9. CSERNÁTFALU
9. CSERNÁTFALU
1366-ban Charnadfalva néven jelentkezik az okiratokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1444-ben Chornatha, 1456-ban Zent Mihali, Zent Mihály, 1459-ban Hentmichálfalva, 1506-ban Villa Sancti Michaelis, 1507-ben Mechelsdorf, 1509-ben Michelsdorf, 1531-ben Zenthmihalfalva (uo.) formában fordul elő. 1456-ban az oklevelekben feltűnő Szent Mihály név a tiszteletére szentelt templom bizonysága.
Hunyadi Jánosnak 1440-ben kiadott rendeletéből kitűnik, hogy Csernátfalu Szent Mihály-temploma már előbb állott, mert ekkor a papjának fizetendő dézsma szabályozásáról intézkedik a rendelkezés.
Mivel a középkorban a XV. század közepéig hét falu központi egyháza és a hét falu között neve feltűnik oklevelekben is, így a Szent Mihály-templom legkésőbb a XIV. század közepére megépülhetett. (Orbán: Székelyföld. VI. 90.)
1456-ban László király szintén dézsma ügyében intézkedik, megvédi a Szent Mihály-templom jogait Törcsvárral szemben, amely a dézsmát lefoglalta. (Orbán: i.h.; Urkundenbuch. V. 529.) Ugyanekkor Dénes esztergomi érsek Hunyadi Jánost keresi meg, hogy a törcsvári várnagy túlkapásait megszüntesse. (Urkundenbuch. V. 527.; Orbán: i.h.) Az erről szóló oklevélből kitűnik, hogy ekkor már csak Bácsfalu, Hosszúfalu és Türkös tartoznak a szentmihályi egyházhoz (Csernátfaluhoz), és a panaszt tévő plébános: János.
A XVIII. századra a középkori templom romlásnak indul. 1777–1778-ban új templomot építenek, bővítik annyira, hogy középkori stílusjegyeiből semmit sem őriz meg.
Berendezéséből megmaradt a régi oltár alapzata, melyről évszám tanúskodik: „Anno Domini 1542 “.
Harangja 1527-ben készült, felirata szerint: „Isten Dicsőségére Csernát f. Türkösi és Bács f. eccl. önt. 1527”. Ez a felirat a legrégibb magyar nyelvű köriratok közé tartozik.
Ugyancsak a régi templom öröksége egy aranyozott ezüst kehely, mely a gótikus művészet valóságos remeke. Középkori eredetét talapzatának egyik szirmára vésett rajza szemlélteti: papi ornátusban lévő katolikus pap dicsfény övezte kehely előtt imádkozik. (Orbán: i.m.VI. 161–162.) Orbán a kehely rajzát is közli.
A harang felirata szerint ekkor már csak két leányegyház tartozik a Szent Mihály-templomhoz: Bácsfalu és Türkös.
A középkori katolikus hívek a reformáció idején lutheránusok lesznek s azok is maradnak a közeli Brassó szász lutheránus befolyás következtében. A XVIII. században lutheránus anyaegyház és a század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)
1738-ban a brassói tanács szorgalmazza, hogy a hét falu az ágostai hitvallásban kitartson. 1844-ben a papok ki akarnak válni a szász evang. Landeskircheből. Ez meg is valósul 1874–77-ben a II. háború után pedig a magyar anyanyelvű lutheránus püspökséghez tartoznak. (Fabini)
Lutheránus templom
