51. SZÁSZLEKENCE
51. SZÁSZLEKENCE
1285-ben Lekicencha néven jelentkezik az okiratokban. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 77.) 1333-ban Lekenche, 1356-ban Lekence, 1430-ban Lekencze formában fordul elő. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1333-ban plébániatemploma van, papja, János az 1333–1335-ös évekre a pápai tizedjegyzék szerint 24 garast, majd 5 lotó ezüstöt fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 117.; Documente. XIV. C., III. 213.; Györffy: i.m. 561.) Már előbb, 1306-ban említik a plébániát. (Beke: i.m. 117., 26. jegyz.) 1380-ban Balázs (Beke: i.m. 117., 18. jegyz., az Urkundenbuch. II., 516. után), 1434-ben a plébános Petrus Norwak, fehérvári kanonok, dr. iuris (Urkundenbuch IV. 530), 1452-ben Ágoston a plébános, a káplán pedig Tamás. (Urkundenbuch. V. 361.)
Az 1452-es oklevélből kitűnik, hogy a templom Szent Bertalan tiszteletére volt szentelve. Az oklevél arról szól, hogy elloptak a sekrestyéből két kelyhet és egy kis keresztet. (Urkundenbuch V. 359, 260)
1454-65-ben Christian Pomarius a plébános.
A templom román kori. Erről tanúskodik a nyugati kapu félköríves béllete s a fölötte látható mérműves körablak. A diadalív koszorúpárkányán különös alakú állatokat faragtak, kőben.
A sekrestye fölött boltozott terem van. A templomot egyszerű várfal veszi körül.
Szerkezete az egykori dési Ágoston-rendi temploméval rokon, s így azzal egykorú lehet, XII. századi (Léstyán József: Besztercze műemlékei.) Erődített tornya a XV századi (Fabini)
A templom középkori emléke egy kehely, amelyen már reneszánsz díszítés jelentkezik és rokon több, XVI. századi erdélyi kehellyel. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 335.; V. Drăguţ: Arta gotică. 311.) Édestársa a völci templom kelyhe. Megmaradt középkori kőoltárasztala és 1494-ből kő keresztelőmedencéje.
A plébániatemplomon kívül még egy középkori műemléke volt a falunak. A „város” falain kívül (extra muros oppidi) egy kápolna állott Szent István király tiszteletére szentelve. IV. Sixtus idejében a kápolna káplánja a pápához folyamodik, hogy pappá szentelhessék vagy előléptessék. A kápolna tehát a XV. század második felében már megvolt, mert IV. Sixtus 1471–1484 között volt pápa. (Beke: i.m. 117., jegyz.)
Tornya még állott a XIX. században (Fabini)
Középkori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt.
Á XVIII. században lutheránus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 208.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Lutheránus templom
