20. BORBEREK
20. BORBEREK
1248-ban Burgberg, 1320-ban Burgperg, 1342-ben Borpergh, 1421-ben Borberek, 1508-ban Burchperg, 1636-ban Vurpad néven jelentkezik az okiratokban. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 135.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1317-ben temploma van, ekkor a borbereki egyház jövedelmét évi 12 márkára becsülik, 1320-ban az üresedésben lévő plébánia jövedelmét 30 márkára. (Györffy: i.h.; Beke: Az erd. egyházmegye. 97.; Batthyaneum. II. 125.)
1361-ben Miklós (Batthyaneum. i.h.; Beke: i.h.), 1430-ban Nicolaus Petri a plébános. (Urkundenbuch. IV. 396.)
Első temploma a XII–XIII. század fordulóján már elkészülhetett, mert ebben az időben jönnek a környék szász telepesei (hospites.), akik II. Endrétől kapnak kiváltságokat. 1202-ben és 1248-ban ezeket kiterjesztik Borberekre is. (Györffy: i.h.; Göllner: Geschichte der D. in R. 27, 38.; Nägler: Die Ansiedlung. 134.)
Egy 1492. évi oklevélből azt is ismerjük, hogy Szent Leonárd volt a templom védőszentje. Ezen oklevél szerint a borbereki Szent Leonárd-templom papja felszentelését kéri. Neve: Vincze Albert. (Batthyaneum. II. 24.; Beke: i.m. 97., jegyz.; Suppl. Codex. 1183. 135.)
1451-ben több Fehérvár környéki plébános mellett a kolozsmonostori apát oklevele Borberek Antal nevű plébánosát is említi. (Urkundenbuch. V. 312.)
A XVI. századig szász település. A XII. századi templom helyén ma, a Maros árterületén, 3 méter mélyen, egy elhagyott templom roskadozik, amely a gótikus kor első erdélyi alkotásai közé tartozik.
Szentélye szentélynégyszöggel csatlakozik a keresztboltozatos hajóhoz. Hajójának gótikus ablakai mindkét oldalon keskeny réssel nyílnak, mérmű nélküli trifóliumokkal. Gyanítják, hogy eredetilég háromhajós lehetett, de ma már ez ellenőrizhetetlen, annyira feltöltötte iszappal és homokkal a Maros árja az ablakok magasságáig. A XVI–XVII. században bővítik.
Egykor erős várfal vette körül, de ebből 3 méter az iszap alatt van, csak másfél méter látszik ki. A kapubástyának kapuívezete is csak fél magasságra emelkedik ki az iszapból. Tornya későbbi toldás. Kis harangja kisbetűs felirata mellett csonkán 1475-re kiegészíthető dátum volt. (Balogh J.: Ref. templomok és tornyok. 7.; Korunk. 1972. 357.)
1658-ban megszenvedte a tatárok ostromát, majd 1785-ben érték súlyos veszteségek. Az 1658. éviről írja a krónikás:
Bud, gondod érkezék Alvincz, Borberek,
Mert rajtad voltanak, fene pogánynépek.
Nagy károdra lőnek az barbarus ebek,
Kin siránkozhatnak minden rendbeliek.
Mert rajtad voltanak, fene pogánynépek.
Nagy károdra lőnek az barbarus ebek,
Kin siránkozhatnak minden rendbeliek.
(Köröspataki)
1510-ben ellentétek vannak a szászok, németek, magyarok és szlávok között. (Fabini)
Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.
A XVIII. században még református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 184.), és temploma is a református egyházé, de ma hívek nélkül várja további romlását.
Református templom
A református templom belseje
Gótikus ablak
