartularium, valamint Zsigmond s Mátyás királyok idézett levelei szerént káptalani birtok.
275Beghes, 6 telekből 5. Neve 1271-ben Beges,* de csak később, 1374 után jutott a káptalan birtokába.
WENZEL G.: Árpádkori uj okmánytár. VIII. 374. l.
Bekény, 9 telekből 2. V. László király 1457-ben vizsgálatot rendel nagyságos Csáky Ferencz bihari főispán ellen, ki Kölcsei Farkas Tamás és Baranyay Mihály keresszegi várnagyai és jobbágyaival a váradi káptalan bekényi részbirtokán lakó jobbágyoktól 16 ökröt elhajtatott.*
Az oklevél kelt: «Budć sabbatho proximo ante festum b. Prisae V» (január 16.) Leleszi országos levéltár. Actor. 1457. 22.
Besenyő, 16 telek. Mint káptalani birtokot emliti a Chartularium, továbbá Zsigmond és Mátyás király levele. Az első megjegyzi, hogy van tartozéka is: Besentelek*, melyet már egy 1319-iki oklevél is káptalani birtoknak mond.*
«Besenew cum terra Besenthelek dicta, pertinente ad eandem Besenew.» Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 232. l. de itt ismét hibásan «Résenthelek» áll.
«Besenewthelek nostra» possessio. A váradi káptalan levele. Budai orsz. levéltár kincst. oszt. N. R. 950. 2.
Bikács, 24 telek. A Chartularium s az idézett királyi levelek egyértelmüleg a káptalani birtokok közé sorolják. Az első szerént, mellette állt Kistelegd szintén káptalani birtok.*
«terra Kisthelegd, quć est penes ipsam Bikacs.» Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 232. l.
Csehi, 8 telek. Az imént idézett források mint káptalani birtokot említik.
Csökmő, 27 telekből 5. E részbirtok, mint alább, Szeghalomnál látni fogjuk, a Csáky-ak kegyes indulatjából jutott a káptalanhoz, de még 1470 előtt, mert ekkor Csáky Ferencz fiai eladván Ártándy Balásnak irászi és csökmei részbirtokukat, megemlitik, hogy ez eladás nem érinti a váradi káptalannak e két helyen levő részbirtokát s az avval járó vámjövedelem illető részletét.*
Koloemonostori országos levéltár: Bihar. C. 3.
Gáborján, 34 telekből 5. Lehet, hogy az itt létezett, de elenyészett apátság utolsó maradványaképen szállott a káptalanra.
Gyán (Vizes), 9 telek. Már Lodomér püspök levele emliti, hogy hagyatékképen jutott a váradi egyház birtokába, s midön megjegyzi, 276hogy a tizedek belőle a püspököt illetik,* evvel arra utal, hogy mint birtok nem hozzá, hanem osztályos társához, a káptalanhoz tartozik. Csakugyan mind a Chartularium,* mind a királyi levelek a káptalan birtokai közt tüntetik fel.
«Item decimć de villa harsan, Gyan, villa Ceek, Meger, villa ombereus et de villa Ewsy, quć donativć sunt et legativć, Episcopatum contingunt.»
Leges eccl. III. 232. l. »Syan» Gyan helyett.
Harsány, Nagy és Kis, amaz 15 ez 11 telek. Lodomér püspök levele épen ugy emliti Harsányt, mint Gyánt; a Chartularium már Nagy- és Kis-Harsányt sorol fel mint káptalani birtokokat;* hasonlóképen nyilatkozik II. Ulászló királynak egy 1492-iki levele Kis-Harsányról.*
«Harsan majorem, Harsan minorem.» Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 232. l.
Leleszi országos levéltár. Actor. 1492. 26.
