6. BIKAFALVA
6. BIKAFALVA
1334-ben jelentkezik először az oklevelekben de Luce néven. (Beke: Az erd. egyházmegye. 174.; Orbán: Székelyföld. I. 39.; Documente. XIV. C., III. 200.) 1477-ben Bykafalvaként (C. Suciu: Dicţionar istoric.) jelentkezik, míg az 1567. évi regestrum Bijkafalva néven 16 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 220.)
Benkő szerint Nagyküküllőfalvának is hívták, és az udvarhelyi ferencesek Domus Historiája szerint Szent Lukácsfalva néven is szerepelt, ami egyezik a pápai tizedjegyzékből idézett névvel. (SZOKL. I. 332.)
1334-ben biztosan volt plébániatemploma, mert ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 1 régi banálist fizet. (Beke: i. h.; Orbán: i. h.; Documente. XIV. C., III. 200.)
A tizedjegyzékben írt de Luce Szent Lukács tiszteletére szentelt templomát jelzi. Az evangélista jelképe ugyanis az áldozati tulok, mivel evangéliumát Zakariás áldozatának leírásával kezdi. (SZOKL. I. 332.; Orbán: i. h.)
A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció idején református lesz.
Úgy látszik, a középkori templom korán elpusztulhatott, mert Bikafalva Felsőboldogasszony filiájaként szerepel sokáig úgy, hogy nincs is saját temploma. Az 1717. évi küküllővári zsinat határozata szerint éppen ezért kötelesek a bikafalviak a felsőboldogasszonyi
templom körüli építkezések s egyéb szolgálatok terheiben részt venni. 1718-ban a különválást s az egyházi vagyon megosztását ellenzik. Csak annyit biztosítanak nekik, hogy a boldogfalvi mester átjárjon hozzájuk prédikálni.
1721-ben már hozzájárulnak, hogy maguknak kis templomot és iskolát építsenek, de az anyaegyház terheiben továbbra is harmadrészben részesek. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 122.)
Új templomot 1720 után építenek. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 704.)
A XVIII. században még filia. (Benkő J.: Transsilvania. l88.). Csak 1793-ban érik el, hogy önálló egyházközségük legyen. (Orbán: i. m. I. 40., 25. jegyz.)
Más egyház vagy templom Bikafalván nem volt.
Református templom
