49. SZAMOSHESDÁT
49. SZAMOSHESDÁT
1339-ben jelentkezik Hassad néven. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 72.; V. Suciu: Dicţionar istoric.) 1348-ban Hassas, 1352-ben Hasdad, 1570-ben és 1587-ben Hesdath (C. Suciu: i.m.) formában fordul elő.
Középkori templomának létéről abból lehet következtetni, hogy a XVI. század elején önálló reformált egyházközség van templommal. Ez csak a reformáció előtti, tehát középkori templom öröksége lehet.
1644-ben is régi templomáról van feljegyzés, de ekkor már romokban áll. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. népokt. tört. 294.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. IV. 26.)
1754-ben a helybeliek még tudták, hogy hol állott a régi templom, amelynek a helye is kivehető volt. Mellette még állott a papiház. (Kádár: i.h.)
A reformáció előtt tiszta katolikus falu.
A XVII. század elején még református anyaegyház, de annyira legyengülve, hogy elpusztult templomát már nem tudja újra felépíteni. A XVIII. században tovább tart a fogyatkozás. (Kádár: i.m. IV. 27.; Szabó T.A.: Szolnok-Doboka m. 114.)
A helynevek lakóiról vallanak: 1509-ből Nagyerdő; 1754-ből Alsó Forduló, Felső Forduló, Kövecse, Szamos mellett, Kapustorok, Szőlőmáj. (Kádár: i.h.)