Iklód, 14 telek. A Chartularium szerént «Ikold» s mint Ősi tartozéka, káptalani birtok. Ilyennek tünteti fel II. Ulászló királynak egy 1495-iki levele is, mely mind a váradi püspökségre, mind Biharmegyére nézve több tekintetben érdekes.* Báthory István erdélyi fejedelem 2771574-iki levele pedig megemlíti róla, hogy csakhamar 1557-iki elkoboztatása után János-Zsigmond fejedelem Pesthy Imre deáknak s ennek halála után Földváry Mátyás váradi udvarbirónak adományozta.*
«Wladislaus dei gratia Rex Hungarić, Bohemić etc. fidelibus nostris, conventui Ecclesić de Lelez salutem et gratiam. Exponitur nobis in personis fidelium nostrorum honorabilis Capituli Ecclesić Waradiensis, quomodo in festo S. Mathei apostoli proxime prćterito nobilis Simon de Isaka una cum suis familiaribus et complicibus, manibus armatis et potentiariis ad domum cuiusdam Mathić Jobagionis ipsorum exponentium in possessione eorundem Iklod vocata in Comitatu Byhoriensi existente commorantis hostiliter veniendo ibique eundem Mathiam cum hasta sua viriliter persequendo, si se prćsidio aliorum defendere non valuisset, eundem ibidem interimere voluisset. Ceterum circa festum beati Johannis Evangelistć proxime prćteritum Reverendus Nicolam de Alathyan Episcopus Sebastiensis et prćpositus prćdictć Ecclesić waradiensis missis et destinatis Johanne Soldos alias instructore in Keleser commorante, ac aliis quam plurimis hominibus suis ad possesnionem ipsorum exponentium Zeplak vocatam in eodem Comitatu Byhoriensi existentem, ibique quosdam Vincentium iudicem ac adryanum et petrum kovach, aliosque quam plures jobagiones ipsorum exponentium minusiuste et indebite captivari captosque tam diu conservari fecisset quousque ab eisdem quatuor florenos et quadraginta quatuor denarios pactative extorsisset, et expost dum sui placuisset voluntati abire permisisset. Postremo circa festum Epiphaniarum domini similiter proxime prćteritum nobilis Michael de Raska vicecomes eiusdem Comitatus Byhoriensis missis et destinatis paulo de Janosd, Johanne de Boyt, dionisio fachar in Madaraz et Thoma Magno in Tolhlik commorantibus familiaribus scilicet suis ad possessionem ipsorum exponentium Bykach vocatam in prćdicto Comitatu Byhoriensi existentem habitam, ab indeque quamvis jobagiones ipsorum exponentium cuntributionem nostram regiam his proximis diebus plenarie persolverint, plus quam quinquaginta pecora obagionum eorum exponentium in eadem Bykach commorantium abigi et depelli, ex eisdemque jobagionibus nonnullos et signanter Johannem toth dire et acriter verberari, ac certas res et bona eorundem jobagionum auferri et deportari, et quo suć placuisset voluntati, fecisset potentia mediante in prćiudicium et dampnum prćfatorum exponentium valde magnum. Super quo fidelitati vestrć firmiter prćcipiendo mandamus, quatenus vestrum mittatis hominem pro testimonio fidedignum, quo prćnente paulus aut stephanus vel Benedictus de Bors, sin Paulus de harang seu Emericus partasy de Zantho, aliis absentibus homo noster ab omnibus, quibus incombit, meram de prćmissis experiantur certitudinis veritatem, quam tandem nostrć personali prćsentić fideliter rescribatis. Datum Budć Sabato proximo ante festum sanctć Trinitatis. Anno domini Millesimo Quadringentesimo nonagesimo quinto.» Eredeti, papir, zárpecsét nyomaival. Hátán a konvent bizonyságának s a király emberének, Borsy Istvánnak jelentése, hogy a panaszokat mindenben alaposaknak találták. – Leleszi országos levéltár. Actor. 1495. Nro. 16.
Budai országos levéltár kincst. osztály: N. R. 853. 6.
Irász, 39 telekből 7. A Csáky-testvérek Csökmönél idézett 1470-iki levele említi a váradi káptalannak irászi részbirtokát is s az annak megfelelő vámjövedelmet.*
«exceptis portionibus Capituli Ecclesić Waradiensis in eisdem Iraaz et Chekmeu habitis .... demptis similiter portionibus prćdicti Capituli de eisdem tributis (in eisdem utrisque possesnionibus exigi solitis) eidem provenire debentibus.» A szentjobbi konvent kiadványa. Kolosmonostori országos levéltár. Bihar. C. 3.
Jenő, Kis, a Fejér-Körös partján, 25 telek. A Chartularium Zarándmegyéhez számitja, az 1552-iki adókönyvek Biharhoz, az 1564-iki adókönyvek ismét Zarándhoz. Mind e források szerént egészen káptalani birtok.*
«In Comitatu de Zarand habemus istas villas, videlicet ..,.villam Jenew totaliter.» Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 233. l.
