26. CSOMBORD
26. CSOMBORD
1319-ben Chumbrud néven jelentkezik az okiratokban, 1332-ben Chumurd, 1343-ban Chombord formában. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 138.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 36 dénárt fizet, majd 40 dénárt, 1333-ban 30 dénárt, 1334-ben Mihály pap 26 dénárt, majd 2 garast és 8 dénárt, 1335-ben 24 dénárt. (Györffy: i.h.; Beke: Az erd. egyházmegye. 80.; Batthyaneum. II. 133.; Documente. XIV. C., III. 124, 137, 159, 178, 195, 206.)
1343-ban Gombási András és fia, Domokos, mivel nincs örökösük, „hogy méltók legyenek az örök örökségre és az örök otthonban maradandó kincset szerezzenek saját és szüleik lelki üdvére”, Csombord birtokát (és Gombást) a Szent Mihály-templomnak hagyják, a Szent Péter tiszteletére szentelt templom patronátusi jogával együtt. (Beke: i.m. 50, 80.; Documente. XIV. C., IV. 148.) Ebből kitűnik, hogy a templom Szent Péter tiszteletére volt szentelve. (Batthyaneum. i.h.)
1376-ban Lőrinc, 1442-ben pedig Benedek a plébános. (Batthyaneum. i.h.)
A régi templomra ma már csak a félköríves szentély emlékeztet, negyedgömb boltozatával, melynek építési idejét közvetlenül a tatárjárást követő évekre teszik. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 159, 203.) Nyugati kapuja a gótikus kort idézi, későbbi átalakításokkal, reneszánsz hatással (a XIV. század első negyedéből). (Korunk. 1972. 351.; Balogh J.: Az erd. renaissance. 222.)
1701-ben nagy átalakításokat hajtanak végre a templomon, bővítik a keleti szárnyát, majd 1918-ban az északi szárnyát is. A régi gótikus örökség abban jut szóhoz, hogy az 1701-ben készített ablakokat gótikus mintára faragják. 1918-ban a régi faharangláb helyett szép kőtornyot építenek. (Balogh J.: Ref. templomok és tornyok. 5.; Balogh J.: Magyar fatornyok. 156.)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt.
1650-ben Kemény János a krími fogságból írt levelében megemlékezik a csombordi prédikátorról. (Ref. Névkönyv. 1868. 14.)
A XVIII. században református anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.; Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
