A PÜSPÖKI PALOTA.
231A PÜSPÖKI PALOTA.
HELYE. – FELOSZTÁSA. – KÁPOLNÁJA S TERMEI. – LAKÓINAK ÉLETE. – AZ UDVARI SZEMÉLYZET HÁROM OSZTÁLYA. – KÖZÉPKORI PÜSPÖKEINK RUHAVISELETE S ÜNNEPÉLYES MEGJELENÉSE.
A PALOTÁRÓL, mely Várad püspökeinek a középkorban lakásul szolgált, ugyanazon korból nem maradt reánk sem rajz, sem részletesebb tudósitás. A Chartularium csak arról értesit, hogy a püspöki udvar a vár déli részében állt,* s egy későbbi, 1598-iki rajz szintén ide helyezi ezt.* Minthogy pedig egyéb egykoru s teljesen hiteles adatok ugyancsak a vár e részébe helyezik ama palotát, melyben Izabella királyné lakott s hol később Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem született; jogosan hihetjük, hogy e fejedelmi lak nem egyéb, mint Várad püspökeinek palotája, és igy ami tudósitásaink ama lakról vannak, azok a püspöki palota képét tükrözik vissza.
Debetur ... succentori dimidia pars domus lapideć, quć, est in Castro... a porta septemtrionali consistens, nam alia pars eiusdem, quć est a meridie iuxta curiam Epixcopalem» stb. Batthyány-codez: II. 9. rubr. – Leges eccl. III. 258. l.
Lásd alább: KÖZMŰVELŐDÉSI S ÁLLAMI SZOLGÁLATOK.
Ezek szerént a székesegyháztól délre, ettől csak nehány, 20–30 lépésnyi távolban széles kő lépcsőzet emelkedék, mely a püspöki palotához vezetett.* Ez egy emeletes épület vala, melynek központját a kápolna képezé, jobb és bal szárnyra osztván az épületet. A jobb szárny szobái téglával valának kirakva, de bal szárnya, mely a püspök tulajdonképeni lakául szolgált, már festett termeket mutat szárnyas ajtókkal s egy-egy teremben a kályha mellett kandallóval is. Itt volt nevezetesen 232egy «nagy szoba», mely a mai elfogadó termeknek felelhetett meg, továbbá egy ebédlő, egy «belső szoba», valószinűleg dolgozó terem, melynek zöld mázos kályháját veres virágok disziték, és egy háló szoba. Az utóbbi kettőnek, mint az egykoru feljegyzés emliti, fejedelmi fénnyel festett mennyezete volt.*
«Exeunte Domino Reverendissimo (Thurzó Zsigmond püspök) de Ecclesia (a székesegyház), secuti sumus eum usque ad gradum aulć superioris noviter construetć.» 1509-iki tudósitás. Gr. Vay-család levéltára.
«Reginas (Izabella) palatium fuit quondam nobile, cuius adhuc laqueare regium splendorem prćseferre videtur.» MISKOLCZY I. 1609-iki naplójegyzete.
A kápolnáról csupán annyit tudunk, hogy négy «hosszukás», tehát csúcsives ablaka volt, ami arra mutat, hogy a csúcsives épitészet korában a püspöki palota is, mint a székesegyház, átépitésen ment keresztül. Oltára a XIV-ik században Szent-András apostol tiszteletére vala szentelve,* de 1600-ban már a bold. Szűz fatáblára festett képe állott rajta. Két ajtó nyilt beléje, egyik valószinűleg a püspök termeiből.
«Capella S. Andreć apostoli in palatio episcopali sita.» 1387. Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Paulini. Kápolna. 1. 10. – Ugyanitt emlittetik, hogy e kápolnának volt egy szőleje is a váradi hegyen Szent-László szőleje mellett.
Az emelet többi helyiségei a vendégek s az udvari személyzet lakásaiul szolgálhattak; itt lehetett az iroda, a kincs- és levéltár, amint hogy két helyiség csakugyan «bolt»-nak neveztetik azon megjegyzéssel, hogy az egyik hajdan tárház vala.* Alant szintén lakosztályok voltak, mintegy 11–12 helyiség, de ezekből csak az egy fürdőszoba rendeltetése ismeretes.
Az idézett 1600-iki leltár, mely a váradi fejedelmi – egykor püspöki lak részletes leirását adja, ezen czikk végén olvasható.
Eszerént az egész épület mintegy huszonnégy helyiségből állt és igy püspökeink laka, a mai igényekhez mérve, eléggé szerény vala, de a középkor amily pazar fénynyel emelte Isten házait, magán épitkezéseiben ép oly kevés igényü volt, amiért azután egyszerüséghez szokott szemeiben oly épületek is, melyek a váradi püspöki laknál sokkalta korlátoltabb arányokat tüntettek fel, paloták valának.