Kakucs, 10 telek. Szintén Ősi tartozéka s valószinüleg e községről nevezék Váradnak egyik utczáját Kakucs-utczának.* A Chartularium szerént már káptalani birtok.
FEJÉR GY.: Codex dipl. IX. 1. 234. l. – Leges eccl. III. 232. l. «Rakos» áll, de a Batthyány-codex-ben: «Kakwch».
Kalaztelek, 32 telek. A Chartularium «Kaluz (Kalóz) telek»-nek 278írja s mint krasznamegyei községet Adriántelek és Szatmártelek tartozékaival a káptalani birtokok közé sorolja;* de már 1338-iki adatok szerént is káptalani birtok.*
«In Comitatu autem de Karazna habemus villam Kaluzthelek cum terris Adryanthelek et Zathmarthelek et aliis pertinentibus ad eandem.» Batthyány-codex: I. 13. ruhr. – Leges eccl. III. 232–233. ll.
A váradi káptalan Pál országbiró előtt perel 1338-ban Dezsővel, ki Kopasznak hivaték s ennek László, György, János és Miklós testvéreivel «in facto quarundam particularum terrć inter possessiones ipsius Capituli (Waradiensis) Kaloztelek et Adriantelek vocatas ac possessionem prćdictorum Desew dicti Kopaz et fratrum suorum Dooh vocata (in qua Capella b. Virginia) litigiosarum.» A per vége, melyből kitűnik, hogy a káptalan Kalóztelket már a tatárjárás (1241) előtt birta, egyezség lőn, mely szerént a peres földet ketté oszták «major pars cessisset prćnotato Capitulo Waradiensi perpetuo possidenda et ad ipsas possessiones Kaloztelek et Adriantelek idem homo regius applicasset.» Br. Bánffy-család levéltára. V. 2.
Kardó, 15 telekből 2. Lodomér püspök levele szerént három egyenlő részben birja a püspök, a káptalan s a várad-előhegyi konvent.* Kétségkivül innet ered a káptalan későbbi részbirtoklása.
«Item terra Kordu et terra Ireg ćqualiter tripartitur inter Episcopatum, Capitulum et Conventum S. Stephani.»
Kékös, 9 telek. A Chartularium ismételve,* valamint Zsigmond s Mátyás királyok idézett levele is káptalani birtoknak mondja. Pap-Tamási táján, talán a Kékkálló patak közelében állhatott. – Azon Kekes vagy más néven Uzfalva, melynek birtokára I. Károly király 1319-ben Benedek csanádi püspöknek s unokaöcscseinek: Miklós, Tamás és Benedeknek, Arnold fiainak uj adománylevelet ad, – szintén Biharmegyében ugyan, de a Körösközben állt.*
«Populi autem in prćdictis villis Megies et Kekus, quć sunt nostrć.» A fentebbi helyen (Leges eccl. III. 235. l.) «Rekas» áll; a Batthyány-codex-ben: «Kekews»; Zsigmond király levelében: «Kikies»; Mátyás király átiratában «Kykews».
«possessionem Wozfolva vocatam, quć alio nomine Keykus vocatur, in Comitatu Byhoriensi in Kyruskwz existentem, asserens (a püspök) eam esse Nicolai, Thomć et Benedicti filiorum Arnoldi, nepotum suorum. – Datum Temeswar, feria quinta proxima ante Dominicam Reminiscere. 1319.» Gyulafejérvári orsz. levéltár: Bihar. 3. l.
Kér, Nagy és Kis, amaz 16 ez 4 telek. Eredetileg Al és Fel jelzőkkel különböztetének meg. Mint Latabár és Tóttelek, ugyanazon réven jutottak a váradi egyház birtokába, s mig e kettő osztály utján a püspöknél maradt, a másik kettő a káptalanra szállt.
279Kees (Kis) haza, 22 telek. A Chartularium szerént már káptalani birtok s minthogy Széplak tartozéka gyanánt emliti, kétségkivül evvel együtt jutott a váradi egyház és igy a káptalan birtokába.*
«In districtu vero Zeplak villam ... Kesehaza similiter totaliter.» Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 233. l.
