21. BOROSBENEDEK
21. BOROSBENEDEK
1238-ban Nagykecskés a neve (Györffy: Az Árpád-kori. II. 133.), majd az 1200 körül élt Csanád Belenikről nevezték Benedeknek. 1274-ben Belenyigh, 1299-ben Benenyigh, 1334-ben Benedict, 1401-ben Benenik, 1587-ben Benedikj, 1648-ben Benedeki formában fordul elő. (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Albert a pápai tizedjegyzék szerint 7 liliomos dénárt fizet és 4 közönséges dénárt, 1334-ben Domokos plébános 10 dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 79.; Documente. XIV. C., III. 138, 195.) Györffy szerint 1332-ben még 10 dénárt is fizetett. (i.m. II. 134.)
1337-ben egy része az erdélyi püspök birtoka. (Documente. XIV. C., III. 417.; Györffy: i.m. II. 133.)
Egykori gótikus temploma a falu feletti magaslaton az elmúlással küszködik. A gótikus szentély a nyolcszög öt oldalával zárul. A szentély déli falán két gótikus ablak van, külső falán falfestmények nyomai láthatók. A hajó déli felén egy középkori bővítéskor a hajó belterületét szélesítették. A XVII. században még újítják. Tornya még ép falaiban, de tetőzetéből csak a szarufák merednek a magasba, ledőléssel fenyegetve. Mennyezete a szentélyben keresztboltozatos volt és szentélynégyszöggel csatlakozott a hajóhoz. Ma már beomlottan, nyitottan tátong az ég felé a második világháború utáni évektől. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 220.)
A templomot egykor várfal vette körül: a húszas években még embermagasságban állott. Azóta tovább bontotta az idő vasfoga. (Korunk. 1972. 355.)
Középkori katolikus hívei a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 128.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
A református templom romjai
Református templom