Különben a bemutatott épület csak a szoros értelemben vett püspöki lak vala; a püspöki udvarban, mely külön elkeritve állt s azonkivül a várban még számos épület létezett, mely részint szorosan az udvarhoz tartozott, mint a konyha, füszertár stb., részint pedig az udvari személyzet s mesteremberek lakául szolgált.
Püspökeink lakása világi főuraink palotáitól csupán abban külön233bözött, hogy még a legháziasabb foglalkozásra is, mint sütés, főzés, mosogatás, kizárólag férfiakat alkalmazának. A családi élet szelid örömeit, melyeknek a világi főurak palotái szinhelyei valának, a vallásos könyörület pótolá. «Az egyház kincsei»: éhező, szegény emberek mindennap meleg ételt kaptak püspökeink palotáiban, hol azonfelül még nehány, ugynevezett udvari szegény állandó hajlékot és ápolást is talált.
Különben udvartartásukban versenyeztek leggazdagabb főuraink fényüzésével, sőt nem egy tekintetben felül is multák azt, amenyiben udvaruk rendes gyülhelye volt, mint azt Vitéz Jánosnál láttuk, a tudomány és müvészet képviselőinek, kiknek előadásai, vitái, karöltve a meg-megujuló egyházi ünnepélyekkel, sajátságos bájt és vonzerőt adának egy püspöki udvarnak.* És ezért legtekintélyesebb családaink is örömest adák gyermekeiket apródokul püspökeink udvarába, hogy ott uri szokást tanuljanak.
Báthory Miklós váczi püspökről irja Galeotto: «pompásan ujitá meg az egyházat (kétségkivül a váczi székesegyházat érti), épitőket és művészeket Olaszországból hiva szertelen költséggel, hogy lelke nagyságának mind az egyház, mind a püspöki lak megfeleljenek. .... Midőn látogatására rándulék, oly szivességgel fogadott s láta el házánál, hogy enmagam is álmélkodám e páratlan vendégszereteten. ... Nagy mértékben nyerte meg tetszésemet háztartásának méltóságos s ékes mivolta is, minthogy nála mindig vagy szónokolnak vagy tanulmányoznak vagy lant kiséretében énekelnek vagy komoly beszéd foly; nem ismerik ott a renyheséget, hivalkodást s az idő hasztalan tékozlását.... Gyakorta sétálgat jeles férfiak kiséretében, könyveket vive s utközben is vitatkozással töltve az időt» stb. MARTIUS GALEOTTO könyve Mátyás királyról közli Kazinczy Gábor. 68–69. ll. – Hasonló elismeréssel szól Dóczy Orbán győri püspök udvaráról u. o. 70–71. ll.
A püspök udvari személyzete a fegyveres örségen kivül, melynek élén a várnagy állt, három csoportozatra oszlott: az egyházi, a gazdasági s a szoros értelemben vett udvari szolgák osztályaira.
Az egyházi osztályhoz tartozott először is a felszentelt helyettes püspök, kinek rendszerént asztala volt az udvarnál s azonfelül évi fizetése nem annyira pénzben, mint inkább terményekben. Ezután következett a püspök gyóntatója, továbbá káplányai, jegyzői, kiknek száma változott. Báthori András püspöknek két káplánya volt; Thurzó Zsigmondnak több jegyzője. E jegyzők, az élökön álló irodai főnökkel, vezették a püspök levelezéseit, szerkeszték hivatalos iratait s képezék 234az egyházmegyei kormány hivatali személyzetét.* Az irodafőnök volt egyszersmind a püspök pecsétőre, s pecsét kettő volt: kisebb és nagyobb.* Ezenkivül az iskola tanitója, a székesegyház orgonásza, rendszerént szintén egyházi férfiu, valamint az alőr s az aléneklő is többnyire a püspöki udvarban találták asztalukat. Végre több-kevesebb számu egyházi praebendarius, kik a hivatalosan megjelenő püspök előtt jártak, a többi udvari papok utána.*
«quas... litteras Cancellarius noster amisit.» János (valószinűleg Dominis) püspök levele. «Sub appressione sigilli nostri maioris, quo utimur.» Ugyanazon püspök levele. Budai országos levéltár kincst. oszt. Eccles. 15. 6.
«quas... litteras Cancellarius noster amisit.» János (valószinűleg Dominis) püspök levele. «Sub appressione sigilli nostri maioris, quo utimur.» Ugyanazon püspök levele. Budai országos levéltár kincst. oszt. Eccles. 15. 6.
«exeunte domino Reverendissimo (Thurzó Zs. püspök) de ecclesia .... cum multitudine suorum ministrorum .... et convocatis Notariis suis.» 1509-iki tudósitás. Gr. Vay-család levéltára.