Méhes, 14 telek. Mint káptalani birtokot emliti a Chartularium s János-Zsigmond fejedelem 1568-iki levele, melylyel azt Ábránffy Zsigmond fiainak adományozza.*
«Alba-Julia, 25-a mensis Augusti. 1568.» Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1731. 39. §. 5.
Miske, 34 telek. Várad és Szent-János közt állott. 1387-ben került a váradi káptalanhoz, midőn Domokos leleszi prépost e birtokát s a mellette létező Megyert megcserélte a káptalannak zemplénmegyei Vajda birtokával.* 1568-ban János-Zsigmond Baky Pál étekfogó mesterét ajándékozta meg vele.*
Leleszi országos levéltár: Protocoll. 587. l. – FEJÉR GY.: Codex dipl. X. 1. 388a és X. 8. 222–223. ll.
«Serenissimo Principi et Domino, Domino Joanni secundo Dei gratia Electo Regi Hungarić ... Christophorus Presbyter, Albertus Literatus Notarius Comitatus Bihariensis, Gregorius Sandor de Waradino et Simon Buday Requisitores videlicet literarum et literariorum instrumentorum in Sacristia sive conservatorio Ecclesić Varadiensis repositorum ... fidelitatis ac fideliorum servitiorum suorum perpetnam commendationem. Vestra noverit Serenitas nos literas eiusdem introductorias pariter et statutorias pro egreg o Paulo Baky magistro dapiferorum vestra Serenitatis regalis confectas et emanatas, nabisque prćceptorie sonantes ... recepisse in hćc verba Joannes secundus .... fidelibus nostris honorahilibus Christophoro Presbytero ac nobilibus Alberto Literato Notario Comitatus Bihoriensis, Gregorio Sándor Varadiensi et Simoni Literato Budensi requisitoribus videlicet literarum et literariorum instrumentorum in Sacristia Varadiensi repositorum .... salutem et gratiam. Cum nos dignum habentes respectum prćclarć fidei integritatis et fidelium servitiorum fidelis nostri egregii Pauli Baky magistri dapiferorum nostrorum, quć ipse sacrć primum huius regni nostri Hungarić coronć, dein vero nobis pro locorum et temporum diversitate summa cum animi sui constantia exhibuit et impendit ac deinceps quoque exhibiturus est; horum gitur intuitu totalem et integram possessionem Miske vocatam, in Contitatu Bihoriensi existentem, habitam, olim ad Capitulum Varadiense pertinentem, verum vigore articulorum fidelium nostrorum Dominorum Regnicolarum tempore ingressus nostri in hoc Reynum Kolosvary editorum ad nos, consequenterque collationem nostram devolutam, simul cum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet .... memorato Paulo Baky, ipsiusque hćredibus .... vigore aliarum literarum nostrarum donationalium superinde confectarum et emanatarum in perpetuum salva iure alieno, clementer dederimus et contulerimus, velimusque eundem in dominium possessionis Miske per nostrum et vestrum homines legitime facere introduci, super quo fidelitatibus vestris harum ser?e mandamus firmiter, quatenus visis prćsentibus statim unum ex vobis transmittatis, quo prćsente fidelis noster egregius Demetrius Chianady Notarius Cancellarić ex Curia nostra per nos ad id specialiter transmissus aut Franciscus Balog vel Joannes Sándor sive Ladislaus Bornemisza, aliis absentibus homo noster ad id deputatus ad faciem dictć possessionis Miske vicinis et commetaneis eiusdem universis inibi legitime convocatis et prćsentibus accedens, introducat prćfatum Paulum Baky in dominium eiusdem integrć possessionis, statuatque eandem eidem, suisque hćredibus et posteritatibus utriusque sexes universis .... Datum in civitate nostra Alba Julia 25. die mensis Marty, anno domini millesimo quingentesimo sexagesimo octavo. Nos igitur huiusmodi mandatis Vestrć Serenitatis in omnibus obedire volentes, ut tenemur, una cum prćfato Demetrio Chianady notario Cancellarić Vestrć Serenitatis .... unum ex nobis, prafatum videlicet Christophorum presbyterum, socium, fratrem et collegam nostrum ad prćrnissa debite et fideliter exequenda nostro pro testimonio fidedigno duximus destinandum, qui tandem exinde ad nos reversi, nobis fideliter .... retulerunt eo modo, quomodo ipsi die dominico proximo post festum Circumcisionis Domini nostri Jesu Christi proxime prćteritum transacto ad faciem dictć possessionis Miske, in prćdicto Comitatu Bihoriensi existentis, habitć, vicinis et commetaneis eiusdem universis et notanter Gabriele Erdeős et Balthazare Peres de Varadino in eorum propriis personis, item providis Stephano Nagy jurato cive Civitatis Varadiensis, Stephano Olah, altero Stephano Thuba in Püspöki vestrć Serenitatis, Georbio .... magnificorum, egregiorum et nobilium jobagionibus .... inibi legitime convocatis et preesentibus pariter accessissent, ibique homo vestrć Serenitatis regius annotato nostro testimonio prćsente introduxisset .... nullo penitus inibi sed nec expost coram nobis .... contradietore apparente .... Datum vigesimo tertio die diei huiusmodi intraductionis et statutionis prćmissć. Anno domini millesimo quingentesimo sexagesimo nono.» A kolosmonostori konvent által kiadott s hitelesitett másolat. Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 97. 45.
