5. BARCAÚJFALU
5. BARCAÚJFALU
1366-ban és 1404-ben Newdorf néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1406-ban Newdorf, 1414-ben Újfalu, 1417-ben Újfalu. (uo.) formában fordul elő.
1366-ban Lajos király egy Újfalut adományoz Vidonbachi Mihálynak. Bár nehéz eldönteni, melyik Újfalu lehet, valószínű, hogy ez, mert a közeli Vidonbákról nevezett Mihály az adományozott.
1404-ben lakatlan az előző századi tatárbetörések következtében.
1462-ben Brassónak adományozzák, és ebből a korból való temploma is, mint Brassó leányegyháza. (Urkundenbuch. VI. 201, 127, 128.)
A sok átalakítás után is megmaradtak korjelző stíluselemei: poligon záródású szentélye, félköríves fali szentségfülkéje, a régi sekrestye befalazott ajtójának kerete. „A szentély omladozó vakolata alól fresco festmények körvonalai tünedeznek elő, mindenféle szent alakokkal”, amint Orbán Balázs látta. (Székelyföld. VI. 416.) Csúcsíves ablakait azonban kitágították.
Középkori értéke a fából faragott keresztelőmedence is. Régiségéről olvashatatlanná kopott maiusculum betűs festett felírása is tanúskodik.
Tornya 1786-ban épült, harangja nagyon régi.
A templom és egyházközség korára támpont a papilaknak egy régi gerendájáról lejegyzett évszám:1415 die 27 maji. (Orbán: i.m. VI. 416.)
A reformáció előtti tiszta katolikus falu a reformáció idején lutheránus lesz, templomával együtt.
A változások érdekessége, hogy lakói bár magyarok, akik Erdélyben mindenütt másutt vagy reformátusok vagy unitáriusok lesznek, Újfalva a lutheránus vallásnál állapodik meg, mert a szász lutheránus Brassó birtoka volt. Sőt kezdetben, 1632-től németül vezetik az egyházközség jegyzőkönyveit szász papok. Míg 1693-ban többségében magyar családnevek szerepelnek az okiratokban, később vegyesek szász nevekkel, és német lesz az istentisztelet nyelve is.
Az 1780-as évektől a hívek kikövetelik, hogy anyanyelvükön szóljon hozzájuk a pap, így Gödri János 1788-tól már magyarul végzi a szertartásokat. (Orbán: i.m. VI. 413.) A szász pap 1788-ban távozik.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
