ÓTORDAI KASTÉLY-TEMPLOM
ÓTORDAI KASTÉLY-TEMPLOM
1332-ben plébániatemplom, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 20 kis dénárt, majd 8 pensa dénárt; 1333-ban 6 pensa dénárt, 1334-ben 40 pensa dénárt, 10 garast és 41 montan dénárt fizet, majd újra 40 garast, 1335-ben 46 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 186.; Orbán: i.m. 243.; Documente. XIV. C., III. 122, 160.)
A mai templom XV. századi és a gótikus kar alkotása; a XI–XIV. században itt más templom állott. Ennek papjai részben ismeretesek: 1274-ben a már említett Bertalan, 1288–1308 között Gerendi Saul főesperes, 1318–1320 között Miklós főesperes, 1332–1362 között Sallamon főesperes. 1332-ben Péter a plébános, 1400-ban András főesperes (ez utóbbi és a következők már a gótikus templom papjai lehettek), 1419–1824 között Balázs Siculus főesperes, 1460-ban Antal plébános, 1466-ban Imre plébános, 1439–1446 között Szilvási Bálint főesperes, 1453–1459 között Imre főesperes, 1467-ben András de Sarló, 1483-ban Kelemen, 1489–1501 között Rákosi Mátyás, 1501-ben Roskovány Márton, 1507-ben János plébános, 1419-1450 között Weghedi Imre főesperes, 1566-ban Náthay Máté főesperes. (Schematismus. 1848. LVIII.; Barabás: SZOKL. VllI. 50.; Urkundenbuch V. 27.; Beke: i.m. 187., jegyz., az Erdélyi Káptalani Levéltár 802. után). A főesperesek akkor többnyire Gyulafehérváron székeltek, s így mindig volt plébános is helyben.
A középkori első templom Szent Márton nevét viselte, s valószínűleg az ótordai templom örökölte ezt a címet, s elődje volt a város legrégibb parochiális temploma. (Orbán: i.m. 243–245, 340.)
A mai templom XIV. századi. Eredetileg nagyobb volt. Amikor utólag várfallal vették körül, lebontották a szentélyt, egyharmaddal lett rövidebb a templom az eredetinél. Keleti zaródását a diadalívnél emelt fal képezi. A régi szentélyről árulkodik a két gyámkő és a boltozat bordáinak és hevedereinek maradványa. Belülről teljesen átalakították. A csúcsíves ablakok csúcsívei is csak kívülről láthatók.
Eredeti gótikus stílusát a nyugati és az északi kapu őrzi. Az alatta levő kripta bejáratának félköríves ajtókerete alapján Orbán építésének idejét a gótika kezdetére teszi.
A templom sokat szenvedett a Basta korszakban. Felgyújtották és az oda menekülteket legyilkolták. Sokáig pusztán állott és csak I. Rákóczi György építteti újra tornyostól. (Orbán: i.m. 7, 245, 340.)
A templom 12 oldalpillérén egykor 12 apostol életnagyságú szobra állott. Milos tordai református pap szerint a XVIII. században, amikor attól féltek, hogy a katolikusok visszakövetelik a templomot, a szobrokat leszedték és elásták a cinteremben. (Beke: i.h.)
A templom körüli várkastély, várfal a XV. század végén, a XVI. század elején épülhetett. Egyik keleti bástyáját toronnyá alakították. l865. okt. 2-án ledőlt. Helyette szép magas tornyot építettek. A várkastély egy részét 1705-ben lebontják. Az új tornyot 1912-ben építik.
Református templom