280Nyárszeg, 14 telek. A Chartularium, valamint Zsigmond s Mátyás királyok levele szerént káptalani birtok.
Ősi (Egyházas), 18 telek. Mint káptalani birtokot emliti a Chartularium, tartozékai: Kakucs, Iklód, Megyer, Malomszeg falvakkal és Szigeth földdel.*
Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 232. l. de itt «Lüssi» áll «Ewssi» helyett.
Pályi (Hegyköz), 24 telek. A Chartularium szerént káptalani birtok.*
Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 232–233. ll.
Petegd, 22 telek. Ugyanazon forrás, mint Széplak tartozékát s káptalani birtokot emliti.*
Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 232–233. ll.
Piski, 7 telekből 2.
281Revid, 42 telek. A Chartularium s a királyok idézett levelei a káptalani birtokok között emlitik.*
Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 232–233. ll.
Rojt, 24 telek. Az imént emlitett források mind a hárma szerént káptalani birtok.
Rontó, 13 telek.
Sályi, 4 telek. Mind a Chartularium, mind a királyok levelei, de már a Pázmánok 1319-iki oklevele is a káptalani birtokok közé sorolják.
Selénd (Ér), 20 telekből 7.
Szalacs, 100 telek. Herczig, Kupócz stb. tartozékaival Zsigmond király adományából szállt a káptalanra.*
Lásd: I. kötet 227. l.
Szeghalom, 75 telekből 8. E részbirtok is, mint a csökmei a Csáky nemzetség vallásos buzgalmából jutott a káptalan birtokába.*
Ulászló király Budán »feria 4-a proxima ante festum b. Mathei ap.» (szept. 19.) 1492. kelt vizsgáló parancsában mondja egyebek közt: «exponitur nobis in persona honorabilis Capituli Ecclesić Waradiensis: qualiter ab eo tempore, quo progenitores egregiorum Benedicti, Michaelis et Gabrielis de Chaak certas portiones possessionarias itt possessione Zeghalom vocata in Comitatu Bekes existente habitas pro refrigerio salutis ipsorum animć prćfato exponenti et per consequens Ecclesić prćfatć Waradiensi ... in perpetuan eleemosynam dederint» stb. Leleszi országos levéltár: Actor. 1492. 26.
Szent-Péterszeg, 25 telek. Minthogy Tornalljai Jakab, Zapolyay János debreczeni tisztje Zapolyaynak gáborjáni, kereszturi s tótfalvi jobbágyaival a váradi káptalan birtokán, Szent-Péterszegen és Kis-Gab pusztán több, mint 300 hold földet, az Orsova tótól egész a Nagyhalomig és Keskeny-érig hatalmasul elfoglalt: Báthory István nádor a várad-előhegyi konventet vizsgálatra szólitja fel.*
Év nélkül, mert a levél vége leszakadt s elveszett. Kolosmonostori országos levéltár: Bihar. C. 4.
Szentelek, 14 telek. Neve eredetileg, mint II. Ulászló király levele emliti, «Ezenthelek» s az «Eszeny» név, mint több hely- s családnevünk igazolja, nem vala nálunk szokatlan. Ugyanezen királyi levél,* valamint Pálóczy Mátyás nádor 1435-iki levele szerént káptalani 282birtok,* s meglehet ugyanaz, melyet a Chartularium egyszerüen «Telki» név alatt, de Várad vidékén emlit.*
Thelegdy István elfoglaltatván saját jobbágyai által a váradi káptalantól «quandam silvam glandinosam ... Kewzeron appellatam ... in territorio possessionis ipsorum exponentium Ezenthelek vocatć in Comitatu Bihar existentis»: a király a leleszi konventet vizsgálattal bizza meg. A kelet helye kiszakadt. Leleszi országos levéltár: Beresényiana. 22. 3.
