100. MIKHÁZA
100. MIKHÁZA
Első okleveles jelentkezése az 1567. évi regestrumban. (Orbán: Székelyföld. IV. 88.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Nevét a Mike családtól kapta, amelynek kastélya a falu déli oldalán állott.
A középkorban nem volt sem temploma, sem kápolnája, katolikus híveit a nyárádköszvényesi plébánia gondozta. Mindvégig katolikusok maradnak.
1635-ben Toldalagi Mihály és felesége Mikházán házat és telket vásárol a Nyárádköszvényesre telepedett két ferences páter, P. Salinis István és Lopara István részére, hogy Mikházán kápolnát és cellákat építsenek, „mivelhogy az falu az római catholica religion vagyon és falujokban szentegyházuk nincsen”: (György: A Ferencrendiek. 279–280.) Fel is épül a kápolna, fából és vesszőből a cellák.
1666-ban Kájoni János házfőnök új zárdát építtet már kőből és a kápolnát templommá bővíti. Mindkettőt a rommá lett Mike várkastély anyagából. (György: i.m. 281.) Az építkezés dátuma két emeleti ajtón is olvasható az oldalajtón: 1667, és a templom teljes befejezésének dátuma a nyugati homlokzaton: 1678.
1692-ben Dluszki Jakab bákói püspök szenteli fel július 11-én, 5 faragásos oltárral. A nagyoltár ékessége a máriacelli Máriakép, amelyet gr. Kornis Zsigmond hozat Bécsből. 1711-ben szenteli meg Oxendius madiai püspök.
A templom magas nyugati homlokzata 1912-ben épül, amikor kis fatornyát lebontják. (György: i.m. 282.)
A templom oszlopain, márványba vésve, jeles családok sírfeliratai olvashatók: 1737-ből, 1724-ből, 1725-ből, 1721-ből, 1732-ből és 1836-ból. E neves emberek a templom alatti kriptában pihennek.
Régi keresztelőkútján, amelynek korát a XVI. század elejére teszik, a késő gótika és a kezdeti reneszánsz hatás figyelhető meg. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 96.) Mivel a templomnál egy évszázaddal régebbi, feltételezik, hogy az egykori Mike-féle várkastélyban kápolna volt és onnan került a zárdatemplomba.
1728-ban építteti Keresztúri Miklós a falu déli részén levő dombon, a mai temetőben álló kis kápolnát, Páduai Szent Antal tiszteletére. (Benkő K.: Marosszék. 190.; Schematismus. 1882. 143.; Orbán: i.m. IV. 92.)
Ferences kolostor
