18. KÁLNOK
18. KÁLNOK
1225-ben jelentkezik először a forrásokban, amikor Miklós fiát, Lászlót említik Kálnokról. (Fejér: Codex Dipl. IV. 2. 360.; Orbán: Székelyföld. III. 51., 1. jegyz.) 1332-ben Kálnuk (Beke: Az erd. egyházmegye. 105.; Orbán: i.h.), 1459-ben Kálmon (C. Suciu: Dicţionar istoric.) néven szerepel az oklevelekben. Az 1567. évi regestrumban 11 kapuval jegyzik. (Orbán: i.h.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, László ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 7 régi banálist fizet, 1334-ben Péter 3 régi banálist, majd szintén ugyanazon évben Lőrinc 3 obulust. (Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 152.)
Orbán Balázs leírásából tudjuk, hogy Kőrispatak és Kálnok között a Kápolna-hegy nevű tetőn régi templom romjai voltak: tornya még 4 öl magasságban állott, falai pedig 1 és fél öl magasságban, 14 lépés hosszú, 8 lépés széles alapon, poligon záródású szentéllyel. Gyámköveinek helye egykori csúcsíves boltozatára enged következtetni. Ez lehetett a pápai dézsmák idején szereplő kálnoki papok temploma, vagy ennek elődje a román stílus korában. (Orbán: i.m III. 51., 1. jegyz.)
A templom a XVII. században pusztulhatott el. Ezután már csak Kálnok részére épül
templom benn a faluban. 1666-ban a reformátusok és unitáriusok közösen használják, de nem lehet tudni, hogy a Kápolna-hegyi templomról van-e szó vagy arról, mely benn a faluban épült. (SZOKL. VI. 309.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, majd unitárius és a templom is az övéké marad. Apafi idejében azonban a reformátusok többségben vannak és a templomot a maguk számára követelik. 1666-ban Apafi megbízottakat küld ki annak megállapítására, hogy kit illet meg a templom: „a két fél a templomon meg nem egyezvén, a két félt vegyék igaz connumerációba...” (SZOKL. VI. 309.) Ettől kezdve a maior pars címén a templom a reformátusoké lesz. (Juhász: Ref. egyházmegyék. 55.)
Az unitáriusok külön templomot építenek, melynek a XVIII. század elejéről származó karzatfestését a művészettörténet számon tartja. Ekkori fatornya is. Ez egyben a templom építési idejére is enged következtetni: a XVII. század végén vagy XVIII. század elején építhették. (Kelemen: Művészett. I. 104.)
A XVIII. században református és unitárius anyaegyháza van (Benkő J.: Transsilvania. II. 191, 228.) és e század elején is hasonlóképpen.
Más egyháza vagy temploma nem volt Kálnoknak.
Kálnoki torony romja
Unitárius harangláb
Református templom