«Dicitur nobis .... quomodo populi et Jobbagyones Capituli Ecclesić Waradiensis in possessione Zentelek vocata commorantes.» Leleszi orsz. levéltár Protocoll. 264. l.
«Item Teleky prope Sanctum Laurentium .... et Thamasy cum terra Zenth Istwanfewlde ad eandem pertinente.» Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 232. l.
Székelytelek, 20 telekből 19. A Chartularium s a királyok levelei szerént egészen káptalani birtok.
Széplak fele, 23 telek s tartozékának szintén fele, 44 telek. Hogyan jutott a püspök s káptalan birtokába? már többszőr volt róla szó. Tamási (Pap), 29 telek. A Chartularium szerént tartozéka volt Szent-István-földe, szintén káptalani birtok.* Hasonlót bizonyitanak az idézett királyi s más oklevelek;* de «Pap» jelzője is egyházi birtokosaira mutat.
«Item Teleky prope Sanctum Laurentium .... et Thamasy cum terra Zenth Istwanfewlde ad eandem pertinente.» Batthyány-codex: I. 13. rubr. – Leges eccl. III. 232. l.
A fentebb, Bekénynél emlitett keresszegi várnagyok a Csályak «seyther-i jobbágyaival elhajtatnak Tamásiból, a káptalan birtokáról 20 ökröt.» 1457. Leleszi országos levéltár: Actor. 1457. 22.
Tarcsa (Ér), 33 telekből 14. Annyi bizonyos csupán, hogy káptalani birtoklása a már emlitett Apátival összefügg. A Chartularium az idegen kezekben levő birtokok közé sorolja.
Ujlak (Hegyköz), 38 telek. A káptalan birtokai közt említi a Chartularium s a leleszi konventnek egy 1549-iki levele.*
Bozzásy János a váradi káptalan ujlaki tisztje 1549-ben tiltakozik a káptalan nevében az ellen, hogy Serédy Gáspárt Aszaló birtokába iktassák. Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1384. 58. – 1049. 7. és Ecclesiastica. 15. 4.
Vasad, 56 telekből 34.
Zomlin (Nagy), 28 telek. II. Ulászló király vizsgálatot rendel Tholdy Mihály, Pocsaji Ferencz, Félegyházi Balás, Álmosdi Chyre András, Borsy István, Kismarjay János és Ilyei László ellen, kik többed magukkal s fegyveres kézzel rárontottak a váradi káptalan «Nagh Zemlen» és Bors biharmegyei birtokaira, hol a jobbágyok házait feltörték s kirabolták.*
A király levele kelt Budán «in festo b. Magdalenć» (jul. 22.) 1502. Leleszi országos levéltár: Actor. 1502. 20. – A váradi káptalan Biharmegyének 1700. május 11-én Váradon tartott gyülésében előmutatta Ulászló király adománylevelét Bors és Nagy-Zomlin birtokokról (Biharmegye levéltára: Protocol. I. 495. l.), de Bors 1552-ben már Szentiványi Ferencz birtoka.
283Az itt előszámlált biharmegyei birtokok telekszáma 1351, melyből a huszonnégy kanonok közől egyre-egyre 56 jobbágytelek esik.
De a káptalannak Biharmegyén kivül is valának birtokai. Igy Zarándmegyében: Ágya, Szintye;* egy más forrás szerént még Kis-Gény s részben Nagy-Bád.*
Budai orsz. levéltár kincst, oszt. Dicalis Conscriptio. 1564.
FÁBIÁN I. Aradvármegye leirása. I. 34–35. ll.
Pest és Nógrádmegyében: Szada, Veresegyház és Szent-Lőrincz, melyek eredetileg káptalani birtokok* és csak a káptalan feloszlatása után mentek át ideiglenesen a püspök birtokába.
E munka I. kötete I. 327–330. és 227. ll.
