25. BUZD
25. BUZD
1290–1295 között Buzd, 1299-ben és 1332-ben ismét Buzd, 1334-ben Bozd néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 136.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Henrik a pápai tizedjegyzék szerint 34 dénárt fizet, 1333-ban 40 dénárt, 1334-ben 60 dénárt, majd 22 dénárt, 1335-ben 32 dénárt. (Györffy: i.h.; Beke: Az erd. egyházmegye. 98.)
1405-ben Antal a plébános. (Beke: i.h.) 1510 előtt még Péter és Mihály plébánosok neve ismeretes (uo.). 1510-ben György a plébános. (Batthyaneum. II. 127.)
Buzd északi része káptalani birtok volt és a springi dékánsághoz tartozott.
A XV. század előtti templomot a XV. század végén és a XVI. század elején erődtemplommá építik át úgy, hogy az egyhajós templom padlásrészét felemelik, a hajót és a szentélyt erődített falakkal egybefogják.
Belseje kisméretű. Mennyezete hálóboltozatos, a gótikus kornak megfelelően.
Az oltáron az 153.-as (1523) csonka dátum a gótikus építkezések vagy az oltár építésének idejét jelzi. (Roth: Die d. Kunst in S. 69.) Későgótikus csarnoktemplom.
A védelemre átépített templom kőkerítése jelentéktelen. (Oprescu: Bisericile cetăţi. 49.; Batthyaneum. i.h.) Két régi harangja van 1583-ból és 1678-ból.
Középkori lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.
Mindvégig, e század elején is lutheránus anyaegyház, és temploma is lutheránus. (Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
