FERENCES KOLOSTOR
FERENCES KOLOSTOR
1427-ben oklevél szól az ekkor alapított ferencesek kolostoráról: V. Márton pápa az erdélyi püspökhöz küldött levelében meghagyja, hogy Veroi és Losonczi János által építtetett kolostort hagyja jóvá és az „observans cseri barátokat” erősítse meg a kolostor birtokában. (György: A Ferencrendiek. 73.; Az erd. kat. múltja és jelene. 482.; Karácsonyi J.: Szt. Ferenc rendjének tört. II. 48.; Balogh J.: Az erd. renaissance. 49.; SZOKL. IV. 322., Urkundenbuch IV. 322.)
1433-ban IV. Jenő pápa az erdélyi püspöknek megparancsolja, hogy a Losonczy János fia, Dezső kérésére küldjön observans ferences testvéreket a Szent Mihály-kolostorba. (SZOKL. IV. 442.; György: i.h., Urkundenbuch IV. 322.)
1471-ben Csánki szerint ferencesek laknak itt. (György: i.h.)
Az 1517. évi felsorolásban is szerepel az erdélyi custodia kolostorai között. (uo.)
1541-ben a kolostor olyan állapotban van, hogy lakhatatlannak ítélik és a tartományi gyűlés úgy határoz, hogy a testvérek hagyják el, ha a „kegyúr” nem javíttatja ki.
1544-ben a kolostor felépítésére, illetve javítására Bethlen Farkas és Kendi Ferenc lépéseket tesznek, és szerzeteseket kérnek. Ebből az tűnik ki, hogy 1541-ben a kolostor kijavítására nem kerül sor. A Nagyváradon ülésező káptalan Bethlen és Kendi kérésének teljesítését feltételekhez köti, többek között, hogy biztosítsák megélhetésük anyagi alapját és védjék meg a szerzeteseket a terjedő lutheranizmus ellen. Úgy látszik, a feltételek nem teljesültek és bizonyára a lutheranizmus térhódítása miatt nem is kerül sor a kolostor javítására és benépesítésére. (György: i.m. 74.; Karácsonyi J.: i.m. II. 46.)
A középkori katolikus lakosság a reformáció korában lutheránus lesz, majd református. Már 1525-ben Johannes Clementis plébánost hitújítással vádolják. A lutheránus vallás is egy ideig fennmarad, mivel a lakosság egy része szász volt, de végül is a templom a reformátusoké marad. A lutheranizmus térhódítása – amint a kolostor sorsa érzékelteti – már 1544-ben nagyon előrehalad. Ezután csak a plébániatemplom szerepel a forrásokban, és a kolostor templomával együtt nyomtalanul eltűnik. Csak a hagyomány őrzi helyét, miszerint a falutól észak-nyugatra eső dombon állott.
A XVI. századig szász anyaegyház. 1770-től református. A maradék lutheránusok Alsóidecsre költöznek. (Fabini)
A XVIII. században és a jelenben is református anyaegyház új templommal.
Régi református templom
Régi református templom (1970-ben)
Új református templom
