10. FEKETEHALOM
10. FEKETEHALOM
1265-ben Feketewholum néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Györffy: Az Árpádkori. I. 828.) 1267-ben castrum Feketeholm, 1267-ben Feketehegy,
1331-ben Feketehalom, 1377-ben villa Cidinum, 1416-ban Cheyden, 1488-ban Czaiden (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.)
Várát a XIII. század elején a német lovagrend építi a templommal együtt. (V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic. 105.)
Plébánosai közül 1412-ből Henrik (Beke: Az erd. egyházmegye. 14, jegyz.; Urkundenbuch. III. 522, 585.), 1442-ből Cristian (Urkundenbuch. V. 100.), 1513-ból Máté (Orbán: Székelyföld. VI. 166.) ismeretes.
Az eredeti román stílusú építkezésből fennmaradt a nyugati torony nélküli homlokzat, melynek szép kapuját faragások (bárányfej, levelek, angyalfejek koronával) díszítik. Oldalkapuja csúcsíves.
Az 1421-es és 1432-es pusztítások után (több
ostromot állott ki) újjáépítik, de már gótikus stílusban.
A szentély a többszög három oldalával záródik, és a leghosszabb a Barcaságban. Hálóboltozat fedi. Mérműves ablakai szintén a második építkezési korból valók.
Sekrestyéjét, mely kápolna is volt, az emeleti részen is téglabordázatos mennyezet fedi, amint azt a középkori falfestmények nyomai elárulják.
Hajója megtartotta eredeti sík mennyezetes kiképzését.
Déli ablakai eredetileg csúcsívesek voltak, de a XVIII. században átalakították. Az északi oldal ablakait, melyek a feltételezések szerint félkörívesek voltak, befalazták.
Hajójának sík mennyezetét 1701–1702-ben kazettás mennyezettel helyettesítették. (Kelemen: Művészett. I., 104.; H. Wächner: Kronstädter Heimat. 87.; Orbán: i.m. VI. 403.)
Fennmaradt kelyhe reneszánsz motívumokkal díszes. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 330.)
Régi harangjának felirata: „O rex glorie Jhesu Criste, veni cum pace”. A dátumból csak a két utolsó számjegy olvasható. 98. (1498) 1892-ben újraöntötték.
A templom védőszentje: Szent Mihály vagy Szent György.
A templomot háromszoros várfal vette körül. A XIII. századi várat 1432-től tornyokkal erősítik. Négy erős tornya közül három most is áll. Mivel a templomnak nem volt tornya, a kaputornyot építették ki harangtoronnyá. A várfal egy részét később lebontották. (Komm mit. 1978. 83.)
Középkori katolikus lakói a reformáció századában lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
A lutheránus templom belseje