Legnépesebb vala a harmadik osztály, élén az udvarmesterrel. Ehez tartoztak a különféle mesteremberek, a belső cselédség s a konyha és istállók nagy számu személyzete. A középkor jelenünk szellemibb szórakozásainak hiányában a teritett asztaloknál keresett időtöltést; a hintók ritkább használata pedig, valamint a hadi szolgálat nagyobb számu hátaslovakkal szaporitá az istállók szokott állományát. Igy lőn, hogy középkori püspökeink udvari személyzete az őrségen kivül száz s néha több főre is felszaporodott.*
Estei Hyppolit egri püspök (1498–1520.) udvartartása: «Mensa Reverendi Domini Gubernatoris (Reverendus et Illustrissimus DD. Herculis Pius de Sabaudia). Mensa Domini provisoris. Mensa dominorum presbyterorum, scilicet quatuor Capellani domini prćlati, Rector scholć, Succustos, Organista et Succentor. Item Coci quatuor et duo aqućductores. Item pistoribus duobus (prćbendam). Item stabulariis decem. Item doleatoribus duobus. Item pulsatori ad personas duas. Item pellifici ad personas tres. Item Procedentes sex, qui Missam b. Virginis cartant. Item portariis vigirta octo. Item A allodium (?) ad personas vovem. Item ortolano ferarum ad personas duas. Item magister paller duos pintas vinni. Item lotrici ad personas duas. Item Confessori uni. Item Pauperibus tribus in Castro residentibus. Item ceteri pauperes de pane et vino habent prćbendam.» Összesen 89 személy. Br. NYÁRY A: Registrum omnium rerum Epixcopatus Agriensis. Archćlogiai közlemények. VII. 151–151. ll.
Az 1600-iki váradi leltár a várban a következő épületeket sorolja fel, melyeknek nagy része kétségkivül még régi lakóitól vagy rendeltetésétől vette nevét: «Domus rationaria. – Domus specierum seu aromatorum. – Domus architecti. – Domus provisoris. – Domus pistorum. – Penes rubram turrim duć magnć pistorić fornaces. – Domus pistoria Fekete czipó sütőház vocata. – Domus lotricis. – Domus dispensatoris. – Domus seu cellarium Chatár. – Exterior domus clavigeris. – Domus ferramentaria, Vasasház. – Domus doleatorum. – Officina fabri. – Domus caseorum. – Domus bladorum seu lardorum. – Domus arvenaria. Cellarium Földbastya alatt alias Kincstartó pincze vocatum. – Domus Castellani. – Domus altera Castellani supra primam arcis portam. – Culina arcis. – Duo stabula.» Inventarium universale rerum omnium in Arce Varadiensi in anno sexcentesimo repertorum. Budai országos levéltár kincst. oszt. Urbariarum et conscript. 36. 34. – Itt azonban a «domus» leggyakrabban csak az épület egy-egy részét, szobát jelent, s emiatt a fentebbi leltár után még nem határozható meg, hogy hány ház állt a váradi várban? – Fentebb láttuk, hogy a succustos és succentor szintén ott laktanak.
Az 1600-iki leltár a váradi vár fejedelmi lakáról: «In arce interiori est in medio curić arcis interioris puteus magnus lapideus cum solita ferrea catena et hidriis, quibus extrahitur aqua.
Gradus lapideus magnus, per quem ad domos seu habitationes et palatia superiora ascenditur.
Ascendendo per hunc gradum ad dexteram incipit domus major, quam capitanei olim inhahitasse dacontur. Janua nulla, fenestrć omnes nudć Nro 3. Caminum lapideum Nro 1.
Paries hujus domus ad mśnia versus aliqua ex parte per hostem (1598-iki török ostrom) globis est destructus et perforatus. Tecti medietas tempore obsidionis detracta.
Ex hac domo itur in aliam, ubi capitanei prandere soliti fuisse dicuntor. Parietis magna pars est globis destructa. Fornax una magna, cuius pars media est globis destructa Nro 1.
In prćtorio huius domus Caminum 1. Janua cum pessulo 1. Fenestra magna nula 1. Fenestra alterius quarta pars, bona, vitrea 1.
Ultima parva domus in hac serie: Caminum optimum 1. Janua duplex cum pessulo 1. Fenestra mediocris, bona vitrea 1. Locus necessarius cum janua et pessulo 1. Domus istć cum lateribus pavimentatć.
Capella superior circa gradus. In prćtorio est scala, per quam ascenditur ad tecta domorum et pinnacula Nro 1. Porta 1.
In Capella Altare, supra quod exstat tabula, in qua beato Virgo est depicta. 1. Scamnum 1. Fenestrć lorigć vitreć 4. Januć duć cum suis clausuris 2.
