A KEGYTEMPLOM
A KEGYTEMPLOM
Az első adat a somlyói ferencesekről 1352-ből ismeretes, amikor már innen gondozzák a moldvai katolikusokat. (Schematismus. 1882. 71.)
IX. Bonifác pápa 1400-ban engedélyezi, hogy Alvernoi Bertalan 4 rendházat alapítson. Ezek egyike Csíksomlyó Billich néven. Ennek bizonyságát erősíti, hogy 10 évre már Bákóban is ferences rendház létesül: Losonczi Margit alapítása (György: A Ferencrendiek. 65.) A templom építésének kezdetét erre az időre lehet tenni.
Folytatása az observans ferencesek műve, akiknek támogatására Hunyadi János 1442-ben 32 családapát jelöl ki confraternek, és bővítteti a templomot.
Az építkezés folytatását hivatott támogatni IV. Jenő pápa búcsúengedélye is július 2-ára, 1444. jan. 27-i keltezéssel: eccelesie beate Marie semper virginis domus ordinis fratrum minorum de observantia, villa Somlyo in confinibus Valaciae prope Tartariam. (SZOKL. I. 153.; Orbán: i.m. II. 14.)
1448-ra készen áll a templom 8 oltárral. Ez a dátum szerepelt a templom nyugati oldalán. (Orbán: i.m. II. 14., 1. jegyz.)
A középkori templom akkora volt, mint mai hajójának kb. fele.
A templomhoz az 1530-ban Brassóból elűzött Klarisszák részére kápolnát építenek, Szent Ferenc tiszteletére. 1649-ben Domokos Kázmér egy másik kápolnát építtet hozzá. (György: i.m. 151.; Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 64.)
A nyugati homlokzaton a Keresztrefeszített Jézus képe volt látható Szűz Máriával, Szent Ferenccel és Szent Jánossal, alatta az alábbi gótbetűs felirattal: Ad honorem Domini Nostri Jezu Christi MCCCCXXXXVIII. (Balogh J.: i.m. 124.)
Sok viszontagságon megy keresztül. Székely Mózes, Ali basa, majd Thököli csapatai megrongálják. Csak az 1694. évi tatárbetörés ellen tudják megmenteni.
A búcsúsok nagy tömege miatt a középkori gótikus templom kicsinynek bizonyul, ezért 1804–1876 között nagy, díszes barokk templomot építenek helyette.
A régi templomból megőriztek egy késő gótikus ajtókeretet (a keresztfolyosó délkeleti szárnyának falában), egy másik ajtókeretet a pincekripta lejárójánál és egy kis pinceablakkeretet.
Nagy értékű öröksége a Mária kegyszobor, mely 1510–1520 között készülhetett. Eredetileg a négy mellékoltár (Mária, Szent Ferenc, Szent Antal, beginák kápolnaoltára) egyikén állott. 1664-ben helyezték a főoltárra, Szent Katalin és Szent Borbála szobraival együtt. (Karácsonyi J.: Szent Ferenc rendjének tört. 24, 264.; Balogh J.: i.m. 128, 141., 41. jegyz.; Roth: Die d. Kunst in S. 138.) Roth szerint frank stílusú alkotás az 1500-as évekből.
Ezzel szemben mások a csíki faragó iskola alkotásának tartják, s kapcsolódik a többi csíki Madonnához. (Balogh J.: i.m. 128.)
A szobor kisebb mását bronzból öntve a templom homlokzatán helyezték el 1837-ben. Rothenbacher brassói ötvösmester műve. (Orbán: i.m. II. 15.) A kolostor mai formáját a XVIII. század második felében kapta.
Kegytemplom
