A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIÁRÓL NEVEZETT PÁLOS KOLOSTOR
A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIÁRÓL NEVEZETT PÁLOS KOLOSTOR
Mind Orbán (i.m. IV. 183.), mind Beke K. (Marosszék. 330.) a kolostortemplom alapítását 1350-re teszi, az Orosz Ferenc által (Annales Eremit. Ordinis S. Pauli. 385.) közölt adatra hivatkozva: „Monas. B.M.V. de Székelháza seu Szentkirály Anno 1350”.
A pálosok okmánygyűjteménye (Gyéressy Béla: Documente Artis Paulinorum. II. 447.) egy 1370-ben kelt oklevélre hivatkozik, mely szerint Tóth János és Bulgár László és testvérei egyöntetű akarattal a remetéknek adták a B. Szűz tiszteletére egy dombon épült kőtemplomot, Szentkirályfalu mellett. Valószínű, hogy az alapítás, illetve építés 1350-ben történik, 1370-ben pedig a pálosok letelepülése.
1372-ben Bulgár László magister egy udvarházat adományoz a remetéknek Szent István király szentegyházának plébánosi kúriája mellett. (Gyéressy: i.h.) Az alapítás után több adományról szóló oklevél ismeretes, melyek között érdekesebbek az alábbi mise-alapítványok:
Tófalvi András 1471-ben, Toldalagi András végrendeletileg örök alapítványt tesz szentmise végzésére a maga, szülei és testvérei üdvösségére. (SZOKL. III. 91–94.)
1497-ben Tófalvi András saját és övéinek üdvösségére biztosítja, hogy a rend perjele és utódai minden szombaton végezzenek szentmisét Mária tiszteletére. (Gyéressy: i.m. 450.)
1498-ban nagyernyei Kali Jakab misealapítványról gondoskodik végrendetileg. (Barabás: SZOKL. VIII. 177.)
Az 1529-ben kelt oklevél szerint a szentiváni Pysky György özvegye, Dorottya úgy végrendelkezik, hogy Unoka nevű birtoka lelke üdvösségéért örök misealapítvány legyen. (Barabás: i.m.) 1448-ban Apafi György özvegye, Anna Ebesfalván végrendeletileg egy ezüsttálcát hagy, hogy majd érte szentmisét végezzenek (missa perpetua). (Urkundenbuch. V. 265.)
A szerzetesek közül néhány név szerint is ismeretes: 1401-ben Miskei Péter perjel (SZOKL. III. 91–94.), 1401-ben frater Vice (Gyéressy: i.m. 448.), 1467-ben frater Vince (SZOKL. III. 118.), 1468-ban „Bonefilli” perjel (akit így nevezett a nép, mert mindenkit ezzel köszöntött) (Orbán: i.m. IV. 183.), 1497-ben pedig Márton perjel (Gyéressy: i.m. 449.)
1520-ban jött Szentkirályra Gyalui Dénes, gyulafehérvári éneklő kanonok, felszentelt argeši püspök és lett perjele a rendháznak. A kolostort javíttatta és bővíttette. „Tekintélyes, buzgó, imádságban kitartó és teljes szentségben töltötte be hivatását mindenki számára példaadó élettel.” (Gyéressy: i.h.) Még Orbán Balázs is nagy elismeréssel ír róla, akit a szerzet évkönyvei Beatus Dyonysius néven említenek (Orbán: i.h.)
1535-ben hal meg és a kolostortemplom kriptájába temetik el. 1535-ben Vechey Antal a perjel. A kolostor és a pálos szerzetesek sorsát a reformációval beállott forradalmi változások pecsételik meg. Erről Nagy Szabó Ferenc krónikája számol be: „Ide által Szentkirály felett... vala egy igen szép kalastrom, ott remete Szt. Pál szerzetén való barátok laknak... Azt Jánoskirály adta volt Baki Pálnak.” (Erd. egyháztört. adatok. I. 71.) 1573-ban Alárd Ferenc szerzi meg cserében.
Egy alkalommal az udvari nép lakmározása közben tüzet fog, leég és pusztán marad. Kövei nagy részét széthordják, ami marad, azt 1620-ban a marosvásárhelyi vár város felőli bástyájába építik be. (uo.)
A jelzett bástya felső párkányán ma is látható három faragott oszlopfő, mely gótikus stílusával jelzi, hogy valóban XIV. századbeli épületből származik.
Orbán Balázs idejében a kolostor alapfalai még láthatók voltak. 1864-ben a föld alatti kripta boltozatának köveit is kiszedték, amikor sok szétszórt csont került felszínre.
A református templom „gyönyörű áttört művű zománcozott ezüst kelyhe, az ötvösség egyik legremekebb és legritkább példánya” feltételezés szerint a kolostorból származik (Orbán: i.m. IV. 186.)
A megszentelt kövek, a kolostor, a lakók emlékét a helynevek is őrzik: Barátok földe, Egyház alja, Klastrom alatt való kút, Pap erdeje, Schola alatt (SZOKL. VI. 408, CVI. sz.), Klastromtető, Klastrompatak (Orbán: i.m. IV. 184.), Gyepüs alj, Hagymás oldal, Középláb, Nyáras kút, Poklóskút (SZOKL. IV. 408.), Kiserdő, Boda mezeje, Gelyen erdeje, Hegytető, Székelypatak, Perzberek, Sziget, Közberek, Marosárok, Várszeg, Főszer, Szádtelek völgye, Kenderes völgye – az 1378–1504 közötti évekből. (Gyéressy: i.m. 447–450.)
Más vallású hívek a XVIII. század közepéig nem szerepelnek, csak reformátusok. A római katolikusok részére 1743-ban Náznánfalva határában kápolnát építenek, Nagyboldogasszony tiszteletére.
Gyámkő a pálos kolostorból
