34. FAHÍD
34. FAHÍD
1289-ben jelentkezik először a forrásokban Fahyd néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1321-ben és 1330-ban ismét Fahyd, 1332-ben Fohyd, 1356-ban Efahyd formában írják. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 142.; C. Suciu: i.m.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, István a pápai tizedjegyzék szerint 46 dénárt fizet. (Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 138.)
1346-ban káptalani birtok. (Káptalani Levéltár. f.2. num. 6., f.3. num. 45., f.4. num. 27., f.6. num. 24. után; Beke: Az erd. egyházmegye. 82.)
1352-ben Gáldi Adorján Fahíd melletti földjét az erdélyi püspöknek és a székesegyháznak adományozza, hogy a maga és szülei lelki üdvéért misét mondjanak. (Centuria O. num. 71 után; Beke: i.h.)
1487-ben Mátyás király Fahíd dézsmája felét Muzsnának adja. (Batthyaneum. II. 141.)
Fahíd később nem fordul elő oklevelekben s az elpusztult települések között tartják számon. Alsógáld mellett feküdt. (C. Suciu: i.m.)