Borsodmegyében: Aszaló és Felsö-Zsolcza tartozékaikkal együtt, melyek 1407-ben Zsigmond király nagy alapitványa alkalmával jutottak a káptalan kezébe.* Mindkét birtokot azonban Serédy Gáspár már a mohácsi vészre következő zavarokban hatalmába kerité s a váradi káptalan ismételt tiltakozásaira sem bocsátá vissza,* midőn pedig Várad Izabella hatalmába került s a váradi káptalan a királynéval, mint tényleges hatalommal békében élt: Ferdinánd király mintegy büntetésül 1541-ben 4500, 1549-ben pedig tizezer forintba irá be Serédynek e már különben is kezében levő birtokokat.* Serédy még ez utóbbi évben a leleszi konvent által be is iktatá magát mind Aszaló, mind Felső-Zsolcza birtokába,* de a káptalan még a végzetes 16 nap eltelte előtt Bozzássy János ipor-ujlaki tisztje által ellenmonda.*
E munka I. kötete I. 327–330. és 227. ll.
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1035. 80. – 493. 55. – 1384. 58. – 1049. 7. és Ecclesiastica. 15. 4.
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1035. 80. – 493. 55. – 1384. 58. – 1049. 7. és Ecclesiastica. 15. 4.
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1035. 80. – 493. 55. – 1384. 58. – 1049. 7. és Ecclesiastica. 15. 4.
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1035. 80. – 493. 55. – 1384. 58. – 1049. 7. és Ecclesiastica. 15. 4.
Szabolcsmegyeben: Sziget, 40 telekből 15. Enyingi Török János, továbbá Serédy Gáspár, Ruszkai Dobó Ferencz, István a későbbi egri hős, Domokos és Maghy Péter elfoglalák ugyanitt 1545-ben a káptalan «Titrahalmathya» nevű földjét s jobbágyaikkal felszántaták, bevetteték, amiért Ferdinánd király a nevezetteket két izben is megidézteti,* 284s ugy látszik nem eredménytelenül, mert a káptalan 1549-ben is mint szigeti részbirtokos emlittetik.*
A király levele kelt Lőcsén «feria quinta proxima post domin cam Jubilate» (május 20.) 1546. Leleszi országos levéltár. Actor. 1546. 2. 43. – Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1717. 10. – Az itt emlitett «Titrahalmathya» nem ugyanegy-e a Keresztelő-Szent-János káptalanánál emlitett «Zylhamathaya» vagy «Zylhalmathaya» földtérrel? bővebb adatok hiányában el nem dönthető.
Budai országos levéltár kincst. oszt. 1549-iki Dicalis Conscriptio Szabolcsmegyéből.
Ezenkivül a szintén szabolcsmegyei Földes községben birt még a káptalan két nemes telket, melyek egyike népes, másika puszta volt, de ezeket még 1556-ban kilenczven magyar forintért örökösen eladá Földesi Parlaghy Györgynek az előhegyi káptalan előtt.*
«Capitulum Ecclesić Waradiensis .... totales illas duas curias eorum nobilitares, unam populosam, alteram vero desertam in possessione Fewldes, nuncupata, in Comitatu Zabolch existente habitas, ipsos dominos Capitulares optimo iure concernentes .... Egregio Georgio Parlaghy de Fewldes .... pro nonaginta florenis hungaricalibus ... vendidisset.» Kállay-család levéltára.
Szatmármegyeben: Jank, Gyügye, Hermánszeg és Riche fele. A káptalan janki birtoklását igazolja Csáki György székelyek ispánja s szatmári és ugocsai főispánnak 1402-iki levele;* de Gyügyéhez s tartozéka «Thymatus»(?)-hoz jogot tartának az Ujlaky-ak, kik, nevezetesen Antal, Ferencz és Mihály abba ismételve is (1489 és 1498-ban) be akarák iktatni magukat, de a káptalan ellenmonda.* És igy mind ez, mind a többi három részbirtok megmaradt a káptalannál 1556-ig, midőn Petrovics Péter erdélyországi helytartó a káptalantól hűtlenség czimén elvéve, Melyth Ferencznek és Jánosnak adományozta azokat;* 285egy évvel utóbb pedig Ferdinánd király azon okból, hogy a váradi káptalan tagjai Váradról elszéledtek, a nevezett négy birtok s tartozékaik felét Várday Mihálynak adja oly feltét alatt, hogy mihelyt a káptalan székhelyére visszatér, e birtokokat azonnal visszabocsássa, addig pedig a jövedelem felét azon kanonokoknak, kik ő felsége birodalmában szétszórva élnek, kezeihez szolgáltassa.*
A levél emliti, hogy midőn az emlitett megyék rendeivel «ferria secunda proxima post festum b. Barnabć ap. (jun. 12.) ex speciali regia commissione prope villam Chenger» gyülést tartana: «Emericus filius Stephani, jobagio Capituli Waradiensis in possessione eiusdem Capituli Jank vocata commorans» sertései elsikkasztása miatt panaszt emelt. Kállay-család levéltára.
