48. NYÁRÁDSZEREDA
48. NYÁRÁDSZEREDA
1493-ban Székelyvásárhely mellett Zereda néven már városként jelentkezik és a régi királyok által adományozott kiváltságainak védelmét szorgalmazza. (Barabás: SZOKL. VIII. 155–156.) Az 1567. évi regestrum 26 kapuval jegyzi Zerda néven. (Orbán: Székelyföld IV. 69.) 1570-ben Marosszereda formában fordul elő. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1586-ban Zereda városként szerepel. (Benkő K.: Marosszék. 213; Orbán: i.h.)
Középkori egyházról, templomról az oklevelek hallgatnak. Az idézett oklevelek alapján azonban bizonyos, hogy a XV–XVI. században egy régi kiváltságos város nem lehetett
templom és egyházközség nélkül.
Egykori templomáról a lebontása előtti adatok ezt állapítják meg: „régi gót épület” (Benkő K.: i.h.), „régibb gót ízlésű egyház” (Orbán: i.m. IV. 71.). Eszerint legkésőbb a XV. században van temploma.
További létezését igazolja az 1606. évi református vizitációról és a templom 1650. évi renoválásáról szóló híradás (Ref. Névkönyv.)
Régiségét az is alátámasztja, hogy az 1835. évi lebontása után 1838-ban „a régi romjaiból” építik az újat, de idomtalan fatoronnyal. Impozáns nagy kőtornya (Ref. Névkönyv.) 1898-ban épül. (B. Nagy M.: Stílusok. 48.; Orbán: i.h.; Benkő K.: i.m. 213.)
A reformáció előtt az egész város katolikus, utána református. A múlt századig más egyháza nincs.
A katolikus hívek részére 1928-ban kápolna épül, és 1937-től plébániaszékhely, ide helyezik a székelybői plébániát.
Az 1960-as években az egyik lakásból tornyos templom készül, és a régi kis kápolnát az unitáriusok vásárolják meg.
Református templom
