20. MALOMÁRKA
20. MALOMÁRKA
1243-ban jelentkezik először az okiratokban Molunark néven, majd 1332-ben Monelarth, Molnark, 1589-ben Malom Árok formában. (Györffy: Az Árpád-kori. I. 561.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Viricus a pápai tizedjegyzék szerint 1 lotó ezüstöt fizet, ugyanebben az évben 3 sektint,1333-ban 1 lotó ezüstöt, 1334-ben 3 garast, majd ismét 2 garast, 1335-ben 2 garast, majd 1 garast. A befizető nevét (Viricus) Henrikre vagy Ulrichra javítva. (Documente. XIV. C., III. 135, 147, 162, 217.; Györffy: i.h.)
A középkori templomot 1362-ben tűzvész égeti le. 1754-ben árvíz pusztítja el. 1755– 1776 között egy sajátos, kör alakú templomot építenek új helyen.
Egykor tiszta katolikus lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században lutheránus anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.; Helységnévtár. 1913.)
1978-ban az állam veszi át műemlékként. Két harangját két dél-erdélyi református templomba (Keresztényszigetre és Ugrára) viszik.
1988-ban az államtól megvásárolják a pentekosztálisok.
Lutheránus templom