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1049. 1. §. 3. 7.
«Nos Petrus Petrowich de Swraklyn, Comes ac infra reditum Serenissimarum Maiestatum suarum in Jurisdictione earuadem tam in hoc Regno Transilvanić, quam etiam Hungarić Locumtenens. Memorić commendamus tenore prćnentium significantes quibus eapedit universis, quod nos attentis et consideratis fidelitate ac fidelium servitiorum meritis egregiorum Francisci et Joannis Melyth, quć ipsi sane primum huius Regni hungarić coronć ac deinde Maiestatibus suis et nobis quoque pro locorum et temporum variatate exhibuerunt et impenderunt, horum igitur intuitu totales portiones possessionarias Capituli ecclesić Waradiensis in possessionibus Jank, Ghygye et Hermanzeg appellatis, in Comitatu Zathmariensi existentibus habitas, quć ex eo, quod idem (Capitulum) immemor fidelitatis ipsorum; Ferdinandinae factioni adhćsissent, partesque suas totis viribus foverent, – simulcum cunctis suis utilitatibus et pertinentiis quibuslibet, terris scilicet arabilibus, cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, campis, fenetis, silvis, nemoribus, montibus, vallibus, vineis, vinearumque promonthoriis, aquis, fiuviis, piscinis, piscaturarum, aquarumque decursibus, molendinis et eorundem locis, generaliter vero quarumlibet utilitatum et pertinentiarum suarum integritatibus duovis nominis vocabulo vocitatis, sub suis veris et antiquis metis existentibus, memoratis Francisco et Joanni Melyth, ipsorumque hćredibus universis infra reditum suarum Maiestatum in Transilvaniam, dedimus, donavimus et contulimus, imo damus, donamus et conferimus tenendas, possidendas, pariter et habendas, Salvo iure alieno, harum nostrarum vigore et testimonio litterarum mediante. Datum in civitate Coloswar, sabbato proximo post festum beatorum Philippi et Jacobi apostolorum. Anno domini millesimo quingentesimo quinquagesimo sexto. Idem (Petrovich) manu propria.» Az utóbbi három szó Petrovich saját kezétől. Eredeti, papir, a helytartó egészen ép pecsétjével. Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1717. 17.
E munka I. kötete 425. l.
Budán a vár Mindszent-utczájában (a mai Disztér) egy ház, mely ugyancsak a várbeli s a bold. Szűz tiszteletére szentelt parochialis egyház házának szomszédságában állt.* E ház, akár vétel, akár hagyaték révén jutott is a káptalan birtokába, mindenesetre biztos előrelátás bizonyitéka s kétségkivül arra szolgált, hogy a káptalan tagjai ugy a müvelődési, mint az országos s kereskedelmi ügyeket magában a fővárosban kisérhessék figyelemmel s tanulmányozhassák.
Budai országos levéltár kincst. oszt. N. R. 1017. 49.
Az itt elősoroltakon kivül még számos birtokok vannak, melyek hol egy, hol más időben a káptalan nevére szólnak, de később szinte ugy, mint a püspöki birtokoknál, csere, birtokrendezés vagy más viszonyok következtében a káptalantól elidegenednek,* vagy pedig a káptalan hozzájok való birtokjoga ki nem mutatható eléggé.
Igy a Chartularium szerént Hévjó, Megyes egészen, a zarándmegyei Vadász pedig részben még a káptalan birtokai; utóbb azonban a püspök vagy mások birtokába mennek át.
Egyes kanonokok birtokai.
Szőlők.
Malmok s fürdők.
Vámok s a szászok nagy pere.
Jobbágyok.
Az oláhok.
Offertoriumok.
