14. HARINA
14. HARINA
1246-ban jelentkezik először Herina, majd 1282-ben Herena, 1341-ben Harena, 1503-ban Harynna néven. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 72.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Az oklevél, melyben először szerepel, arról is tudósít, hogy a település tatárjárás előtti, mert IV. Béla a tatárjárás pusztításaira hivatkozva ad kiváltságokat, hogy a megfogyatkozott lakosság pótlására újak telepedjenek erre a püspöki birtokra. (Documente. XIII. C., I. 328.)
A templom is tatárjárás előtti, a XII. század végén, vagy legkésőbb a XIII. század elején épülhetett legkésőbb 1215-ben, amit tiszta román kori stíluselemei is megerősítenek. Oldalhajóit elválasztó árkádjai körívesek, ablakai is. A pilléreken nyugvó és szokatlanul magasra nyúló oldalfalai az oldalhajók fedélzete fölé nyúlnak és köríves ablakai révén világítják meg a főhajót. Az árkádokat alátámasztó pillérek eredetiek: váltakozó négyszög, nyolcszög és kör alakú alappal. (Szőnyi: Régi templomok. 182.; Kemény–Gyimesy: Ev. templomok. 116.)
Nyugati homlokzatán, a mellékhajók folytatásaként, két ikerablakos torony emelkedik. A tornyokat eredetileg kősisakos csúcs zárta le. A déli tornyot újjáépítették, mert a XIX. században leomlott, részben a homlokzatot is magával rántva. 1890-re készült el, de az eredeti művészi kőfaragványokat már nem újították fel. (Szőnyi: i.m. 181.)
Szentélye félköríves, 6 lépcsővel magasított padlóval. A mellékhajók apszisa belül félköríves, kívül a fal szintjével egyenes. (V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic.; Gerevich: Magy. román kori műemlékei. I. 101.) Szentségfülkéje már gótikus kori. (Kemény– Gyimesy: 1–6.) Szentélye boltíves, a hajót deszkamennyezet fedi, melyet 1748-ban újítottak.
1270-ből származó keresztelőmedencéjének domborműve egy lovat ábrázol és indákkal díszített. A Bruckenthal Múzeum őrzi. (Göllner: Geschichte der D. in R. 178.)
A XVI. századi párkánytöredékek csak fényképen maradtak fenn; ezek már reneszánsz hatást mutatnak. (Balogh J.: Az erd. renaissance.254.)
A dunántúli bencés építőműhely templomaival hozzák rokonságba, többek között az esztergomi Szent István-templommal, a lébényivel és az ákosival, ami korának meghatározását is megerősíti. (Kemény–Gyimesy: i.m.103.; Roth: Die d. Kunst in S. 74.; V. Drăguţ: Dicţionar enciclopedic.; Szőnyi: Régi magyar templomok. 182, 189.) Szt. Péter tiszteletére szentelték.
A Schematismus (1882.152.) régi Mária-kápolnáról is tud, amelyet gr. Nádasdy Ferenc renováltatott. Azt a hagyományt, hogy szerzetesi templom volt, megerősíteni látszik német neve: Mönchsdorf. A templomtól keletre valóban állott egy kolostorépület, amelyet alagút kötött össze a templommal. A két világháború között látható volt még pincéje és annak falában a pálcaműves gótikus ajtókeret másodlagos elhelyezésben. (Léstyán J.: Beszterce műemlékei.)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció
idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A második világháború végéig lutheránus anyaegyház.
Lutheránus templom
A lutheránus templom bejárata
A lutheránus templom szentségfülkéje