Exeundo ex Capella ad sinistram est stuba una, ubi habentur: Fornax 1. Fenestra vitrea, cuius medietas est asseribus per germanos complicata 1. Janua 1.
Redeundo ex prćtorio Sacelli, in opposito est testudo una, quod Conservatorium olim erat: Janua bona 1. Fornax parva 1. Fenestrć ferreć craticulares 2.
Ex hac sequitur alia testudo: Fornax bona 1. Janua bona 1, Fenestra papiro obducta 1.
Sequuntur habitationes, quas Regina (Izabella) inhabitabat. In domo majori hujus series sunt: Fornax bona 1. Fenestra nuda 1. Janua sine pessulo 1. Scamnum circa parietem duplatum utrinque 15.
Ex hoc domo itur in aliam, ubi prandebat: Janua cum cum vecte 1. Fornax 1. Caminum 1. Fenestrć medietas restat vitrea 1. Sponda pro una persona 1. Scamnum ad parietem ulnarum 10. Aliud – ulnarum 6. Scamnum trium ulnarum 3. Locus necessarius et janua 1. Sponda simplex 1.
Interior habitatio Belső szoba vocata: Janua duplata, bona cum pessulo 1. Fornax magna virideas fodulas habens rubeo colore depicta 1. Scamna duplicia ulnarum 9. Fenestra vitrea magna, bona 1. Caminum in angulo 1. – Velum huius habitationis seu pinnaculum ex asseribus fabricatum est optime depictum.
Sequitur domus alia, in qua Princeps Transylvanić (Báthory Zsigmond) natus fuisse dicitur: Janua duplata bona 1. – Domus hćc est per medium asseribus et cancellis ligneis divisa. Caminum 1. Fornax parva ad idem Caminum applicata 1. Pinnaculum seu velum domus, uti prioris, depictum.
Sequitur ex hac domo prćtorium.
Domus, in qua virgines Reginć habitabant: Locus necessarius 1. Caminum 1. Fornacis destructć ferrea lamina Nro 32.
In stuba virginum: Fornax una intrinsecus calefacitur 1. Pro pane pistando optima 1. Mensa circularis 1. Janua duplex 1. Lancearum germanicalium ligna 6.
Tectum harum duarum domorum destructum.
Hic descenditur ex prćtorio per gradus cancellatos ad domos, quas D. Niarj inhabitabat. Prćtorium habet fenestram vitream 1. Januam simplicem 1. – Domus, in qua prandere solet: Janua cum clausura 1. Caminum 1. – Cubiculum: Mensa una. Fenestra vitrea 1. Janua bona 1.
Domus farinć et balnei, item 2-a, 3-a, 4-a domus una cum domibus avenć et bladorum, necnon arvinć, similiter et domus dispensatoris.» Budai orsz. levéltár kincst. oszt. Urbariarum et conscript. 36. 34.
235Ama kőlépcsőzet tehát, mely a püspöki palotától le a vár udvarára s a székesegyházba vezetett, meglepőleg festői látványt nyujtott valahányszor a püspök egyházi vagy hadi ünnepek alkalmával főpapi ornatusában vagy lovagi diszben fényes kiséretével ama lépcsőkön fel vagy lehaladt.
Püspökeink lovagi ruházata sem szinre, sem szabásra nem különbözött más, világi főurak viseletétől. Igy Hyppolit esztergomi érsek 236diszöltözete 1489-ben a következő vala: veres posztó nadrág, hermelinprémes skarlát posztó dolmány, ugyanilyen szinü tafota köpeny, pávatoll prémes, aranytaréjos föveg és sarkantyus kordován lábbeli.* Ily öltözetben csak a nyakról függő arany kereszt mutatta a főpapot.
Br. NYÁRY A: Hyppolit-codexek. Századok. 1872. évf. 287. s köv. ll.
Különben püspökeink akkor is, midőn egyházi ornatusba öltözve valának, gyakran jelentek meg lóháton a nép között fejökön infulával, vállokon palásttal, jobbjokat áldásra emelve. Igy tartották rendszerént 237első bevonulásukat székhelyökre s a főpásztor kimagasló alakja, ama keretben, melyet a körülötte térdeire omló nép s a fáklyákkal, zászlókkal, mennyezettel s ereklyetartókkal eléje vonuló papság képezett, – egyike vala a középkori élet megragadó képeinek.*
A Rómából székhelyére visszaérkezett Bakocs Tarmás esztergomi érsekről mondja a krónikás: «de equo gradario suo benedictiones ponebat cum digitis suis.» SZERÉMI GY: Emlékirata. 56. l. – Hasonlóképen tünteti fel az egykoru rajz a kosztniczi zsinat főpapjait, midőn ünnepélyek alkalmával kivonulnak.
