33. SEPSIBESENYŐ
33. SEPSIBESENYŐ
1332-ben Besenszsed, Besenzd (Beke: Az erd. egyházmegye. 104.; C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1448-ban Besenyw (C. Suciu: i.m.) néven jelentkezik az oklevelekben.1567-ben a regestrum Besseniyw néven 28 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. III. 182.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, Miklós a pápai tizedjegyzék szerint ebben az évben 6 régi és 2 liliomos dénárt fizet, 1334-ben 5 obulust. (Beke: i.m. 104.; Orbán: i.m. III. 182.)
1514-ben Matias a plébános (presbiter de Besenew). (SZOKL. III. 184.) Szent Mártonról elnevezett templomának építését a XIII. századra teszik, amelyről a hajó köríves ablakai, a szentély egyetlen köríves ablaka, köríves diadalíve, és ugyancsak köríves főkapuja tanúskodnak. Szentélye azonban már gótikus záródású, apszissal (poligon), kezdetleges hálóboltozattal, kevéssé kiemelkedő bordákkal rendelkezik, melyek téglából készültek és gyámkövek nélkül indulnak ki az oldalfalakból. A szentély a hatszög három oldalával záródik. Eredetileg a hajó is boltozatos lehetett, de azt 1689-ben kazettás deszkamennyezettel helyettesítették.
Oldalfalainak vakolata régi falfestmények élénk színezetű alakjait rejtette Szent László legendájának jeleneteivel. (Bálint S.: ÜK. I. 492.) és Szent Istvánnal. (Bálint: i.m. II. 218.) Sajnos, csak Huszka József múlt századi másolataiból ismeretesek, mert a templom átalakításakor ezeket eltüntették. (Bálint: i.m. I. 491.; V. Drăguţ: Arta gotică. 227.; Orbán: i.h.; Kovács: Magyar ref. templomok. I. 160, 224.)
A templomot 1887-ben alakítják át mai formájára (Kovács: i.m. II. 670.) Az északi oldalhoz csatlakozó torony újabb kori. (Orbán: i.h.)
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció korában református lesz, templomával együtt.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.), és e század elején is csak református egyháza és temploma van. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
